Az utolsó nyári hónap az előzőekhez hasonlóan melegebb volt az átlagosnál, és ezúttal is a keleti országrészben volt nagyobb a hőség. A havi középhőmérséklet a Dunántúl nagy részén 1-2, a Dunától keletre 2-3 C fokkal haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható, és ez a kép nagyjából az egész nyárra jellemző.
Az augusztusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2022-ben – forrás: OMSZ
Mindhárom dekádban volt egy erőteljes hőhullám, köztük átmenetileg az átlag közelében alakult a hőmérséklet. Nagyobb területen csak 20-a után voltak átlagosnál hűvösebbek a nappalok az átvonult hidegfront után érkező hűvösebb levegő és a borús, sokfelé csapadékos időjárás következtében, de az éjszakai lehűlés akkor sem erősödött jelentősen, amit a mellékelt grafikon is mutat.
Az augusztusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2022-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása Celsius-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
A hónap folyamán 19-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet: Baján 39,6 Celsius-fokot regisztráltak kora délután, ami 0,4 Celsius-fokkal magasabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1946. augusztus 19-én, Debrecenben rögzített 39,2 Celsius-foknál.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. augusztus 19-én, Celsius-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
Erős lehűlés tehát nem volt a hónap folyamán, még a leghűvösebb éjszakákon sem csökkent hajnalra 14, 15 Celsius-fok alá a hőmérséklet az ország nagy részén, csak az erős lehűlésre hajlamos helyeken – elsősorban az Északi-középhegység völgyeiben – mértek 10 Celsius-foknál alacsonyabb értékeket, amit a mellékelt térkép is mutat.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. augusztus 12-én, Celsius-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
A hőhullámok során a talaj felső rétegei is igen erősen felmelegedtek, ha nem is olyan mértékben, mint júliusban. Az 5. ábrán látható térkép tanúsága szerint a Duna–Tisza közén és a Tiszántúl déli részein az erősen kiszáradt földben helyenként 30 Celsius-fok feletti értékeket mértek 10 cm-es mélységben. A forró talaj nem kis szerepet játszott abban, hogy a kukorica- és napraforgó-állományok egyre nagyobb területen kiszáradjanak.
A 10 cm-es mélységben mért talajhőmérséklet értékei 2022. augusztus 19-én, Celsius-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
A nyár korábbi részét sokfelé jellemző pusztító aszály augusztus nagy részén is folytatódott. A szárazságot jelentősebb mértékben a 19-e után átvonult hullámzó frontrendszer, illetve a rajta képződött sekély ciklon mérsékelte, ami a csendes esők mellett nem egy helyen felhőszakadással járó zivatarokat is hozott, aminek következtében néha kis területen belül óriási különbségek alakultak ki a csapadékbevétel tekintetében, ahogy az alábbi térképen is láthatjuk.
A havi csapadékösszeg ugyanakkor az ország több mint háromnegyedén a sokévi átlag alatt maradt, csak kisebb körzetekben haladta meg azt. Legkevesebb csapadékot az Alföld, főként a Tiszántúl északi részei kaptak, ott többfelé 20 mm-rel kevesebb esett.
Az augusztusban leesett csapadékmennyiség mm-ben – forrás: MeteoPlaza
Az áttörést az aszályhelyzetben az a korábban is említett sekély ciklon hozta, ami 19-e és 22-e között időjárásunk fő meghatározója volt, a hónap további részében országos eső már nem volt, de kisebb-nagyobb területen több alkalommal is esett, így – ha kisebb mértékben is – tovább növekedett az országos területi átlag, ahogy az alábbi grafikon is mutatja.
Az augusztusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2022-ben – forrás: MeteoPlaza
Az esők hatására a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén növekedett legnagyobb mértékben a talaj nedvességtartalma. A Balatontól északra és az Északi-középhegység nyugati részein a hó végére sokfelé 60% fölé emelkedett a növények számára hasznosítható víztartalom aránya a felső fél méteres rétegben, az Alföld – de különösen a Tiszántúl – északi részein azonban még nagy területen 30% alatt maradt.
Talajnedvesség értékei a felső 50 cm-es rétegben (%) augusztus végén – forrás: OMSZ
Ennek megfelelően a felső 1 m-es talajréteg becsült vízhiánya az ország túlnyomó részén csökkent a hónap végére, csupán a Nyírségben növekedett kis területen. Bár a legszárazabb alföldi területeken még 170 mm-nél nagyobb, háromhavi átlagos mennyiséget megközelítő vízmennyiségre lenne szükség a telítettség eléréséhez, a nyugati és északi határ közelében helyenként már 100 mm alá csökkent a vízhiány ebben a rétegben, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya augusztus végén mm-ben – forrás: OMSZ
A nyár korábbi részét jellemző pusztító aszály csak augusztus utolsó harmadára mérséklődött. Sok növény – főleg a kukorica és a napraforgó – számára későn jött ugyan az eső, de a még fejlődésben, érés előtt vagy érésben lévő gyümölcsök, köztük több szőlőfajta esetében még javította a terméskilátásokat.
Sokfelé látványosan kizöldültek a legelők is, és az őszi káposztarepce vetése szempontjából is kedvező fordulat a felső talajrétegek átnedvesedése. Ahol jelentősebb mennyiség esett, ott a mélyebbre szivárgó víz már az őszi gabonák vetéséhez jelenthet tartalékot.
Milyen idő várható szeptemberben? Nézd meg 30 napos időjárás-előrejelzésünket ide kattintva!
_jpg_fill_540x300_0.webp "Magyarországon is terjed az akár halálos betegséget terjesztő galandféreg")
_fill_540x300_0.jpg)
