Január, február, itt a nyár!? – kérdezhetjük viccesen vagy épp meglepve, mivel ez az extrém, az átlagosnál 5-7 °C-kal melegebb áprilisi időjárás olyan gyors fejlődésre késztette a növényeinket, hogy fenológiában 2-3 héttel előrébb járnak a megszokottnál.
Az átlagember talán csak annyit érzékel, hogy a tulipánok korán nyíltak, majd néhány nap múlva elnyíltak, az orgona és a vadgesztenye már most virágzik, és a gyümölcsfák nagy része túl van a virágzáson. Bezzeg tavaly ilyenkor még télies arcát mutatta az április, javában védekeztünk a hajnali fagyok ellen, hogy legyen termés. Nos, nem véletlenül mondják ezt a hónapot a legszeszélyesebbnek, hiszen most nemhogy nem fagy, de a hétvégén már igazi strandidő volt.
Azonban az időjárás-előrejelzések szerint erős lehűlés várható keddtől, ami kitart egészen a hónap végéig, és akkor is csak 20 °C körüli hőmérsékletek várhatóak. Kérdés, hogy ez a hirtelen, nagymértékű hőingadozás hogy hat majd a fejlődésben nagyot ugrott növényeink állapotára és a jó idő következtében tömegesen rajzó kártevőkre.
Védekezés nélkül tetemes károkra lehet számítani az gyümölcsösökben
A gyümölcsfáink zöme már elvirágzott. A körtén már láthatók a terméskezdemények, az alma virágzása még tart ugyan, de már az is a végéhez közeledik. Jelenleg a birs van teljes pompájában, de ez sem megszokott ilyenkor.
Az alma lassan elvirágzik, de a bundásbogarak még így is szívesen látogatják – fotó: Lepres Luca
Ahogy azt már korábban írtuk, az almafa-varasodás aszkospóráinak szóródása hamar elkezdődött, volt már esély a fertőződésre többször is, amihez nedvesség szükséges, azaz a csapadékos időjárással nő a fertőződés veszélye.
Az almafalisztharmat primer fertőzés tünete a magasabb nappali hőmérséklet hatására felerősödött. A gondosan metszett ültetvényekben a fertőzött vesszők aránya csupán néhány százalék, de a gondozatlan gyümölcsösökben ez az arány a 20-30%-ot is eléri. Itt a fertőzés már a virágokat is érinti. Így védekezés nélkül tetemes károkat okoz majd a betegség. A cél, hogy a fertőzött hajtások ne terjedjenek tovább. Erős fertőzés esetén a kéntartalmú készítmények vagy a varasodás és a lisztharmat ellen is jó felszívódó gombaölő szerek alkalmazása javasolt.
Lisztharmat primer tünete almán – fotó: Lepres Luca
Még megelőzhető a monília továbbterjedése a csonthéjasokban
A csonthéjas gyümölcsfák virágzása véget ért. Ez és a meleg idő mérsékelte a virágfertőző monília fertőzési esélyét. Ennek következtében a cseresznye és a meggy kevésbé szenvedett kárt, a kajszibarackon viszont már jól láthatóak a fertőzés tipikus tünetei. A beteg vesszők gyors levágásával még megelőzhető a további terjedés a fás részekben.
A cseresznye kötődött termései – fotó: Lepres Luca
A kártevőhelyzet sem kedvező a csonthéjasokban. A kajszin a levéltetvek és a sodrómolyok is sokasodnak, érdemes folyamatos szemlét tartani az ültetvényekben, hogy időben dönteni tudjunk a védekezés szükségességéről. De a kihelyezett feromoncsapdák sem üresek, néhol igencsak kiugró egyedszámmal fogják a keleti gyümölcsmolyt, a barackmolyt és a szilvamolyt.
Sokasodnak a kártevők a kajsziban – fotó: Lepres Luca
Az őszibarackban a tafrinás levélfodrosodás fertőzésveszélye a meleg időjárásnak köszönhetően lecsökkent, szinte megszűnt. Sajnos a már kialakult tünetek ellen nem tudunk védekezni. A fertőzött levelek felhólyagosodtak, fodrosodnak, majd maguktól lehullnak a beteg levelek.
A szőlőben kombinált védekezés javasolt
A szőlőrügyek is hirtelen pattantak ki a melegtől, mostanra a korai fajták egy részén már megjelentek a virágkezdemények. Azaz hamarosan az összes ültetvény eléri a peronoszpórára fogékony állapotot, és csapadék is érkezik hozzá a héten, hiszen a fertőzéshez erre van szükség. Ugyanígy a lisztharmatnak is kedvezőek a feltételek, ezért kombinált védekezés javasolt.
A betegségek mellett már a kártevők is megjelentek a szőlőültetvényekben. Megkezdődött a tarka szőlőmoly rajzása, a csapdák egyre több egyedet fognak. Itt is elmondható, hogy szokatlanul magasak a csapdafogások az ilyenkor megszokotthoz képest. Emellett a szőlőlevélatka tünetei is megfigyelhetőek már. Mindkét kártevő ellen fel kell készülnünk a védekezésre.
Idén a repcében alacsony termésátlagok várhatók
A szántókon sem jobb a helyzet. Az őszi káposztarepce országszerte virágzik, sőt elvirágzik, és már láthatóak az első megkötött becők. Ez igen rossz hír a termelők számára, mert ebből már következtethetünk az idei alacsony termésátlagokra. Erre ráerősít a repcefénybogarak magas egyedszáma és hogy az első becők kötődésével egyidejűleg megjelentek a becőormányosok is. A lehűlés lelassíthatja a virágzást, ami a repcefénybogarak elhúzódó károsítását eredményezheti.
Virágzó repce – fotó: Lepres Luca
A betegségek és a kártevők sem kímélik a búzát és az árpát
A kalászosok fejlődése is nagyot lépett előre. Mind a búzában, mind az árpában már hasban van a kalász. Növényvédelmi szempontból sem a betegségek, sem a kártevők nem kímélik az állományokat. Ahol megcsúszott a védekezés, a vörösrozsda uredotelepei felszaporodtak a leveleken, és mivel a feltételek kedvezőek lesznek a következő napokban, bizony elhatalmasodhat a betegség.
A kórokozók és a kártevők egyszerre támadják az őszi búzát – fotó: Lepres Luca
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma magas, a tojásrakás tart, a lárvakelés is megkezdődött. Indokolt a folyamatos növényvizsgálat, ez a kulcsa a megfelelő időben történő védekezésnek. De nemcsak a vetésfehérítő lárvái indokolják a szemlét és a védekezést. A levéltetvek is szívogatják a leveleket.
Elkezdték a tavaszi vetéseket is a gazdák. Sajnos a kukorica és a napraforgó száraz, poros talajba kerül, mert az utóbbi időben nem érkezett jelentős mennyiségű csapadék. Habár a hétre mondanak némi esőt, félő, hogy ez kevés lesz ahhoz, hogy pótolja az eddigi nagymértékű csapadékhiányt.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
