Ugyanis az mfor.hu beszámolója szerint olyan rossz a búza, az árpa felvásárlási ára, hogy sokan el sem akarják adni az új termést. A korábban az EU-ba behozott ukrán gabona miatt tele vannak a hazai magtárak, a bértárolás ára a csillagokban.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke is azt tanácsolja a gazdáknak, várjanak a termés eladásával, mert aki most értékesíti, az hektáronként legalább százezer forintos veszteséggel számolhat.
Az elnök szerint a nyomott árak miatt rendkívül rossz volt az idei aratás hangulata.
„Az őszi árpa tonnánkénti felvásárlási ára 50 ezer forint alatt (egész pontosan 46 ezer forint/tonna) maradt, annak ellenére, hogy mindenütt egy-két tonnával kevesebbet termett, mint amire számítottunk" – mondta a szakember.
Országosan csaknem 5,5 tonna körül alakult az őszi árpa hektáronkénti termésátlaga. A búzáét pontosan még nem tudni, de az országos átlagtermése általában az árpáénál kicsivel kevesebb szokott lenni. Ami pedig az árakat illeti, az árpa ennyire olcsó utoljára csak 2020. október utolsó hetében (49 006 forint/tonna) volt az AKI Piaci árinformációs rendszere szerint. E fontos takarmányért 2021. július végén tonnánként 62 736,76 forintot, 2022. 32. hetében pedig 114 331,38 forintot fizettek a vevők.
Kevesebb lett a hektolitersúly
Petőházi Tamás úgy véli, azért maradt el az országos átlag tonnákkal a várakozástól, mert az árpa hektolitersúlya mindenhol kisebb lett a szokásosnál, a szabvány 63 kilogramm/hektoliter helyett csupán 59-60 kilogramm/hektoliter lett.
A tavalyi aszály után a csapadékosabb idei vegetációs időszak okán a gazdák szép termést vártak. A kisebb hozam és jóval alacsonyabb ár miatt azonban máris nagy a probléma a szántóföldi növénytermesztésben. „Aki a betakarítás után azonnal eladja a termést, egyértelműen csak veszteséget könyvelhet el" – fogalmazott az elnök.
A termesztés önköltsége az őszi árpa és a búza esetében hektáronként már csaknem 400 ezer forint volt. Az 5-5,5 tonna/hektáros átlaggal és a tonnánként 50 ezer forintos árral számolva így alig 250-300 ezer forintos bevételt ér el a termelő, azaz hektáronként legalább százezer forint a vesztesége annak, aki most rákényszerül a termés értékesítésére.
A szakember szerint az eladási kényszer főleg azoknak a gazdáknak okoz gondot, akiknek nincs saját raktárkapacitása. Mint közölte: már 3 hónapja sürgetik a termelőket, hogy akinek nincs raktára, keressen helyet a termésének. Ennek ellenére van olyan gazda, aki ezt nem tette meg, s olyanok is akadnak szép számmal, akik nem találtak üres magtárat, miközben rekordmagasságokba (havonta tonnánként 300-400 forintra) emelkedett a bértároltatás díja.
Aki tavaly kivárt, idén pórul járt
Sajnos, sok termelőnek egyáltalán nincs pénztartaléka, ők is kénytelenek a kombájn mellől olcsón eladni a termést.
Azonban nehéz eldönteni, hogy mi a jobb: gyorsan, veszteséggel túladni a terményen, vagy tárolni más tárolójában és növelni a költségeket. Ugyanis aki tehette, az tavaly is várt az új termés értékesítésével, abban bízva, hogy a korábbi évekhez hasonlóan január-februárra ismét felmegy az ára, de nagyon pórul járt. Az ukrajnai invázió következtében ugyanis – amikor még nem kötötték meg a háborúzó felek a Moszkva által nemrég felmondott, az orosz, ukrán exportot engedő fekete-tengeri gabonapaktumot – vasúton, az Ukrajnával határos tagállamokon, így hazánkon is keresztül érkezett az EU-ba az olcsó ukrán gabona, ami azonnal letörte az árakat. Az ukrán szállítással nemcsak a hazai, az EU-s, hanem a világpiaci árak is estek.
A bértárolás díjai az egekbe szöktek – fotó: pixabay
Ez okozta, hogy az AKI PÁIR adatai szerint a búza 2022. júliusi tonnánként csaknem 140 ezer forintos rekordára (139 338,95 forintos/tonna) az idén januártól további, folyamatos eséssel, újra a mélybe zuhant. Április közepére már tonnánként alig több mint 80 ezer forintért (81 313,31 forint/tonna lehetett értékesíteni. Hasonló történt az őszi árpával is, aminek az ára június elejére megközelítette az ötvenezer forintos lélektani határt (47 558,64 forint/tonna) és azóta sem tudott emelkedni.
Az oroszok sem akarják olcsón eladni a terményüket
Ráadásul az Ukrajnából érkező olcsó importtal telítődött a piac, sokan azóta sem tudják eladni az ótermést sem, amivel sok gazdaságban, telephelyen még mindig tele a magtár. S ezért nincs helye az új, most betakarított gabonának sem.
Bármilyen furcsa, azzal, hogy Oroszország bombázza és lövi az odesszai tengeri kikötőt, emelkedhetnek a gabonaárak. Hogy miért?
Petőházi Tamás szerint a bombázással az oroszok azt akarják elérni, hogy Ukrajnából ne tudják kiszállítani az idei betakarítású kalászos gabonát, azaz a világpiaci kínálat csökkenjen. Azt remélik, hogy ennek hatására ismét emelkedik majd a világpiaci ár, mert az oroszok nem akarják a gabonát olcsón eladni. Ennek viszont a szakember szerint az lesz a következménye, hogy az ukránok ismét csak vasúton és kamionban tudják kiszállítani a terményt. Azaz, ugyanaz ismétlődik meg majd, mint tavaly: eladhatatlanná válik a hazai termés, és Magyarországon ragad majd az ukrán gabona. Hacsak az EU nem tiltja meg a behozatalt.
A szakember szerint csupán annyi lesz a változás, hogy az idei ukrán export mennyisége biztosan nem lesz annyi, mint tavaly, azaz 25 millió tonna.
Az elnök hozzátette: az odesszai támadások és a várhatóan kisebb idei ukrán gabonaexport miatt a világpiaci árak lassan növekednek; forintban számolva tonnánként több mint 10 ezer forinttal drágább máris a búza, mint volt 3 héttel ezelőtt.
Van másik jó hír is: habár a tavalyinál csapadékosabb volt az idei szezon, a gombafertőzés, a fusarium nem okoz gondot a hazai termésben.
