Gázolaj árak 603 Ft Benzin árak 604 Ft EUR 388.05 Ft USD 356.13 Ft CHF 391.85 Ft GBP 452.28 Ft

Fórum

A "Nemzeti vidékstratégia 2020" munkaanyaga

Létrehozta: Radocz , 2011-02-24 12:40:33

Kedvencekhez Segítség

71 hozzászólás
Nincs profilkép
#71 mihaszna
2024-04-17 09:43:28

Válasz Kémlelő #70. hozzászólására

Lehet.
Csak a pofátlanság határa hogy 14 év soha nem látott felhatalmazás után is valaki még mindig arra próbálja rá fogni ha valami kellemetlen vagy rosz dolog történik, hogy "mert Gyurcsány..."
Elmúlt nyolc évezni mostmár kicsit ciki lenne még 2010-ben a sok birka be vette, meg hát Gyurcsánytól tényleg keresve se talált volna senki rosszabb miniszterelnököt. Csak 14 év után is folyamatosan kap 10-15 perc ingyen reklámot minden tv híradóba, meg legalább egy negyed oldalas cikket a Fideszes sajtóba minden nap.
És nem igaz hogy az emberek ezt nem veszik észre.
Na mindegy.
Nem mérgelődök, mert az Ukránoknak még szarabb

#70 Kémlelő
2024-04-17 07:16:58

Válasz mihaszna #69. hozzászólására

Anno azt mondta egy ismerősöm: "mindegy ki van hatalmon, nekünk így is úgy is dolgozni kell!"
Az sem tetszett, ez sem tetszik.

Talán a következő sem tetszene, ha lenne.

smile cowboysmile cowboysmile cowboy

Nincs profilkép
#69 mihaszna
2024-04-16 08:22:12

Válasz Kémlelő #68. hozzászólására

Áh
Gyurcsány miatt. Meg az elmúlt nyolc év.....

#68 Kémlelő
2024-04-13 04:47:25

Ebből a Brüsszeli bürokraták miatt nem lett semmi?
Vagy lett, csak lemaradtam?

Vannak itt csontok a szekrényben. smile cowboyVajon kiesnek-e?smile cowboy

smile cowboysmile cowboysmile cowboy

Nincs profilkép
#67 Mihály
2022-11-23 17:31:31

Válasz Kémlelő #56. hozzászólására Na ma résen voltál ja csak a weben Jolika megnyugtatott????smile surrendersmile cowboy

#66 Kémlelő
2022-11-15 08:03:05

A következő hét év terve.

https://www.nak.hu/kap-2023-2027

smile cowboysmile cowboysmile cowboy

Nincs profilkép
#65 Stella2
2022-01-23 11:45:09

Válasz Radocz #62. hozzászólására

Jajjdeszeretem az ilyet... Az elején egy országcímer, ezen kívül se intézmény, se név, se aláírás, se évszám, se felelősség, se számonkérhetőség. NÉBIH honlapon ennyi info, idézem:"A talajvédelmi szakterület elkészítette a Talajvédelmi Cselekvési Tervet". köszönjükemese.

Radocz #62: Neked tényleg köszönöm, hogy feltetted!smile thumbupcool

Nincs profilkép
#64 dnsv
2022-01-23 10:11:09

Válasz hajdugazdasag #63. hozzászólására

Miért kell minden topikból politikai pöcegödröt csinálni? smile crying
Tök jó helyen van az ilyen az offtopik/kocsmába, akit érdekel majd ott megnézi.
smile offtopic

Nincs profilkép
#63 hajdugazdasag
2022-01-23 09:44:01




emlékeztető szuri...

#62 Radocz
2021-12-26 09:26:40

Talajvédelmi Cselekvési Terv. Marad vagy úgy jár mint a .....
https://portal.nebih.gov.hu/tcst

smile cowboy

Nincs profilkép
#60 uff
2021-12-13 17:48:55

Válasz Traktoros Jani #58. hozzászólására

melyik évtől várható ez a változás?

