Július nemcsak a nyár közepe, hanem az év legmelegebb hónapja is. Bár a nappalok hossza rövidül és csökken a napmagasság is a hónap folyamán. A legszembetűnőbb változás mégis az a júniusi időjáráshoz képest, hogy csökken felhőzet mennyisége, valamint a levegő relatív nedvességtartalma. Ezen változásoknak köszönhetően a júliusi napok általában melegebbek, a másik két nyári hónapnál előforduló értékeknél.

Azokban az években mikor nem június, hanem a július hónapunk lesz csapadékosabb, a hónap átlaghőmérséklete akár a legalacsonyabb is lehet a három nyári hónap közül, mint ahogy 2000-ben tapasztalhattuk is.

Az utóbbi 50 év legmelegebb júliusi hőmérsékletét 1987 július 19-én mérték. Az ország számos pontján 37 °C fölé emelkedtek a hőmérők higanyszálai. Míg a leghidegebb júliusi hajnal 1986 július 13-án virradt ránk, amikor is 5 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hőmérséklet.

A napi átlaghőmérsékletek 19-21 °C-között ingadoznak. A hőmérsékletek időbeli változásánál nem láthatunk egyirányú változásra utaló jelleget (növekedést, csökkenést), úgynevezett trendet, csupán ingadozásokat figyelhetünk meg. A tapasztalható ingadozás a nedvesebb, illetve szárazabb időszakok előfordulásának köszönhető.

A minimum hőmérsékletek 13 és 15 fok között alakulnak.
Mind az átlag mind pedig a maximum hőmérsékletek alapján azt mondhatjuk, hogy 1979-ben volt a leghidegebb júliusunk, ekkor 17,3 °C volt a hónap átlaghőmérséklete, a maximum hőmérsékletek átlaga pedig 22,6 °C. A minimum hőmérsékleteket tekintve az utóbbi 50 év leghidegebb júliusa 1984-ben volt, ekkor a minimum hőmérsékletek átlaga csupán 11,6°C volt. 1984 júliusában 19 nap süllyedt 12 °C alá a hőmérséklet a hajnali órákban (átlagosan 7 ilyen nap szokott lenni).

Az eddigi legmagasabb július havi átlaghőmérsékletet, 23,2 °C-ot, 1995-ben mérték. A maximum hőmérsékletek átlaga ekkor elérte a 30 °C-ot. 1995 júniusában 18 nap mértek 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletet (átlagosan 7 ilyen hőségnap szokott előfordulni) és a hónap többi napján is igen magas, 29-30 °C közötti értékek fordultak elő.
A nappalok már nem hosszabbodnak, hanem megkezdődik a rövidülésük. A hónap eleji csaknem 16 órás nappal hosszúság a hónap végére 15 órára csökken.
 

A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken 270-290 óra közötti. A napsütéses órák napi összege nem sokat változik a hónap folyamán. 8 órás napfénytartamokra számíthatunk nedvesebb, illetve 10 órás napsütésre szárazabb időszakokban.

A hónap folyamán legkevesebb napsütésre a sokéves átlag alapján 7-én, 13-án, 15-én illetve 22-én számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 8 óra körüli.

A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 40-50%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában kevesebb mint a júniusi, de a Dunántúl nyugati részén, az Alpokaljai területen ebben a hónapban hullik a legtöbb csapadék. A havi csapadékmennyiség általában 50-70 mm között alakul. A magas hőmérséklet miatt, nagy a levegő labilitása, így heves záporok és zivatarok kialakulására számíthatunk a hónap során. 1948 július 18-án a Békés megyei Sarkadon 160 mm-nyi eső hullott egyetlen nap leforgása alatt.

Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 6 zivataros nap kialakulására van esély.
Átlagosan 9-11 csapadékos nap fordul elő júliusban. De, 1979-ben 18 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1994-ben,1987-ben illetve 1967-ben csak 3 csapadékos nap volt.
Legnagyobb valószínűséggel 8-án, 15-én, 26-án számíthatunk csapadékra. Július 10-12 között, 16-án, és 29-31 között csekély a csapadék hullásának esélye.

Nagyobb mennyiségű csapadékra 13-15 között 22-én illetve 26-28 között számíthatunk. A havi párolgás általában meghaladja a lehullott csapadék mennyiséget, 120-140 mm-es a párolgás havi összege. A talaj kiszáradása átlagos csapadékú években jelentősen felgyorsul, 60-70 mm-es vízveszteséggel számolhatunk a hónap során. Csapadékosabb júliusoknál a csökkenés megállhat, sőt akár a talaj nedvességkészlete növekedhet is. Száraz években ellenben a nedvesség csökkenés mértéke elérheti a 100 mm-t is.

Három alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészletet növelő csapadékra a hónap során. 2000-ben 7, míg 1964-ben, 1973-ban, 1987-ben, 1992-ben egyetlen ilyen csapadékú nap sem fordult elő.

A szárazság jelentkezésének valószínűsége, a Kisázsiai térség felőli száraz és igen meleg légáramlat miatt elég gyakori. Maximálisan 10 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 1994-ben 21, míg 1979-ben és 1981-ben maximálisan 4 napig tartott a száraz periódus, azaz minden ötödik napon hullott valamennyi csapadék.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán gyakori ingadozásokat mutat. A magas hőmérséklet miatt viszonylag alacsony a levegő relatív nedvességtartalma, a vízgőz mennyisége viszont ebben a hónapban a csaknem a legmagasabb az év folyamán. A hűvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat képződése.

A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 50-55% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 7-én, 11-én, illetve 18-án számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival.