A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt álló területek sertéstartóit felvásárlással és kompenzációs támogatással segíti a Kormány. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán folyamatosan elérhetővé válnak az intézkedésekkel kapcsolatos technikai információk.

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken. A sertéstartók segítése, az egészséges vágósertés-állomány értékesítése során fellépő piaci zavarok kezelése érdekében április 17-én megjelent a Kormány különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. számú rendelete – írja a Nébih.

A rendelet két területre fókuszál: a megfigyelési (felügyeleti) körzetre, valamint a további korlátozás alá eső területekre. Ezeket EU-s határozatban jelölik ki. A két körzet sertéstartóira eltérő hatósági intézkedések, korlátozások vonatkoznak, így a nekik nyújtott állami támogatás is eltérő.

A kitörések körüli 10 km-es körben felállított megfigyelési (felügyeleti) körzetek sertéstartóitól a Nébih tulajdonában álló Élbc nonprofit Kft. vásárolja fel az állatokat. A vásárlás lebonyolítása, az igények összegyűjtése, rendszerezése a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének közreműködésével zajlik majd.

A további korlátozás alá eső területek közé jelenleg Győr-Moson Sopron vármegye (megfigyelési körzeten kívüli) területe, Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi, Komáromi és Tatai járása, Veszprém vármegye Pápai járása, valamint Vas vármegye tíz települése (Csánig, Csönge, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kenyeri, Nick, Pápoc, Répcelak, Szergény, Vönöck) tartozik. Az itt működő sertéstartóktól a vágóhidak a normál körülményeknek megfelelő módon vásárolják meg és értékesítik a vágósertéseket. Számukra azt a segítséget nyújtja a Kormány, hogy ha az eladás során a vágósertések nettó forgalmi értéke nem éri el az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által az adott időszakra számított hazai termelői árat, akkor maximum 40 százalékos mértékben kártalanításra tarthat igényt a tulajdonos.

sertések

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken – fotó: pexels.com

További korlátozás alá eső területekről származó vágósertések kártalanításához kapcsolódó információk

  • A további korlátozás alatt álló körzetből származó vágósertés értékesítésekor az állat tulajdonosa kártalanításra jogosult a Rendelet hatályba lépését követően kiállított számlák vonatkozásában.
  • A Rendelet értelmében a vágósertések forgalmi értéke az Agárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) által működtetett Piaci Árinformációs Rendszerben (PÁIR) meghatározott hazai termelésből származó vágósertés heti termelői nettó havi átlagára élősúlyban. A hasított meleg súlyban gyűjtött árak élősúlyra való átszámítása az 1,238 átszámítási tényező figyelembevételével történik.
  • Az állat tulajdonosa kártalanításra jogosult az, AKI PAIR nettó hazai termelői nettó havi átlagár szerinti forgalmi érték és a vágóhíd általa számlával igazolt nettó felvásárlási ár különbözete vonatkozásában. A kártalanításra kerülő ár legfeljebb az, AKI PAIR nettó hazai termelői nettó havi átlagár 40%-a lehet. A kártalanítás mértéke és az adásvételi szerződésben meghatározott vételár együttes összege nem haladhatja meg a hivatkozott hazai termelői ár 100%-át.
  • Az értékcsökkenés kártalanítási eljárásához az állat tulajdonosa által tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a területileg illetékes járási hivatal állategészségügyi osztályához beadandó dokumentumok:

a) Az állatok tulajdonjogát igazoló dokumentum.

b) A vágósertés elszállítását igazoló sertésszállító levél, levelek (sertés ENAR 2611-es nyomtatvány) állattartói példányá(ai)nak másolata.

c) Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” állatorvosi igazolás példányá(ai)nak másolata.

d) A vágóhíd által kiállított számla hiteles másolata.

  • Az értékcsökkenés kártalanítását kérő állattartók esetében a kártalanítási eljárást havonta egyszer folytatja le a hatóság, amelyről az illetékes hatóság határozatot hoz.

Indexkép: pexels.com