Nincs profilkép
#59 lajoskam
2021-12-13 10:03:39

Válasz Traktoros Jani #58. hozzászólására
Az előzőnél úgy volt, hogy az első területalapú igényléstől számított 5 évig kaptad. Még akkor is, ha pl az elő két évben nem is volt ilyen támogatás (tehát akkor csak 3 évig járt). Szerintem most is így lesz.

Nincs profilkép
#58 Traktoros Jani
2021-12-13 07:40:40

Az új Kap stratégiában támogatják a 40 évnél fiatalabbakat plusz földalapú támogatással(kb 62000 ft/hektár). Erre pályázhat az is aki már kapott ilyen támogatást?

#57 Radocz
2021-12-13 07:26:55

Véleményezheto a KAP Stratégiai Terv.
Kormány. Hu oldalon.

smile cowboy

#56 Kémlelő
2020-05-01 18:29:36

Válasz Mihály #55. hozzászólására

Azt hittem Te tudod hogyan tovább?

Nincs profilkép
#55 Mihály
2020-05-01 16:03:23

Válasz Kémlelő #50. hozzászólására ez a múlt.... s vajon mit hoz a jövő gróf csányit vagy báró mészáros ezt akartuk ...szerintem nem de el kúrtuk jól mondta a Feri csak ő is hibás volt ebben s a nagy gazda szövetség vezető Jakab s most hogyan tovább ??,smile surrender

Nincs profilkép
#54 Mihály
2020-05-01 15:56:59

Válasz TeljesenMindegy #53. hozzászólására itt csak az a vidék stratégia hogy pusztúljon a vidék ami működik azt tönkre tenni ami meg nem működik az nem is fog tehát minek hol van a beígérd 55 -éves korkedvezményes nyugdíj a gazdaság átadással stb smile confused

#53 TeljesenMindegy
2020-05-01 11:46:35

Válasz mocsencsi1 #52. hozzászólására

A stratégia a következő: visz mindent a fityisz banda, a többiek meg le vannak sz@rva. A propaganda gépezet meg előránt mindenféle számsorozatot, ami bizonyítja, hogy milyen jó nemzeti kormányunk is van nekünk.

Nincs profilkép
#52 mocsencsi1
2020-05-01 10:51:40

Ugyan ne legyünk buták: itt a csák máték földjén vidékstratégia- f@sz.

#51 Kémlelő
2020-04-30 21:38:39

A mezőgazdaságban tud ÁLLAM BÁCSI munkahelyet teremteni.

Hogy lesz-e benne köszönet?

#50 Kémlelő
2020-04-30 21:36:50

A koronás topikból ide másolom.
Talán itt valakit érdekel a MG múlt.

"Nekem erről az Árgyán interjúról, egy másik interjú jutott eszembe.
2019 januári Szabadföld hetilapba volt olvasható.

Újabb hajóra várva

VAJMI KEVÉS VALÓSULT MEG abból a rengeteg nagyívű, tudományos kutatásokkal alátámasztott tervből, amelynek kidolgozásában részt vett Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja kecskeméti Alföld Tudományos Intézetének nyugalmazott igazgatója. Pedig nagy reményeket hozott a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás is.

– Tanyaszakértőként ismertem meg önt az 1980-as évek végén.

– Időközben tiltott témából tűrt, majd támogatott lett a tanyák ügye. A szegedi egyetemen a tanyakutatást választottam a doktori dolgozatom témájául. Régi térképeket gyűjtöttem, jártam a tanyákat. Egy új matematikai eljárás segítségével csoportokba soroltam a tanyatípusokat, övezeteket. Modern és érdekes munka volt. Ezt később, amikor Kecskemétre kerültem, folytathattuk. Sőt, bizonyos fokig a megyei és az alföldi tanyakutatásainknak is köszönhető, hogy 1986-ban feloldották az általános külterületi építési tilalmat.

