Az idei nyár a sokéves átlagnál kissé melegebb és csapadékosabb volt. Az ország nagy részén, a bőséges júliusi zivatarok következtében, a nyár végén szokatlanul kedvezőek a talajnedvességi viszonyok. A hidegfrontok előtti záporok bőséges csapadékának köszönhetően csekély a vízhiány mértéke az ország legnagyobb részén. Természetesen előfordulhatnak kedvezőtlenebb vízellátottságú települések is, mivel a záporok és zivatarok alkalmával területileg jelentősen eltérő mennyiségű csapadék hullott.

Jóllehet extrém magas hőmérsékleti értékek nem fordultak elő, a maximum illetve főleg a hajnali minimum hőmérsékletek tartósan a sokéves átlag fölött alakultak. A magas páratartalom és az átlag fölötti hőmérséklet gyakran fülledt időjárást eredményezett, ami jelentősen növelte a hőérzetünket a nyár folyamán.

Szeptember hónap időjárásának alakulásában igen gyakran érződik a nyárias jelleg, nem ritkán harminc fok fölötti hőmérséklettel. Ugyanakkor előfordulhatnak már fagyok is a hónap vége felé. A hosszantartó száraz periódus jelentkezése kissé gyakoribbi az időszak során, mint a nedves csapadékos időjárás előfordulása. A hónap átlaghőmérséklete csaknem 5 °C-kal alacsonyabb az augusztusi értéknél. A nappalok hossza és a napmagasság is jelentősen rövidül a hónap folyamán.

A legszembetűnőbb időjárási változás az előző hónaphoz képest, a gyors iramú hőmérséklet csökkenés mellett, a felhőzet és a csapadék mennyiségének csökkenése. A hónap nagy részére egyébként nyugodt, csendes időjárás jellemző.

Európa áramlási mezejére az Azori-szigeteki magasnyomás kiépülése illetve stabilizálódása jellemző. Ennek az lesz az eredménye, hogy blokkolódik Ny-K-i áramlás. Olykor 3-4 hétig is alig mozdul a levegő. Azaz az Óceán felől nem, vagy csak nagyon ritkán érkeznek nedvesebb páradúsabb légtömegek. Szárazabb szeptemberben - ilyen volt az 1986-os- előfordulhat, hogy egyáltalán nem hullik csapadék, míg nedvesebb szeptemberi időjárásnál, mint 1931-ban, akár 150 mm-nyi csapadék is hullhat, azaz minden második harmadik napon kiadós zápor áztathatja a földeket.

Az utóbbi 50 év legmelegebb szeptemberi hőmérsékletét 1987 szeptember 14-én mérték. Az ország számos pontján 34 °C körüli értékeket mutattak a hőmérők. Míg a leghidegebb szeptemberi hajnal 1977 szeptember 29-én virradt ránk, amikor is -4 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hőmérséklet.
A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 17 °C-ról 13 °C-ra csökken. A csökkenés mellett megfigyelhető kisebb mértékű ingadozások a nedvesebb, illetve szárazabb időszakok előfordulásának köszönhetők.

Hőmérséklet visszaesésre számíthatunk szeptember 7-én, 14-18, 25-29 között. Ezek a hűvösebb periódusok gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, mint a felmelegedések. Szeptember 1-3, 8-12, 19-23 között számíthatunk kisebb mértékű felmelegedésre.

A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 24 °C körül fordulnak elő, míg a hónap közepétől egyre ritkábban számíthatunk 20 fok feletti értékekre. A hónap során átlagosan 1 olyan napra számíthatunk, amikor 30 °C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. Egyes években, mint például 1994-ben a hónap folyamán 7 nap mértek 30 °C fölötti hőmérsékleti értékeket.
A minimum hőmérsékletek 7 és 12 fok között alakulnak.

A minimum hőmérsékleteket tekintve az utóbbi 50 év leghidegebb szeptemberi napja 1977 szeptember 29-én volt, ekkor az ország számos pontján - 3,0 °C alatti hőmérsékleteket mértek.
1986 szeptemberében 10 nap süllyedt 5 °C alá a hőmérséklet a hajnali órákban (átlagosan 3 ilyen nap szokott lenni).

Az eddigi legalacsonyabb napi átlaghőmérsékletet, 4,2 °C-ot, 1977 szeptember 28-án mérték. A legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet 2002 szeptember 26-án fordult elő, csupán 9,7 °C volt ekkor a napi maximum hőmérséklet a kora délutáni órákban.

