Vissza a gyökerekhez
Boszniában található egy csúcstechnológiát alkalmazó tejtermelő gazdaság, ahol a világon az elsők között alkalmaznak egy új módszert, amivel az állati ürülékből és szilázsból származó biogázt elektromos árammá alakítják. Teszik mindezt azért, mert önellátóvá szeretnének válni az energetika területén ebben a rendkívüli időszakban, amikor a magas energiaárak kockázatot jelentenek a támogatástól függő mezőgazdasági ágazatoknak.
A szénben gazdag balkáni ország északi részén található Spreca farm különleges projektje összehangoltan zajlik a bosnyák kormány törekvéseivel is, vagyis azzal az elgondolással, hogy képesek legyenek az energiatermelését fokozatosan megújuló forrásokra átállítani.
Az új módszerrel egy óra alatt több áramot képes előállítani, mint amennyit egy átlagos háztartás egy hónap alatt elfogyaszt.
Szeptemberben kezdtek bele a az újfajta energiatermelés gyakorlati kísérleteibe és a hatósági előírásoknak megfelelően 50-60 százalékos teljesítménnyel üzemelnek, a teljes üzembe helyezés után pedig óránként 600 kilowatt áramot is képesek lesz előállítani. Mindezt egy olyan sanyarú korban, amikor a műtrágyák, az élelmiszerek és az energia ára jelentősen felszökött Oroszország ukrajnai inváziója következtében.
Boszniában található egy csúcstechnológiát alkalmazó tejtermelő gazdaság, ahol a világon az elsők között alkalmaznak egy új módszert, amivel az állati ürülékből és szilázsból származó biogázt elektromos árammá alakítják. Kép: youtube
_fill_540x300_0.jpg)
Az ötlet nem új
Csaknem egy évtizede született meg az az ötlet, hogy a tehén- és csirketrágyából, kukoricaszilázsból és más, a gazdaságban keletkező szerves hulladékból készült keveréket biogázzá alakítsák - mondta el Said Karic farmigazgató. Karic és Mirsad Tursunovic projektvezetők szerint ez az első ilyen kísérlet Boszniában.
A gazdaságban már működnek automatizálást és csúcstechnológiát biztosító gépek, és a most bevezetett új rendszert a kormány is támogatja, és a Milkos finanszírozza.
"A tervük az volt, hogy megkoronázzák a telepen amúgy is folyó fejlesztéseket" - mondta Karic, a szarajevói Milkos tejipar tulajdonában lévő gazdaságban, amely 800 hektár saját és bérelt földterülettel rendelkezik, és 2000 nagy tejhozamú szarvasmarha befogadására alkalmas kapacitással rendelkezik.
Csaknem egy évtizede született meg az az ötlet, hogy a tehén- és csirketrágyából, kukoricaszilázsból és más, a gazdaságban keletkező szerves hulladékból készült keveréket biogázzá alakítsák. Kép: Youtube
Európai normák
"Ez egy komolylépés az európai normákhoz való igazodás felé... és egy olyan modellt képvisel, mellyel az üzlet gazdaságossága is növelhető, szem előtt tartva, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelés csak alacsony profitot képes nyújtani" - tette hozzá Karic. Boszniában az energiatermelés a GDP mintegy 20 százalékát adja, az ország a Balkán egyetlen villamosenergia-exportőre, és ennek az energiának mintegy 60 százalékát széntüzelésű erőművekben állítják elő, a maradékot pedig főként vízerőművekben.
„Hosszú távú tervünk olyan üvegházak építése, amelyeket szintén ezzel a hőenergiával fűtenek”
– mondta el Karic. Az ország két régiója, a Bosnyák-Horvát Föderáció és a Szerb Köztársaság vállalta, hogy 2030-ig növelni fogják a megújuló forrásokból előállított villamos energia mennyiségét, azonban, az ukrajnai háború által kiváltott energiaválság lelassította ezeket a terveket. A biogáz erjesztése során keletkező hőenergiát az egyes gazdasági épületek fűtésére is felhasználják.
(Forrás: Reuters)
