Tudományosan hangzik, de egyáltalán nem bonyolult. A fermentálás az egyik legegyszerűbb, és mégis az egyik legegészségesebb és legolcsóbb eljárás, amely adalékanyag nélkül képes hosszú időre tartóstani a zöldségféléket, csupán só és víz segítségével. Ezek a zöldségek ráadásul nagyon finomak, és kiválóak a szervezetünk számára.
A zöldségek az erjesztés hatására pre- és probiotikumokat tartalmaznak, amelyek szükségesek a bélflóra egyensúlyához, mely a jól működő immunrendszer épségének fontos alkotóeleme.
Az eljárásnak köszönhetően ráadásul a zöldségek sokkal könnyebben emészthetővé válnak a szervezetünk számára, megőrizve vitamintartalmukat. Sőt, a fermentálási folyamat során még emelkedik is a zöldségek vitamintartalma. Ráadásul hónapokig eláll. Éppen ezért tartósításra is kiváló, és már most érdemes gondolni az őszi és téli időszakra, amikor jóval kevesebb friss zöldség és gyümölcs áll a rendelkezésünkre, mint nyáron.
Tudj meg minél többet a fermentálásról
1. A fermentálás titka az erjesztésben rejlik, amelyik az egyik legősibb tartósítási módszer. A nevével ellentétben ráadásul nagyon is egyszerű. A baktériumok, élesztők és mikrobák hatására a szerves anyagok átalakuláson mennek keresztül, amit erjedésnek nevezünk. A baktériumok pedig a keményítőt és a cukrot tejsavvá alakítják.
A fermentálás egészséges, egyszerű és ráadásul még olcsó is. Fotó: Shutterstock
2. A fermentálás során a zöldségek nem veszítik el a bennük található ásványi anyagokat és vitaminokat, az ízük pedig még sokkal jobb lesz, mint egyéb főzési eljárások során.
3. A fermentálás során először a levegőtől elzárt üvegben a növényen megtapadt baktériumok kezdik meg munkájukat, melyek a maguk által termelt savas közegben elpusztulnak és átadják helyüket a Leuconostoc fajoknak. Itt már számottevő a tejsav mennyisége, ami egyben a Leucosnostoc fajok pusztulásával jár. Majd a Lactobacillusok átveszik a hatalmat. Ezek a jótékony baktériumok óvják az egészséges bélflórát és a bélbe jutva hasznos anyagok bioszintézisében vesznek részt. Az eljárás lényege, hogy a fermentációnak oxigénszegény környezetben kell megtörténni, különben a tejsavas erjedés nem indulhat meg.
4. Majdnem minden zöldségféle erjeszthető, kivéve a saláták és a leveles zöldségek. Aki szereti a fűszeres ízeket, bátran használhat a só mellett egyéb fűszereket is. Kiváló a fermentálás során például az édesköménymag, a borókabogyó vagy a mustármag is.
Így fermentálhatsz pillanatok alatt
1. A zöldséget le kell gyalulni, vagy fel kell szeletelni.
2. Ezután adjunk hozzá sót, és keverjük össze, hogy levet eresszen. 2 kg zöldséghez 20-30 g sóra lesz szükség. Tegyük bele egy üvegbe.
3. A lé mindig lepje el a zöldségeket, mert a kilógó rész meg fog romlani.
4. Az edényt takarjuk le, és tegyünk rá nehezéket.
5. Ezután már nincs más teendőnk, mint érni hagyni szobahőmérsékleten 6-10 napig. Amikor megkóstoljuk és finomnak találjuk, készen is van.
6. Tároljuk száraz, hűvös helyen, vagy tegyük a hűtőszekrénybe.
A fermentált cékla vitalizál és védi az immunrendszered
A fermentált cékla természetes probiotikum. A benne található tejsavbaktériumok fontos támogatói az emberi bélrendszer természetes egyensúlyának, ami azért különösen fontos, hiszen a bélrendszerünk egyensúlya biztosítja az anyagcsere-folyamatok hatékonyságát, a vitalitást és az immunitást is. Ha tehát fermentált céklát fogyasztunk, nem csupán egészségesebbek leszünk, de jóval több lesz az energiánk is, ami télen, amikor kevés friss zöldség áll rendelkezésre, különösen fontos.
Az egészség és az immunitás a bélrendszerünkben kezdődik, így a fermentált cékla nagyon fontos szerepet tölt be a táplálkozásunkban. Erősíti és védi az immunrendszerünket, jótékony hatással van a vörösvértestek termelődésére, így segít a vashiány és a stressz leküzdésében is. Értékes forrása a betainnak is, amely javítja a tápanyagok felszívódását és még a vérnyomásunkat is kordában tartja.
A fermentálás során a cékla még több vitamint tartalmaz, mint az eljárás előtt. Fotó: Shutterstock
A fermentált céklában található rengeteg antioxidáns véd a szabad gyökökkel szemben, és segíti a sejtek idő előtti öregedésének lassítását. De még a légúti betegségek esetén is számíthatunk rá, hiszen gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Antibiotikum kúra esetén se feledkezzünk meg róla, hiszen természetes probiotikum. A fermentált cékla a bőrünknek is jót tesz, sőt, még a hajunk és a körmünk is szebb lesz tőle. Ezt annak köszönhetjük, hogy rendkívül magas vitamin-, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalma van. A pattanásos bőr és az égési sérülések kezelésében is fontos szerepe van, fogyasztása csökkenti a hajhullást.
Így készíts fermentál céklát
Fontos, hogy a fermentáláshoz jódmentes sót használjunk. A céklán, a jódmentes són és a vízen kívül nem is kell más a fermentáláshoz, csak egy üveg, amelybe majd a cékla kerül. A céklát mossuk, majd hámozzuk meg és gyaluljuk le. 1 liter vízhez 1 evőkanál jódmentes sót keverjünk, majd forraljuk fel és hűtsük le. Fontos, hogy ne forró vizet használjunk, mert akkor sajnos a cékla elveszíti szép színét, és barna lesz.
Ezután tegyük befőttes üvegbe a céklát, majd öntsünk rá annyi sós vizet, hogy teljesen ellepje. Alaposan zárjuk le, és ne lepődjünk meg, ha egy kis lé távozni fog az üveg száján keresztül, hiszen ez természetes velejárója az erjedési folyamatnak. Azonban nyáron naponta egyszer ki kell engedni a levegőt a kupak levételével, nehogy felrobbanjon az üveg.
A céklát ízesíthetjük csak sóval, de tehetünk bele köménymagot, fokhagymát, egész borsot vagy mustármagot. A 14-21. napon éri el a cékla a legmagasabb probiotikum tartalmat. Az íze csodálatos, az állaga roppanós, és egyáltalán nincs földes íze. A fermentált cékla hónapokig is eláll. Jó étvágyat kívánunk!
