A tél eddigi része nem okozott komolyabb megpróbáltatásokat az áttelelő növényeknek és a talaj víztartalékai is örvendetesen növekedtek. A december rendkívül enyhe volt: a 7. legenyhébb a múlt század eleje óta. A havi középhőmérséklet sokfelé 3-4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Ezt követően a tél második hónapja sem hozott tartós, országosan komolyabb fagykárokat okozó hideget.
Az idei tél eddig kifejezetten enyhe volt – fotó: Liza agrovideo
Ilyen volt a januári időjárás a mezőgazdaság szempontjából
A sokévi átlagokat tekintve január az év leghidegebb hónapja. A havi középhőmérséklet országos területi átlaga -1,3 fok, 75% valószínűséggel 0 fok, 25 % valószínűséggel -2 fok alatt várható. -6 foknál alacsonyabb és +3 foknál magasabb érték bekövetkezésének kicsi a statisztikai esélye. A napi értékek a hónap első napjaiban a legmagasabbak (kissé magasabbak -1 foknál), míg 23-a körül -2 fok közelében vannak, ezek a hónap és egyben az egész év leghidegebb napjai átlagos viszonyok között.
Forrás: OMSz
A legkeményebb fagyot ebben a hónapban 1942. január 24-én regisztrálták, akkor hajnalban Baján -34,1 fokig csökkent a hőmérséklet. Ugyanakkor ennél több mint 54 fokkal magasabb érték is előfordult ebben a hónapban: 2015. január 29-én 20,0 fok volt a hőmérsékleti maximum a Baranya megyei Mázán. A havi csapadékösszeg sokévi területi átlaga közel 30 mm. A sokévi napi csapadék értékekben jelentős változás nincs a hónap folyamán, 1 mm körül alakulnak a napi területi átlagok.
Az idei január nagy részét is meglehetősen enyhe időjárás jellemezte. A havi középhőmérséklet jellemzően 2-3 fokkal meghaladja a sokévi átlagot. Nagy szélsőségek ugyan nem voltak, de az egymást követő frontok a hónap második felében jelentős változásokat okoztak. A leghidegebb napon, 18-án Baján -16,4 fokot mértek hajnalban, az ország nagy részén azonban -5, -10 fok között alakultak a minimumok, -10 foknál erősebb fagyok főleg a Duna-Tisza közén fordultak elő. Mivel ott nem védte összefüggő hótakaró az őszi vetéseket, kisebb fagykárok keletkezhettek, másutt azonban ennek még kisebb az esélye.
A hideg idő nem volt tartós, néhány nap alatt több, mint 10 fokos melegedés zajlott, 22-én melegrekord született: 16.5 fokig emelkedett a hőmérséklet Nagyatádon.
Forrás: OMSz
A csapadékviszonyokban nagy területi különbségek voltak az év első hónapjában. Míg a Dunántúl keleti, és a Duna-Tisza köze nyugati megyéiben az átlagosnál kevesebb csapadék esett, addig a Tiszántúlon, illetve az északkeleti területeken nem egy helyen a sokévi átlag háromszorosát, néhol a 100 mm-t is meghaladta a havi csapadékösszeg. A talaj nedvességtartalma országszerte emelkedett. A felső 1 m-es réteg sokfelé telítődött, a vízhiány a legszárazabb, Duna menti területeken haladja csak meg az 50 mm-t. A csapadék egy része ugyan hó formájában esett, de vastagabb, tartós hótakaró az ország nagy részén nem alakult ki. Legtartósabb és legvastagabb hó az északkeleti megyékben, illetve a hegyekben volt.
Februári kitekintés
A február átlagos körülmények között a legenyhébb téli hónap, a havi középhőmérséklet területi átlaga több mint két fokkal magasabb a januárinál, megközelíti a +2 fokot. Ugyanakkor a legerősebb lehűlést a múlt század eleje óta ebben a hónapban mérték Magyarországon: 1940. február 16-án hajnalban -35,0 fokig hűlt a levegő a Miskolchoz tartozó Görömbölytapolcán. Ezzel szemben, a legmelegebb februári napon 2019. február 28-án 23,5 fokot mértek Sárváron. Az idei február első hete a legnagyobb európai előrejelző központ (ECMWF) előrejelzése alapján az átlagosnál 2-4 fokkal enyhébbnek, ugyanakkor kissé szárazabbnak ígérkezik. Utána, a hónap közepéig mind a hőmérséklet, mind a csapadék vonatkozásában átlagos viszonyokat sejtetnek a számítások.
Február harmadik hete várhatóan átlagosnál 1-3 fokkal hidegebb időjárást, átlagos csapadékviszonyokat hoz – fotó: Pixabay
Február harmadik hete várhatóan átlagosnál 1-3 fokkal hidegebb időjárást, átlagos csapadék viszonyokat hoz, míg az utolsó hetet minden szempontból átlagosnak jelzik a számítások. Ha ezeknek a várakozásoknak megfelelően alakul az időjárás a hónap folyamán, akkor a talaj vízkészletei tovább gyarapodnak.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya a legszárazabb középső területeken: a Dunántúl keleti megyéiben és a Duna-Tisza közén várhatóan 20 mm alá csökken, ami azt jelenti, hogy a vegetációs időszak kezdetén országszerte elegendő víz lesz a talajban a növények későbbi fejlődéséhez. Belvizek kialakulására az északkeleti megyékben van nagyobb esély, ahol jelentős területen esett kiadós mennyiségű, a sokévi átlag 2-3 szorosának megfelelő mennyiségű csapadék az év eddigi részében.
A gyümölcsfák, a szőlő metszése már a hónap első hetében elkezdődhet, az időjárási feltételek egyelőre kedvezően alakulnak. -5 foknál erősebb fagy előreláthatólag csak az első napokban lehet, főként az északkeleti területeken. A talaj járhatósága is sokfelé jelentősen javul ebben az időszakban, különösen az Alföld kevésbé kötött talajú területein.
Bár a hosszabb távra szóló előrejelzések megbízhatósága lényegesen kisebb a rövid távúakénál, nagyon határozott kijelentéseket tenni meglehetősen kockázatos ilyen téren, de azt talán ki lehet mondani, hogy amennyiben a január végén rendelkezésre álló információkra alapuló előrejelzések szerint alakulnak a februári időjárási viszonyok, akkor a tél a legtöbb növény áttelelése szempontjából nem volt kedvezőtlen és nem rontotta az előttünk álló vegetációs időszak növénytermesztési kilátásait.
Vadász Vilmos meteorológus (MeteoPlaza)
Az éghajlati adatok elemzése az OMSz publikus adatainak felhasználásával készül.
_fill_100x75_0.jpg)