– Miért voltak fontosak ezek a kutatások?

– Minden tervezés alapja, hogy „ismerd meg önmagad”. Ezt akkor éppen kezdték elismerni, mi pedig boldogan lubickoltunk a feladatokban. Vizsgáltuk, hogyan keletkeznek új települések, mi kellhet a fejkvóta okos bevezetéséhez, hogyan alakult az 1985-ben, a többes jelölés bevezetése után megválasztott tanácselnökök és a településeik helyzete, mitől függ a falvak népességmegtartó képessége. Mondhatni, ezek a vizsgálatok is előkészítették a rendszerváltást, noha mi nem gondoltunk erre, csupán a tudomány eszközeivel jobbítani szerettük volna a vidéki helyi társadalom helyzetét.

– Mi újat hozott ebben a rendszerváltás?

– Büszkék voltunk arra, amit addig végeztünk, majd irgalmatlan erővel és ambícióval fogtunk neki a soron lévő feladatainknak. Eleinte igazi sikereink voltak. 1994-re állt össze az Alföld-program tudományos megalapozása, amely két évig készült, és több mint 120-an vettünk részt a munkában. Benne voltak a társadalomkutatókon kívül más szakmák képviselői és az érintett szereplők: megyei tanácselnökök, polgármesterek. Az elkészült program összegzése a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének ajánlásaként jelent meg. Akkor már az uniós csatlakozásban is reménykedtünk, és mindent úgy raktunk össze, hogy illeszkedjék az európai közösség támogatási alapjaihoz.

– Mi valósult meg belőle?

– Vajmi kevés. De mi ezt akkor nem tudtuk. Az Alföld-program után következett a kistérségek komplex vizsgálata. Öt-hat éves program volt, 2001–2002-re lett kész. Nagyon jó spontán kistérségi szerveződések alakultak ki. A Dél-Alföldön például – pártállástól függetlenül – kezdett hálózattá szerveződni a makói, mórahalmi, szentesi, bajai kistérség. De ennek véget vetett az, hogy a 2002-es kormányváltás után kötelezővé tették a kistérségi szerveződést.

– Az miért volt baj?

– Azért, mert attól kezdve nem az alulról szerveződő együttműködések határozták meg a vidéki térségi fejlődést, hanem a központi hatalom elosztási politikájának részévé vált a kistérségek ügye. Lényegében annak adtak, akinek akartak.

– A rendszerváltás után az önkormányzatok soha nem látott autonómiát kaptak. Igaz, hogy „3200 önálló köztársaság” alakult ki?

– Az önkormányzati törvényt a szabadság mámorában fogadták el. A szakmai szabályozás azonban sohasem került a helyére, mert a területiséget folyamatosan figyelmen kívül hagyták. A járási szintű választott képviseletet még 1971-ben megszüntették, és a rendszerváltás után sem alakult újjá. A megyét folyamatosan „pusztították”, hatásköreit gyengítették, a képviseleti régió pedig létre sem jött. Helyettük a mindenkori központi hatalom folyton a közigazgatás átszervezésével foglalkozott. Ha az baj volt, hogy 3200 „önálló köztársaság” lett, miért nem vezették be a skandináv modellt, ahol 20-30 településre hoztak létre járási szintű helyi önkormányzatot – de úgy, hogy abban a lokális vidéki közösség valódi döntési lehetőséget kapjon?!

– Sok önkormányzatot eladósítottak a saját képviselő-testületei.

– De ez nem feltétlenül a helyi döntéshozók felelőtlenségén múlt, hanem a települések gazdasági nyomorúságán. Az állam azt sem finanszírozta rendesen, amit muszáj lett volna: az egészségügyi és oktatási költségeket.

– Hová lett a vidék gazdasági ereje?

