Mit hozott 2022 január időjárása, és mi lesz ennek a következménye?

Hőmérséklet

A második téli hónap az ország túlnyomó részén – a decemberhez hasonlóan, sőt sokfelé azt meghaladó mértékben – enyhébb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 1-2 C-fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Átlagosnál hidegebb területek inkább csak a keleti, északkeleti határszélen fordultak elő, ugyanakkor néhol – főként a Kisalföldön – több mint 2 C-fokkal enyhébb tájak is voltak.

Január első napjaiban folytatódott a december végét is jellemző, szélsőségesen enyhe, tavaszias időjárás. Ennek a 6-án átvonult hidegfront vetett véget, ami sokfelé 10 C-fokot meghaladó lehűlést hozott, de utána sem süllyedt jelentős mértékben a sokévi átlag alá a hőmérséklet. A hónap középső heteit átlagos vagy annál kissé enyhébb időjárás jellemezte, az utolsó héten volt ismét jelentősebb enyhülés, bár nem olyan szélsőséges, mint az első napokban, amit a mellékelt grafikon is mutat.

A januári napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása a 2022-ben mért, illetve a sokévi átlagok alapján

Újév napján mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. Január 1-jén, a Somogy megyei Főnyeden 17,5 C-fokot regisztráltak kora délután, ami több mint 2 fokkal magasabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1921. január 1-jén, Sopronban rögzített 15,3 C-foknál. De ahogy a korábbi napokban, ekkor sem volt mindenütt szélsőségesen enyhe idő.

Az északkeleti határ közelében néhol még a +5 fokot sem érte el a hőmérséklet maximuma, míg a nyugati és déli megyékben nagy területen a 15 fokot is meghaladta. Országos rekordok dőltek 4-én és 5-én is.

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. január 1-jén

A december utolsó napjaiban kezdődött, rendkívül enyhe, közel egyhetes, tavaszt idéző időszak megzavarta a kisebb hőigényű növények nyugalmi időszakát, az életfolyamatok beindultak, amit nyugaton és délen nemcsak hóvirágok, de itt-ott látványos, virágzó repceárvakelések is jeleztek.

Virágzó repceárvakelés Zala megyében 2022. január 3-án

Az általában jó állapotban lévő őszi vetések, illetve a legtöbb növény áttelelését azonban nem befolyásolta jelentősebb mértékben az enyhe időszak, az első hét végére érkező lehűlés ebből a szempontból kifejezetten jókor jött, kedvező volt, mert leállította a túl korán beinduló folyamatokat.

Decemberhez hasonlóan januárban sem volt olyan tartós, szélsőségesen hideg idő, ami nagy területen, komolyabb mértékben veszélyeztette volna a növényeket, bár a hónap nagy részén fagyosak voltak az éjszakák. Legtöbb helyen 13-án és 25-én volt a legerősebb lehűlés, akkor a Dunától keletre, illetve a havas tájakon -10 fok, a vastagabb hóval borított tiszántúli tájakon -15 fok alá csökkent a hőmérséklet, ahogy a 4. ábrán látható térkép is mutatja.

A legalacsonyabb januári hőmérsékletet 13-án, hajnalban mérték a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon. Az akkor és ott regisztrált -18,0 C-fok több mint 10 fokkal marad el az ehhez a naphoz tartozó rekordtól, az 1987-ben, Pakson mért -30,3 C-foktól.

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. január 13-án

A -10 foknál erősebb fagyok jellemzően a hóval borított területeken fordultak elő, a hó védelme nélkül maradt őszi vetésekben ezért nagy területen komolyabb fagykárok feltételezhetően nem keletkeztek, mint ahogy a gyümölcsösökben, szőlőkben sem.

Csapadék

Januárban az ország területének több mint a felén 10 mm-nél kevesebb csapadékot regisztráltak. A Dunántúl nyugati megyéiben és a Tiszántúlon esett ennél több, de 20 mm-t meghaladó (az átlagos értékeket azonban el nem érő) mennyiség csupán a Nyírség keleti részein és Szatmár-Bereg térségében fordult elő, ahogy a mellékelt térképen is látható.

A januári csapadékösszeg – forrás: OMSZ

A csapadék jelentős része január első harmadában esett, főleg eső formájában. Az 5-én átvonult csapadékrendszer a Dunántúl nyugati részén hozott jelentősebb (10 mm-t meghaladó) esőt, 8-án a keleti területeken volt tartós havazás. Akkor a Duna-Tisza köze keleti részén és a Tiszántúlon összefüggő hótakaró alakult ki, melynek vastagsága a Tisza mentén csupán néhány cm volt, de kelet felé haladva nőtt, a délkeleti határ közelében elérte a 10 cm-t.

A hónap középső heteit nagyrészt száraz idő jellemezte, sokfelé még jelentéktelen mennyiségű csapadék sem esett. 20-a és 23-a között főleg a Dunántúl nyugati és északi, a Duna–Tisza köze déli részén és északkeleten alakult ki néhány cm-es friss hótakaró, de ennek vastagsága csak a Bakony környezetében haladta meg néhol a 10 cm-t. 24-én az ország kevesebb mint harmadán fedte hótakaró a földeket, ahogy a nagyrészt derült időben készült Meteosat-műholdfelvételen is látható.

A hóval borított területek 2022. január 24.-én Meteosat-műholdfelvételen – forrás: sat24.com

A hónap utolsó napjaiban az ország északkeleti felén esett többfelé, de kis mennyiség, akkor eső, hó egyaránt előfordult, az enyhülés miatt azonban az összefüggő hótakaró a korábban havas helyeken is eltűnt a földekről. Januárban tehát a sokévi átlag felét sem érte el a havi csapadékösszeg területi átlaga, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

A januári napi csapadékmennyiség területi átlagai, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2022-ben

A kevés csapadék következtében – a decemberi növekedés után – kisebb-nagyobb mértékben csökkentek a talaj vízkészletei. A hónap elején sokfelé a telítettséghez közeli állapotban lévő, felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma a legszárazabb, középső területeken 70% alá csökkent, de az ország több mint felén 80% felett maradt.

A mélyebb rétegek ugyanakkor – a korábban esett csapadék leszivárgásának következtében – kissé nedvesebbé váltak. Az 50-100 cm-es mélységben a szárazabb területeken is 50% fölé emelkedett a növények számára hasznosítható víztartalom aránya, a Dunántúl déli felén, a Kisalföldön, illetve az északkeleti megyékben nagy területen a 70%-ot is meghaladta.

A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya a decemberi csökkenés után Szatmár-Bereg kivételével kisebb-nagyobb mértékben emelkedett, az ország területének több mint felén meghaladja az 50 mm-t. Ezeken a tájakon átlagosnál nagyobb csapadékra lenne szükség, a legkedvezőbbnek mondható, telítettséghez közeli állapot kialakulásához a tél hátralévő részében.

A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya január végén mm-ben – forrás: OMSZ

Mindent összevetve a januári időjárás sem okozott nagy területen komolyabb károkat az áttelelő növényekben. Legnagyobb problémát a csökkenő talajnedvesség jelenti az ország nagy részén. Ebben a helyzetben nagyon nagy jelentősége van annak, hogy mennyi csapadék lesz a tél további részében.

Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában!