Nagy István agrárminiszter szerint a 875 forintos kenyérből alig 53 forint a gabona ára, tehát kizárólag erről az 53 forintról tudnak rendelkezni. Hiába csökken az alapanyag ára, a kenyérért így is folyamatosan egyre többet kérnek el a boltokban - írta meg az Economx.
3,6 százalékos infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint átlagosan 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest márciusban. Februárhoz viszonyítva 0,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a cukor és a csokoládé, valamint a büféáruk és a sertéshús árai növekedtek meg jelentősebb mértékben. A termékcsoporton belül a liszt ára 20, a tojásé több mint 19, míg a száraztésztáé 13 százalékkal emelkedett. A sajt sem lett olcsóbb, de a tej és a kenyér is több mint 10 százalékkal kerül többe, mint korábban.
A kenyér árának változása jól mutatja, hogy hazánkban összetett a rekordmértékű infláció. 2020 év elején még átlagosan 325 forint volt egy kilogramm kenyér és 300 egy kilogramm félbarna kenyér, addig ez idén márciusban már 875 és 735 forintot jelent. A liszt ára akkor 167 forint volt, most 176 forintba kerül. Ehhez hozzátartozik, hogy tavaly márciusban a kenyér ára megközelítette az ezer forintot. A legfurcsább az egészben, hogy az alapanyag ára drasztikusan csökkent, tehát sokan nem értették, hogy mi is történt pontosan.
53 forintnyi hatáskör
Az agrárminiszter a Kormányinfón az Economx kérdésére elmondta, hogy van-e terv a kenyér árának mérséklésére.
"Ötvenhárom forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van. A mi hatáskörünk, az az 53 forint"
– fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy ha megnézzük a bennünket körülvevő tényezőket, a háborút, valamint a szankciókat, az energiadrágulást, illetve a fizetések rendezését, akkor ezek mind rárakódnak az árakra. Úgy gondolja, hogy a piaci verseny fogja szabályozni és kordában tartani a kenyér árát.
Kitért arra, hogy miért volt ekkora mértékű az élelmiszerinfláció. Nem itthon kerülnek a legtöbbe az élelmiszerek, de nálunk volt a legolcsóbb korábban, talán emiatt tűnhet magasnak a drágulás mértéke, hiszen most utolértük a nemzetközi árszintet.
Mikor csökkenhet a kenyér ára?
A Pékszövetség korábban arról nyilatkozott a lapnak, hogy az árak egyelőre nem fognak csökkenni, hiszen a gyenge forint drágítja az importból származó input anyagokat. A rekordmagasságba üzemanyagárak tovább növelik a logisztikai költségeket, emellett, ahogy sok más ágazat, ez is munkaerőhiánnyal küzd. A bérköltségek emelkednek, ráadásul az utóbbi időszakban történt gabona árcsökkenés sem jelent meg teljesen a lisztek árában.
Senki sincs könnyű helyzetben - fotó: pexels.com
"A jelentős állami támogatások felhasználásával hatalmas fejlesztéseket végrehajtó sütőipari nagyvállalatok, kenyérgyárak elárasztják tömegtermékeikkel a kiskereskedelmi láncokat, kiszorítva onnan a kisebb pékségeket. A fehér- és félbarna kenyér árát tehát alapvetően a kenyérgyárak és a kiskereskedelmi láncok közötti megállapodások határozzák meg"
– mondták el a lap kérdésére, majd hozzátették, hogy a kisebb vállalkozások több okból sem tudnak az alaptermékeikkel versenyezni a gyárakkal. Kizárólag a magasabb költségű és minőségi termékekkel lehet a piacon maradni, legalábbis addig, amíg van fizetőképes kereslet.
