Az egészséges és élő talaj kedvezőbb szerkezete miatt kevesebb üzemanyag felhasználásával művelhető és jelentős az az összeg, ami az alacsonyabb műtrágyaigény mitt megspórolható. Esetenként a növényvédelmi költségek is csökkenthetők illetve azonos növényvédelmi technológia mellett az alacsonyabb fertőzési nyomás miatt a növények egészségesebbek és kisebb a gombakártétel kockázata.

A gyökérzet nincs szem előtt, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő gyökérfejlődés fontosságáról. Ha egy magot elvetünk, akkor arra az első napokban a talaj fizikai tulajdonságai hatnak, mint a víztartalom és a hőmérséklet. Ha ezek megfelelőek, akkor a megduzzadt magból előtör a gyököcske és bárhogy áll a mag a földben, a gyököcske mindig pontosan lefelé, a Föld középpontja felé kezd növekedni. Ez a látszólag egyszerű folyamat valójában nagyon összetett növényélettani jelenség, amelyet itt nem részleteznék, annyit azonban meg kell jegyezni, hogy az életteli talajban azonos fizikai talajjellemzők mellett is előbb indul a magok csírázása. Az egyes fajok között eltérő különbségek vannak, a megfigyelések szerint a BactoFil-lal kezelt talaj a legnagyobb mértékben az apróbb kétszikű magok (repce, napraforgó) csírázását gyorsítja.

Ahogy telnek a napok és megjelennek a sziklevelek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyökerek ennél már jóval nagyobbak. Ekkor különösen nagy jelentősége van a megfelelően laza morzsás talajszerkezetnek és annak, hogy ne legyen olyan tömörödött réteg, amely a gyökerek útját álja és megakadályozza azt, hogy elérjék azt a réteget, ahonnan a tenyészidőszak száraz periódusaiben is el tudják látni vízzel a növényt. Iskolás gyerekek gyakran csinálják azt a kísérletet, hogy vizes papíron babot, borsót csíráztatnak és figyelik, hogy napról napra mekkorát nő. Ez a végtelenül egyszerű módszer szépen mutatja, hogy a kis magban milyen nagyon-nagyon sok energiát-tápanyagot raktároz a növény és milyen sokáig bírja gyakorlatikag külső tápanyagforráűs nélkül. Ha a csírázó növény talaját műtrágyasó savanyítja, akkor az nemhogy segíteni fogja a fejlődését, hanem inkább gátolja, szélsőséges esetben a növénypusztulásához vezet. Gondoljunk arra, hogy a kis csecsemőnek sem tolnak oda egy töltött kacsát. Nem véletlen, hogy a vetéssel egy menetben a mag mellé szórt műtrágya esetében is meg kell tartani egy minimális (6-8 cm) távolságot a mag és a műtrágya között, ami vagy pont elég vagy pont nem.

Az egészséges, élő talaj nagyszámú mikroorganizmust tartalmaz. Ezek egy része kimondottan hasznos a növény számára, egy részük közömbös, egy kis részük pedig kimondottan káros. A káros mikroorganizmusok között a legtöbb csak lassítja, nehezíti a növény fejlődését, de nem betegíti meg, egy részük pedig nevesített növénybetegséget okoz. Wayne Pedersen amerikai tudós, az Illinois Egyetem növénykórtan tanára a növényeket megbetegítő kórokozókat két csoportra osztotta, az okozott kár mértéke szerint. A két csoportot úgy nevezte, hogy "killers" és "nibblers". Szabad ferdítésemben pusztítók és dézsmálók.

Növénypusztító kórokozó Pedersen felosztásában például a Phytophtora és a Pythium, amely agresszíven támadja a növényt, gyorsan terjed és rövid idő alatt majdnem a teljes növény illetve a teljes álomány pusztulásához vezet. Ezek a betegségek megfelelő kémiai növényvédelem nélkül rendkívül magas terméskiesést okozhatnak.

Dézsmáló betegségeknek azokat nevezi Pedersen, amelyek nem pusztítják el a növényt, többnyire a kórokozó számára nagyon kedvező és a növény számára kedvezőtlen körülmények között támadnak, kártételük megfelelő termesztéstechnikával jelentősen mérsékelhető és a messze nem olyan brutális, mint az előző csoport kórokozói. Ilyen kórokozó például a Rhizoktonia és a Fusarium, amelyek által okozott terméskiesés a 20-30% között többnyire megáll.

A rizoktóniás betegséggel kapcsolatban annyit meg kell jegyezni, hogy ez főleg ott ütötte fel a fejét és mutatta meg, hogy azért ő is rendesen odacsap a termésdézsmálásban (főleg repcében, burgonyában és cukorrépában) ahol a művelési költségek csökkentése és a vízmegtartás miatt elhagyva a jó öreg őszi szántást, áttértek a forgatás nélküli talajművelésre. Nyilvánvalóan nem érdemes azért szántani, hogy a kórokozók a felszínről illetve a talaj felső rétegéből lejjebb kerüljenek, viszont a forgatás nélküli művelés esetén érdemes nagyobb figyelmet fordítani a kórokozók visszaszorítására részben biológiai, részben kémiai módszerekkel.

A kémiai mag- és csíranövény védelmi mód a mag kezelése megfelelő csávázószerrel. A csávázószerek között jelentős különbség van a hatásspektrum, a hatékonyság és a hatástartam vonatkozásában. Az csávázószer fejlesztés eddigi legnagyobb áttörése az volt - szerintem -  amikor a '90-es években megjelent Fludioxonil hatóanyagú termék, amely minden tulajdonságát tekintve korábban nem tapasztalt színvonalat hozott. A hatóanyag kifejlesztője és gyártója a CIBA-GEIGY cég volt, amely a jelenlegi Syngenta egyik elődjeként a gyógyszeripar egyik vezető vállalata is volt. A gyógyszerfejlesztésben és gyártásban már régóta használták a talajbaktériumok által előállított hatóanyagokat, ezért jól ismerték többek között a Pseudomonasok által termelt anyagok gombaölő hatását. A Pseudomonas pyrrocinia talajbaktérium által termelt pyrrolnitrin az alapja a fenylpirrol hatóanyagcsoportnak, ahova a Fludioxonil is tartozik. Az a tény, hogy a Syngenta elődcége a talajbaktériumok által termelt természetes, nagyhatékonyságú gombaellenes anyagok között kereste meg a vetőmagcsávázásra alkalmasat, a Syngentát a világ vezető csávázószergyártójává is tette. Nincs jobb, nincs természetesebb megoldás a vetőmagcsávázásra, mint a Syngenta által kínált természettől nyert hatóanyagok termékké formált változata.

A biológiai mag- és csíranövény védelem optimális terméke a 6 illetve 7 természetes talajbaktérium törzset tartalmazó BactoFil A 10 és BactoFil B 10 nevű termék.

Az van ugyanis, hogy hiába vet valaki kiváló genetikai értéket hordozó magot és hiába védi azt a kiváló csávázószerrel, csak akkor alhat nyugodtan a megfelelő gyökérnövekedést illetően, ha a BactoFil-os talajoltással a talaj mikroflóráját átmenetileg a maximális biológiai gyökértámogatás irányába tolta. A BactoFil termékek egyes törzsei ugyanis részben elpusztítják a kórokozó gombákat, részben gátolják azok fejlődését, ezáltal hozzájárulnak a megfelelő növényegészség biztosításához. Fontos tény, hogy azokat a mikroorganizmusokat is gátolják az úgynevezett sziderifor hatással, amelyek nem betegítik meg a növényt, tehát nem tartják számon a kórokozók között, éppen csak egy kicsit lassítják, nehezítik a fejlődését. Ezért ez az egyik oka a BactoFil-lal kezelt talajban fejlődő növény látványosan erőteljesebb gyökérfejlődésének.

A BactoFil-os kezelés hatására megfigyelhető gyors és erőteljes gyökérfejlődés másik oka a készítményben lévő talajbaktériumok által bioszintetizált természetes növényi hormonokban kereshető. Ezek közül a legfontosabb az auxin hormoncsoport etalonjaként kezelt indol-3-ecetsav és a citokininek csoportjába tartozó zeatin. A zeatinnal kapcsolatban az a helyzet, hogy ezt a növényi hormont nem maga a baktérum termeli, hanem a talajba került növénybaradványok - elsődlegesen kukorica - baktériumos bomlásakor képződik. Ez az oka annak a tapasztalatnak, hogy a legjobban fejlődő kalászos gabona és napraforgó BactoFil Cell-lel kezelt kukorica tarló után készített magágyban található. Az említett két hormon a nedves talajból a vízzel együtt bejut a gyökérbe és hatására a gyökér gyorsabban növekszik.

A mélyebbre hatoló, nagyobb gyökérzet hatása:

A BactoFil kezelés hatására fejlődő gyökérzet több tápanyagot és vizet képes szállítani a növény föld feletti részeibe, ezéltal az jobban feljődik és többet terem.

A talaj felső rétegének kiszáradásakor a mélyebbre hatoló gyökérzet a száraz periódus alatt is eléri a nedvességet a mélyebb taljrétegből ezáltal csökken az aszálykár kockázata és nő a termésbiztonság.

A nagyobb gyökértömeg csökkenti a talajlakó kártevők áltak okozott kárt, hiszen egy-két elrágott gyökér ellenére még nem szenved jelentős hiányt a növény ellátása és nem kerül veszélybe a stabilitása.

Összességében a gyorsabban fejlődő, egészséges gyökérzet a megfelelő növényfejlődés, ellenálló képesség és termésbiztonság alapeleme. A BactoFil termékek használata segíti a termelőket abban, hogy megfeleljenek a fenntartható-gazdaságos mezőgazdasági termeszés kihívásainak.