A szélsőségesen enyhe szeptember és október után az ország túlnyomó részén az utolsó őszi hónap is enyhébb volt az átlagosnál, ha nem is olyan jelentősen, mint az előzőek. A hőmérséklet havi középértékei csak az északkeleti vármegyékben maradtak nagyobb területen a sokévi átlag közelében vagy kevéssel az alatt, az Alföldön és a Dunántúlon jellemzően 1 °C körüli mértékben meghaladták azt, sőt Somogy vármegyében 2 °C körüli anomália is előfordult, ahogy az alábbi térképen látható.
A novemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
Ebben a hónapban sem alakult ki tartósan fennmaradó anticiklon térségünkben. Az ősz korábbi részéhez hasonlóan egymást követő frontok, ciklonok tették mozgalmassá, eseménydússá az időjárást. Az első, igen enyhe napok után 4-5 °C-os lehűlést okozó front átvonulását követően is az átlag felett maradt a hőmérséklet, az első három héten – az ingadozások ellenére – továbbra sem volt tartósan az átlagosnál hidegebb idő. Ebben a tekintetben az utolsó hét jelentős változást hozott.
A 24-én átvonult hidegfrontot követő lehűlés során a hőmérséklet lényegesen a sokévi átlag alá csökkent, és a hónap végéig az ország túlnyomó részén sokfelé nem is emelkedett afölé, ahogy a mellékelt grafikonon látható. Így az összességében nagyon enyhe, az ország túlnyomó részén az átlagosnál 2-3 °C-kal melegebb ősz kifejezetten télies időjárással búcsúzott.
A novemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
Bár az országos területi átlagot tekintve 2-a volt a legmelegebb nap, mégis 3-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Hajdú-Bihar vármegyei Pocsajon 21,2 °C-ot regisztráltak délután, ami azonban korántsem szélsőségesen magas: több mint 3 °C-kal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2018. november 3-án, Sarkadon rögzített 24,4 °C-nál.
_fill_540x300_0.jpg)
Ugyanakkor – ahogy a mellékelt térkép mutatja – nagy volt a hőmérséklet-különbség ekkor az átvonuló frontrendszer miatt: míg a keleti határ közelében néhol meghaladta a 20 °C-ot, addig északon, északnyugaton helyenként egész nap 10 fok alatt maradt.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. november 3-án – forrás: MeteoPlaza
A legalacsonyabb havi hőmérsékletet a hónap utolsó hetében regisztrálták, miután az átvonult hidegfrontokat követően sarkvidéki, hideg levegő árasztotta el az országot. 26-án a Nógrád vármegyei Zabarban -10,5 °C-ig hűlt éjszaka a levegő, ami ugyanakkor lényegesen – több mint 10 °C-kal – magasabb az e naphoz tartozó hidegrekordnál, az 1975. november 26-án, Vámosmikolán mért -22,8 °C-nál.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. november 26-án – forrás: MeteoPlaza
Az október utolsó harmadát jellemző csapadékos időjárás november nagy részén folytatódott. Szinte az egész országban több esett az átlagosnál, annál kissé szárazabb területek csupán az Alpokalján voltak. A Dunántúl északi és a Tiszántúl déli területeinek kivételével jellemzően 100 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltak, ami a legtöbb helyen több mint kétszerese a sokévi átlagnak.
A legcsapadékosabb vidékeken – főként az Északi-középhegység térségében – 150 mm körüli (a sokévi értékek közel háromszorosának megfelelő) csapadékösszeg is előfordult, ahogy az alábbi térképen is látható.
A novemberi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadék nagy része a hónap első felében esett. Ekkor 2-3 naponta vonultak át országos vagy az ország nagy részén esőt hozó frontrendszerek, ciklonok, szinte alig volt nap, amikor sehol sem volt csapadék. A hónap második felében átmenetileg többnapos száraz időszakok is előfordultak, az utolsó napokban azonban ismét országszerte kiadós csapadék esett, de ekkor – a téliesre fordult időjárás miatt – az eső mellett hó is hullott, főként nyugaton és északon.
Ezeken a területeken legtöbb helyen csak vékony hólepel vagy néhány cm-es hóréteg alakult ki átmenetileg, vastagabb, tartósabb hótakaró az északkeleti tájakon, főként az Északi-középhegység térségében képződött. A hó vastagsága a magasabb hegyekben a 10 cm-t, a Zemplénben – az északkeleti határszélen – átmenetileg a 20 cm-t is meghaladta. A leesett csapadékmennyiség területi átlaga a hó végén a sokévi átlag kétszerese körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A novemberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadék túlnyomó része lassú esők formájában esett, a víz jelentős része a talajba szivárgott, de a lefolyástalan területeken, ahol nem tudta megfelelő ütemben elnyelni a föld, belvizek alakultak ki. A párolgás minimálisra csökkent, így a föld nedvességtartalma jelentősen növekedett. A felső 50 cm-es réteg az ország nagy részén telítetté vált, még a legszárazabb vidékeken, az Alföld déli részein is 70% fölé emelkedett.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma november végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegekben is jelentősen növekedett a nedvességtartalom. Az Északi-középhegység térségében és a délnyugati határ közelében az 50-100 cm-es mélységben is telítődött a talaj, de az Alföld nagy részén és a Dunántúl keleti vármegyéiben az emelkedés ellenére is 50% alatt maradt a növények számára hasznosítható víztartalom.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma november végén – forrás: OMSZ
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya az Északi-középhegység térségében és a Dunántúl délnyugati területein sokfelé megszűnt, mivel telítődött a föld, az ország háromnegyed részén 80 mm alá csökkent, csak a legszárazabb vidékeken, az Alföld délkeleti részén haladta meg a 100 mm-t, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya november végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az átlagosnál lényegesen több csapadék következtében a november második hetétől a sík, lefolyástalan vidékeken – főként a Tisza mentén és a Tiszántúl déli részén – egyre nagyobb terület került víz alá. A tél első napjaira kialakult belvízhelyzetet mutatja a 10. ábra. Mivel a víz mélyebb rétegekbe történő leszivárgása időigényes folyamat, az az ellentmondásosnak tűnő helyzet alakult ki, hogy azokon a részeken is belvíz képződött, ahol a mélyebb rétegek még viszonylag szárazak maradtak.
Belvízvédelmi fokozatok december elején – forrás: www.vizugy.hu
Novemberben tehát a növények életfolyamatait nem gátolta vízhiány, az őszi vetések jó ütemben erősödhettek, ugyanakkor az egyre nagyobb területen megjelenő belvíznek kedvezőtlen hatásai lehetnek. Nagy területen erős fagyok nem voltak, így késő őszi fagykárok nem keletkeztek.