– A tanácsi ipart, amely sok-sok embernek adott munkát, piacképes árukat termelt, privatizálták olyanoknak, akik több esetben szétlopták vagy eleve csak a konkurenciát akarták kiiktatni. A téeszeket, amelyek már nem kolhozok, hanem korszerű nagyüzemek voltak, ugyancsak tönkretették. A Duna–Tisza közi szakszövetkezetek például tényleges szövetkezeti társulások voltak, sikeres integrációval, sok helyen korszerű nagyüzemi táblákkal, de azok sem menekülhettek. Apám állatorvos volt, fiatal korában tanúja annak, hogyan hordták szét, szinte téglánként az uradalmi tangazdaságot. Amikor meglátta, hogy viszik szét a téeszekből a traktorokat, a teheneket, azt mondta: fiam, ezek ugyanazt csinálják!

– 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, a támogatási rendszer haszonélvezői lettünk. Miért nem látszik jobban ennek a hatása?

– Szerintem 1992 és 1996 között megmenthető lett volna sok minden. Akkor szilárdult meg a spontán privatizáció mentalitása: nem valamiféle terv és annak végrehajtása a fontos, hanem a hatalom, a tűz folytonos közelsége. A csatlakozás után például nagyon jól indultak a LEADER-programok. Európai mintára kötelező volt benne részt venniük az önkormányzatoknak, helyi vállalkozóknak, civil szervezeteknek. Mindenki lelkesedett, hogy jaj, mindjárt LEADER-ország leszünk. De aztán a 20–25 ezres LEADER-csoportok lakosságszámát fölemelték 100 ezerre, a nagyobb pénzre megjelentek a kiskirályok, és úgy kezdett működni az is, mint a spontán privatizáció.

– Hol volt ebben helyük a regionális kutatóknak?

– A tervezésben és annak előkészítésében, a stratégiák tudományos megalapozásában vettünk részt. Először lelkesen, mert ismertük a jó európai gyakorlatokat, és tudtuk, hogyan kellene csinálni. Csakhogy nálunk a tervgazdasággal együtt a tervezést is kidobták. Közelről láttuk, hogy az elmúlt 15 évben mennyire lebutították az egész forráshoz jutási rendszert. Nem az vált fontossá, hogy megtervezzük és megvalósítsuk, amire szüksége van egy-egy térségnek, az országnak, hanem hogy ne hagyjunk egyetlen eurócentet sem Brüsszelben.

– Ebben az időszakban mindkét oldal volt kormányon.

– Az egyik politikai oldal a bürokráciát vette át az unióból: jaj, nehogy valamire Brüsszelben azt mondják, hogy nem jól van. A másik azt mondta: csináljátok meg a kvázi tervet, Brüsszel elfogadja, mi meg arra fordítjuk a pénzt, amire akarjuk. Közben az uniós elveket – olyanokat, mint szubszidiaritás (az az elv, amely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek – a szerk.), partnerség, komplexitás vagy a monitoring, a következetes ellenőrzés – csendben elfelejtették. És mindkét oldal cinkosan veregette a vállunkat: ne mondjad már az elveket, tanár úr, voltunk mi is Olaszországban, láttuk, hogy ott is ellopják a pénzt.

– Kudarcnak vagy sikernek érzi 40 éves társadalomkutatói pályáját?

– Egyrészt sikernek, mert rengeteg munkával, az európai normákhoz alkalmazkodva megalapoztuk a vidék fejlesztését. Le van írva, fel tudom mutatni. A belőlük született tudományos publikációk, könyvek, cikkek akár a jövő nemzedékének is érdekesek lehetnek. A hiteles regionális önismeret részei, egy adott korszakban, annak színvonalán. Másrészt kudarcnak, mert a tervek elenyésző része valósult meg. Nemcsak az Alföld-program maradt papíron, hanem a Vásárhelyi-terv döntő része, továbbá nagyvárosok integrált és komplex fejlesztési terve. Tanyaprogram ugyan lett, de a feladatokhoz képest kevés a pénz benne, és a fővárosi Fény utcai piacra is kiterjeszthető volt.

