A jég okozta legnagyobb károk
A krónikák feljegyzése szerint 1796. augusztus 19-én egy heves, jégesővel is járó zivatar folyamán egy 1 kg 12 dkg súlyú jégtömb esett le az égből Csokonyavisontán, Somogy-megyében. De sajnos nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a jégeső óriási károkat okozott.
1987. júliusában Baranya, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Veszprém és Szolnok megyékben okozott hatalmas károkat a jégeső. A helyenként 5 cm átmérőjű jégszemek letarolták a gyümölcsösöket és a kerteket, a szélvihar gyökerestől csavarta ki a fákat. A jégeső és az orkán erejű szél következtében a siklósi várat és Harkányban a strandot is több napra be kellett zárni. A jelenségért akkor egy Észak-Európa felett örvénylő ciklon volt felelős.
2012. júniusában a jégeső a Dunántúl délnyugati részét érte el. Pécs, Baja, Szeged és Békéscsaba területén rendkívül intenzív csapadékot, viharos szelet és 3-4 cm átmérőjű jeget hozott a vihar. A diószemnél is nagyobb jég fél órán keresztül hullott, elverve így az őszi árpa és az őszi búza táblákat. Nagy veszteségeket okozott továbbá a napraforgó, kukorica és dinnye állományokban is, de nem kímélte a gyümölcsfákat és a szőlőt sem.
Az extrém időjárási jelenségek sajnos napjainkban egyre gyakoribbak, ám szerencsére egyre nagyobb eséllyel tudják megakadályozni, hogy a jégeső óriási károkat okozzon.
A jégeső kialakulása
A jégeső akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal. Ott ezek az esőcseppek szilárd halmazállapotúvá fagynak, és a keletkező jégszemek a zivatar következtében a felszínre hullanak. Jégesőről akkor beszélhetünk, amikor a jégdarabok átmérője eléri vagy meghaladja az 5 mm-t. Ennél kisebb méretű jégdarabok hullása esetén jégdaráról beszélhetünk.
Szerencsére, bár a zivatarok többségében alakulnak ki jégszemek, azok a legtöbbször a felszínre érve elolvadnak. Hogy mégis kialakul-e jégeső, az dönti el, hogy a felhőben a jégszemek mennyire tudnak megnőni, mivel egy bizonyos mérethatár fölött az már nem képes elolvadni, és a talajra szilárd halmazállapotban hullik.
Egy szárazabb légréteg kedvezően hat a jég növekedésére. Mivel a nedvesebb levegő kevesebb hőt von el a felhő levegőjéből, a túlságosan nedves légkörben létrejött jégszemek nem tudnak kellőképpen megfagyni, így a laza szemcsék esés közben szétporladnak, vagy teljesen elolvadnak.
Ha a jégszem akkorára nőtt, hogy a feláramlás már nem tudja fenntartani, vagy már belekerült a zivatar leáramlási zónájába, akkor sajnos jégeső formájában hullik a csapadék.
A jégeső óriási károkat képes okozni. Fotó: 123rf.com
A jégeső komoly sérüléseket okozhat nekünk, állatainknak, és óriási károkat okozhat a növényállományban, az épületekben, járművekben.
Segítség a jéggel szemben
Hazákban a hatvanas években kezdődött meg a jégkár elhárítás, amely jelenleg 986 talajgenerátorral üzemel, amelyek acetonos ezüst-joidot juttatnak a levegőbe párologtatással. Az ezüst-joid 3000 méteres magasságban hozza létre azokat a lecsapódási pontokat, melyeken az apró szemű jégdarabok lecsapódnak. Ezt a folyamatot felhőmagvasításnak nevezik. A jégszemek annyira kicsik, hogy mire leérnek a földre, elolvadnak. A felhasznált acetonos ezüst-jodid pedig azután, hogy elvégezte a feladatát, a csapadékkal együtt visszajut a talajba.
A megyék és a járások eltérő méretéből adódóan, illetve a várható időjárásnak megfelelően, mindig eltérő darabszámú generátor kerül bekapcsolásra. A teljes országra érvényes riasztás esetén természetesen mind a 986 generátor akcióba lendül. A védekezési térképet bárki megnézheti a NAK honlapján . Itt narancssárgával jelzik a már bekapcsolt generátorokat, míg a sárgával és a zölddel jelzettek nem vesznek részt a védekezésben.
A generátorok darabszáma mellett lényeges a védekezés ideje is. A generátorok ugyanis a legtöbb esetben nem egyszerre, hanem a vonuló, jégveszélyes felhőknek megfelelően, szakaszosan kerülnek bekapcsolásra. Az automata generátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be. A többi generátort pedig szintén ez alapján kapcsolják be a generátorkezelők.
A zivatarfelhő a talajközeli 1-2 km-es rétegből feláramló meleg levegőből alakul ki, és amikor ez a levegő elkezd felfelé áramlani, magával viszi a talajgenerátorokból kikerülő, elégetett acetonos ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a felhőben, és ott porlasztja a jégszemcséket.
A technológia jelenleg még nem alkalmas arra, hogy megszüntesse a jégesőt okozó felhőket. Azonban egészen biztosan kisebb lesz a jégszemcsék mérete annál, mintha nem végeznék el a hatóanyag kibocsátást.