Az eddigi legmagasabb szeptember havi átlaghőmérsékletet, 19 °C-ot, 1994-ben mérték. A maximum hőmérsékletek átlaga ekkor elérte a 26,5 °C-ot.

Szeptember 20-a után fordulat következik be a talajhőmérséklet mélységi eloszlásában. Ettől a naptól kezdődően a talaj mélyebb rétegei melegebbek lesznek, mint a felsők. Ebben az időszakban néhány napig fellép, az un. termikus egyensúly a talajhőmérséklet mélységi eloszlásában, azaz 1-1,5 m mélységig szinte nem változik a talaj hőmérséklete.

A nappalok rövidülése tovább folytatódik a hónap folyamán. A hónap eleji 13,5 órás nappal hosszúság a hónap végére 11,5 órára csökken. Szeptember 23-án, az őszi napéjegyenlőség idején 12-12-órás a nappal és az éjszaka hossza.

A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken 200-210 óra közötti. A napsütéses órák napi összege 7-8 óráról 5-6 órára csökken a hónap folyamán. 8 órás napfénytartamokra számíthatunk szárazabb, illetve 6 órás napsütésre nedvesebb időszakokban.

A sokéves átlag szerint a hónap folyamán legkevesebb napsütésre 12-én, 17-18-án, 23-26 között illetve 29-én számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 5-6 óra közötti.
A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 35-40%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában 45-50 mm között alakul.

Azokban az években, mikor 30 °C körüli hőmérsékleti értékek fordulnak elő, mint például 1964 szeptemberében, magas hőmérséklet miatti nagy légköri labilitás kedvez a heves záporok és zivatarok kialakulásának. 1964 szeptember 7-én Debrecenben és környékén 70 mm-nyi eső hullott egyetlen nap leforgása alatt.

Az Alföld nagy részén, a hónap során átlagosan 2 zivataros nap kialakulására van esély.
Átlagosan 7 csapadékos nap fordul elő augusztusban. De, 1996-ban 16 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1961-ben és 1986-ban egyetlen csapadékos nap sem volt a hónap során.
Legnagyobb valószínűséggel 1-én, 4-6 között, 12-én illetve 17-én számíthatunk csapadékra. Szeptember 11-én, 26-án, és 29-én csekély, 20%-os valószínűség alatti a csapadék hullásának esélye.

A sokéves átlag szerint nagyobb mennyiségű csapadékra 5-én 18-án illetve 22-én számíthatunk. A havi párolgás általában meghaladja a lehullott csapadék mennyiséget, 70-80 mm-es a párolgás havi összege. A talaj kiszáradása még folytatódik a hónap folyamán. Átlagos csapadékú években 30-40 mm-es vízveszteséggel számolhatunk a hónap során. Csapadékosabb szeptemberi időjárás esetében a csökkenés megállhat, sőt akár a talaj nedvességkészlete növekedhet is.

A sokéves átlag szerint három alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészletet növelő csapadékra a hónap során. 1996-ben 8, míg 1961-ben,1978-ban, 1979-ben, 1986-ban és 1997-ben egyetlen ilyen csapadékú nap sem fordult elő.
A szárazság jelentkezésének valószínűsége, az Azori térség felőli száraz meleg légáramlat miatt elég gyakori.

Átlagosan maximálisan 13 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 1986-ban 30, míg 2001-ben maximálisan 4 napig tartott a száraz periódus, azaz minden ötödik napon hullott valamennyi csapadék.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán kisebb ingadozásokkal ugyan, de emelkedést mutat. Ennek legfőbb oka a csökkenő hőmérséklet.
A hűvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat képződése, sőt hűvösebb időjárású években dér is képződhet. 1905 szeptember 19-én-ben az Alföld legnagyobb részén dér volt.

A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 56-61% közötti. A hónap folyamán a sokéves átlag alapján legnagyobb relatív nedvességi értékekre 13-án, 18-án, 20-26 között számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival.

Az átlaghőmérséklet és a csapadék várható alakulása síkvidéki területeken szeptember hónap folyamán

A csapadékhullás valószínűségének alakulása szeptember hónapban a síkvidéki területeken

Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja itt az Agroinform.hu oldalon.

Időjárás rovatunkat az Arysta LifeScience Magyarország Kft. támogatja.