A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a vendéglátóhelyek és szálláshelyek árai átlagosan 23,8 százalékkal emelkedtek tavaly, ami csaknem háromszorosát tette ki az uniós átlagnak. Hasonló figyelhető meg a bútorüzleteknél is, ahol a tagállamok átlagának több mint kétszeresével, a ruhaboltoknál pedig közel kétszeresével drágultak az árak – írja a liner.hu

kenyér

A kenyér ára is jelentősen emelkedett – fotó: pixabay.com

A legnagyobb áremelkedés (37,8 %) az édesipari lisztesárukat – kekszeket és péksüteményeket – érintette, de a kenyér ára is jelentős mértékben, mintegy 35,6 százalékkal növekedett 2022-höz viszonyítva.

Nagy István agrárminiszter a pékáruk drágulását a háborúval és az Európai Unió Oroszország elleni szankcióival magyarázta, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elemzése szerint viszont az alacsony termelékenység és a magas energiaintenzitás is hozzájárult a hazai élelmiszerárak kiugró növekedéséhez, valamint az árstopok rendszere is befolyásolta az élelmiszerinfláció alakulását.


Az Eurostat adatai szerint noha a bérek emelkedtek az elmúlt években, a magyar fizetések vásárlóereje továbbra is csak az uniós átlag 67 százalékát teszi ki. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint:

„Noha a magyar fizetések inkább nőttek az elmúlt években, összességében mégis az unió leszakadó táborába tartozunk."

Molnár László hozzátette, a GKI becslése szerint akár két és fél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a magyar fizetések visszanyerjék a vásárlóerejüket.