Miért fontosak a ciklonok és anticiklonok?
Hazánk időjárását jellemzően hatalmas légörvények, azaz ciklonok és anticiklonok alakítják. A ciklon közepén a földfelszín közelében alacsony a légnyomás, így a magas légnyomású területekről a levegő befelé áramlik. A Föld forgása miatt a levegő az óramutató járásával ellenkező irányban áramlik befelé, ami a ciklon belsejében felemelkedik. Ugyanakkor a felemelkedett levegő a ciklon környezetében leszállni kényszerül: magas légnyomás alakul ki, a levegő középről az óramutató járásával megegyező irányban áramlik kifelé és létrejön az anticiklon. A levegő leszáll és a földfelszín közelében szétáramlik.
A ciklonok és anticiklonok forgásukkal és sodródásukkal szállítják azokat a légtömegeket, amelyek meghatározzák Magyarország időjárását.
A ciklonokat a hideg- és a melegfrontok szektorokra osztják. Melegfront akkor alakul ki, amikor a könnyebb, meleg levegő felsiklik a hideg légtömegre. Mivel ez a folyamat viszonylag lassú, az emelkedés során réteges felhők alakulnak ki, amelyek csendes, de kiadós csapadékot hoznak. Ezzel szemben a hidegfront során a gyors mozgású, hideg levegő emelkedésre kényszeríti a könnyebb, meleg levegőt és a gyors feláramlás hatására gomolyos szerkezetű felhők jönnek létre.
Felhők tornyosulnak az égen – Fotó: Agroinform.hu/Gáspár Elizabet
Milyen lehet a csapadék?
Az eső 0 fok felett hulló, folyékony halmazállapotú csapadék. Ha rövid ideig tart és nagy intenzitású, akkor zápor, ha nagyon apró cseppekben hullik, akkor szitálásról beszélhetünk. Olykor az esőbe záporeső is keveredik, ilyenkor azt érzékelhetjük, hogy az eső intenzitása megnövekszik.
A melegfront felhőzete nagyon kiterjedt, a felsiklás és a lehűlés is lassú folyamat, rétegfelhőzet jellemzi. A front előtt pedig pehely- és fátyolfelhők jelennek meg és terjednek szét. Megvastagodva kialakulnak a lepelfelhők (altostratus), legutoljára pedig a réteges esőfelhő (nimbostratus) keletkezik, amiből egyenletes, tartós, nagy területen eloszló csapadék (eső, hó, szitálás) hull.
A melegfront csapadéksávja nagy: több száz kilométer széle és több ezer kilométer hosszú. A front után melegszik a hőmérséklet.
Ha a záporeső során megdördül az ég, akkor már zivatarról beszélünk, ugyanis a zivatarfelhők (cumulonimbus) jellemzői a villámok (elektromos kisülések). A zivatarok csapadékintenzitása magasabb, mint az esőké.
Heves zivatar érkezik – Fotó: Agroinform.hu/Gáspár Elizabet
A hidegfront hideg levegője gyors emelkedésre kényszeríti a könnyebb, meleg levegőt. A dinamikus feláramlás miatt gomolyos szerkezetű felhők képződnek. Gomolyos felhő a zivatarfelhő (cumulonimbus) is, amiből nagy intenzitású csapadékhullás, azaz zápor, de akár zivatar is kialakulhat.
A hidegfront csapadéksávja nagyjából tizede a melegfront csapadéksávjának, csupán 30-50 km széles. A hidegfrontot mögött a hőmérséklet jelentősen lehűl.
A legalább 100 km-es, összefüggő zivatarfelhők zivatarrendszert képeznek. A zivatarrendszer egyik fajtája a zivatarlánc, amelyet viharos szél, szélroham, villámlás és nagymennyiségű csapadék, akár jégeső is kísérhet.
Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában!
A cikk szakmai forrásai a met.hu valamint a légkör földrajza.
