A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid" boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

Laurel bolt

Laurel bolt – fotó: Laurel Kft.

Az újfajta boltok használatához egy applikációra lesz szükség, melynek letöltésekor megadjuk személyes adatainkat, amit egy fényképes igazolvánnyal is alátámasztunk – kezdte az eseményen a rendszer ismertetését Bessenyei Attila, a Laurel ügyvezetője.

Ennek alapján az okostelefonunkon lévő alkalmazás létrehoz egy egyszer használatos QR-kódot, mellyel beléphetünk az üzletbe, ahol a szokásos módon vásárolhatunk, azaz egyszerűen kosárba pakoljuk a kívánt termékeket.

Személyzet nélküli üzemben a fizetés az önkiszolgáló pénztáraknál történik, ahol szintén be kell olvasni a személyünket azonosító QR-kódot, ahogy egyébként a kilépni sem tudunk a boltból anélkül, hogy beolvasnánk a kapott blokkot.

QR kód

Az okostelefonunkon lévő alkalmazás létrehoz egy egyszer használatos QR-kódot – fotó: Laurel Kft.


Tehát mindenki, aki a személyzet nélküli üzemmódban a boltban tartózkodik, eleve azonosított, de ezenfelül is összetett rendszer ügyel a biztonságra. Az így működő boltok kameraképeit például egy mesterséges intelligencia alapú algoritmus is figyeli, amely felismeri a gyanús, szokatlan vevői mozdulatokat, és azonnal jelzi a távfelügyeletnek.

A távfelügyeleten tartózkodó biztonsági munkatárs pedig, aki egyszerre több boltot is figyel, közbe tud avatkozni, hiszen nemcsak videó, hanem hangkapcsolatban is van az üzlettel, így természetesen a vásárlóknak is rendelkezésre áll, ha segítségre lenne szükségük. A rendszer az alkoholos italok kérdését is automatikusan megoldja, hiszen személyzet nélküli módban alapértelmezetten csak nagykorúak léphetnek be az üzletbe.

Bessenyei Attila hozzátette: fontos megjegyezni, hogy akár 3-500 m2 alapterületű, már meglévő boltokra adaptálható megoldásról van szó. A rendszert sikerrel bevezették már például Csehországban, és kiváló átmenetet jelent a folyamatosan személyzet nélkül működő és a hagyományos boltok között.

Ez a rendszer üzletileg is jóval kisebb kockázatot jelent, hiszen egy meglévő boltot lát el a személyzet nélküli működéshez szükséges technológiával, képességekkel.

Vannak már teljesen automata boltok is, de ezek jelen állás szerint „konténerméretben" tudnak hatékonyan és gazdaságosan működni – itt azonban nagyobb üzleteket lehet átállítani úgy, hogy a normál nyitvatartási időn kívül személyzet nélkül is működhessenek.

Laurel szkenner

Laurel szkenner – fotó: Laurel Kft.

A bevezetésről jelenleg is 4-5 fővárosi és vidéki üzletlánccal folynak előrehaladott tárgyalások, ezek alapján most úgy tűnik, hogy az első ilyen hibrid bolt vidéken nyílik majd. A megoldásnak nemcsak a technológiája, hanem az üzleti modellje is jól kidolgozott.

Az átállást követően a bolt nyitva lehet 0-24-ben akár a hét minden napján, és a kevésbé forgalmas időszakokban, amikor nem éri meg személyzetet fenntartani, is számottevő bevételt termelhet.

A csehországi példák alapján a forgalom 10-20%-a is a személyzet nélküli órákban realizálódhat, és ehhez a boltnak nem is kell frekventált helyen lennie.

Laurel kijelző

Laurel kijelző – fotó: Laurel Kft.

A Laurel Retail Konferencián előadóként részt vett Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős államtitkára is.

Bemutatta az ország helyzetét nemzetközi összehasonlításban a vezető technológiák alkalmazásának terén, valamint hangsúlyozta; a minisztérium a szabályozás mellett aktívan, projektekkel, tudásátadással, pályázatokkal is támogatja a technológia terjedését, elsősorban a hazai kkv-szektorra, a minél magasabb hazai hozzáadott értékre és a stratégiai ágazatokra koncentrálva. Kiemelte, hogy az erre a célra létrehozott Neumann Technológiai Platform például több koalíciót is létrehozott, így az 5G-, az AI-, a drón- és blockchain-koalíciókat.