A sötétpikkelyes tuskógomba

Oregon állam keleti részén, a Malheur Nemzeti Erdő talajában egy hatalmas gomba terjeszkedik, amely az évszázadok alatt teleszőtte a területet, és a világ legnagyobb kiterjedésű élőlényévé vált.


Ez a gomba a sötétpikkelyes tuskógomba (Armillaria solidipes), ami elsősorban a földfelszín alatt marad, de minden ősszel, esőzések után kis sárgásbarna gombákat fejleszt a fák alapjáról.

A sötétpikkelyes tuskógomba élő vagy elhalt fenyőfa anyagán vagy gyökerén él, általában csoportosan. A fa anyagát bontja, az élő fa esetében parazitaként viselkedik és gyökérkorhadást okoz. Nyersen mérgező, fogyasztáshoz legalább 20 percig kell főzni.


A gomba az erdő talajában kiterjedt hálózatot képez, fekete, fonálszerű képletekkel, azaz rizomorfokkal, amelyek keresztüljutnak a talajon, terjeszkednek, akár több száz méter hosszan. A rizomorfok néhány évszázad alatt hatalmas területen képesek szétterjedni.

2001-ben egy csapat kutató és erdész megpróbált utánajárni a súlyos fapusztulásnak a Malheur erdőben, és akkor fedezték fel a telepet, ami 9,65 km²-nyi területet borított be. A gomba nemcsak hatalmas, de nagyon öreg is volt, kb. 2400-8500 évesre becsülték a korát.

Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy ezek a képletek egy egyedhez tartoznak, tehát ha a gombát egyetlen élőlénynek tekintjük, akkor ez a Föld legnagyobb élő szervezete, amely megelőzi a Pando nyárfaligetet is.

A sötétpikkelyes tuskógomba nem ritka, a világ minden táján megtalálható az erdőkben, azonban a kutatók még mindig nem tudják pontosan, milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy helyenként ilyen mértékben el tud terjedni.

A Pando nyárfaliget

Utahban, a Fishlake Nemzeti Erdőben található az az óriási fa – illetve egy egész erdő –, amely vélhetően 80.000 éve él és terjeszkedik. A Félelmetes Óriás vagy Pando néven ismert hatalmas nyárfaliget valójában egyetlen egyedből álló erdő, amely egyetlen „szülőtől" ered: a nagyjából 47.000 fa mindegyike genetikailag egyforma, és minden hajtás közös gyökérrel kapcsolódik össze.

Ez a nyárfaj nem magról szaporodik, hanem sarjakkal: a fiatal hajtások a szülő kiterjedt gyökérrendszeréből hajtanak ki. Ezért a különálló fának látszó csemeték valójában nem különállóak, hanem összekapcsolódó klónok.

Pando nyárfaliget

Pando: minden hajtás közös gyökérrel kapcsolódik össze – fotó: Shutterstock

Szakértők 2010-ben felhívták a figyelmet arra, hogy Pando veszélyben van: az érett hajtásokat állandóan veszélyeztetik a kártevők és az aszály, és emiatt pusztulnak, de most már a megújulásért felelős gyökereket is kihalás fenyegeti. Az idős hajtások helyét átvenni kívánó fiatal sarjakat veszélyezteti a túllegeltetés: szarvasok és jávorszarvasok fogyasztják el őket. Ezért 2013 óta Pandót kerítéssel védik, ezzel lehetőséget biztosítva, hogy az új hajtások megerősödhessenek.

A 43 hektárnyi területet beborító és 6615 tonnát nyomó Pandóról sokáig úgy tartották, hogy a világ legnagyobb élőlénye, de azóta kiderült, hogy a legnagyobb élőlénynek a 400 hektárnyi oregoni gombaszőnyeg tekinthető.

Forrás: termeszeti.hu, termeszeti.hu 2

Indexkép: Youtube-videó