– Végleg elment az a hajó, amelyik a tudományos előkészítésre alapozott, tervszerű fejlesztéseket szállította volna?

– Az én korosztályomnak el. Sajnos egyre kevesebb kreatív ember marad vidéken. Hit kellene meg személyes jövőkép: én itt akarok boldogulni, és tudok is. És persze intézmények, ahol összehangoltan kutatnak, terveznek, fejlesztenek. Azért még vannak itt fiatalok, például az utolsó doktorjelöltem. Kiváló elme, hatékony, tisztességes. Remélem, nekik jön egy újabb hajó.

Tanács István | 2019. 01. 19. 8:00:00 | Frissítve: 2019. 05. 20. 18:12:22

Válasz »
#2396 TeljesenMindegy | 2020-04-29 09:35:21

Válasz Mihály #2393. hozzászólására

Professzor úr jól látja a helyzetet. 2010-ben nagyok voltak az elvárások a fityisszel szemben. Aztán gyorsan leverte a lécet, az illúzió szertefoszlott. Kb. hasonló szintet képvisel az orbánc banda, mint a csótány annak idején.

A forint gyengülésének tapsikoló elvtársakkal közlöm, hogy pl. a sano piggy bruttó 8250 forintról 9750 forintra drágult, de ez igazából jó nekem. smile whistling

Válasz »
#2395 A vasalás témája | 2020-04-29 07:53:08

Válasz máris szomszéd #2394. hozzászólására

Persze, minden kereslet-kínálat. Nem csak a pénz-oldalát nézem, mert az még elmegy. De a viselkedésük, a hozzáállásuk, és az ahogy egy idegen országban viselkedni mernek. Most Romániában nagyon keményen kezelik őket, a román kormány ismeri a saját portékáját. Akik Mo.-n maradtak, azok meg a legnagyobb ívben tesznek a korlátozásokra. Mert rájuk nem vonatkozik semmi.


Amint vége a válságnak, a kereslet-kínálat megint az ő oldalukra billen, azonban most még éhesebb lesz a horda. Alig várják már, hogy ismét lenyúlhassanak, s azt hiszem, a Mo.-i banda is már kukucskál Nyugat-Európa felé. Mert szegénykéim itt már nem tudnak megélni.

Mindezt úgy írom, hogy 10 éve látom az egyedfejlődésüket. És nagyjából ugyanannak a bandának. Kikopnak mindenhonnan, egyre messzebbre kell járni, ha melót akarnak. A munkájuk egyre rosszabb, az elvárások azonban nőnek. Hazudnak, szétlopnak, csalnak folyamatosan. Aztán csodálkoznak, hogy beszél velük a munkaadójuk. :) 100 forintért kiírtja a saját testvérét is, ha kell. De nekem kell őket "kényeztetni", hogy legyen munkaerőm.

Ez a mentalitás annyira távol áll tőlem, hogy szinte képtelen vagyok feldolgozni.
Tudom, gépesítsek. Megtettem, de a betakarítást nem tudom/nem éri meg.

Válasz »
#2394 máris szomszéd | 2020-04-28 20:57:50
máris szomszéd

Válasz A vasalás témája #2391. hozzászólására

Ez csak simán kereslet-kínálat,most így alakult.

Válasz »
#2393 Mihály | 2020-04-28 14:42:35

Igaz ez nem a korona vírus miatt van de szerintem legalább annyi kárt okozott a gazda társadalomnak mint a jelenlegi vírus,egy kicsit hosszú interjúsmile oops de azt hiszem ha 2005 körül ő lett volna miniszterünk ma nem itt tartanánk :-----"Ma is elmondaná Ángyán József ugyanazt a beszédet a Kossuth téren, amit a tizenöt évvel ezelőtti gazdatüntetésen. A második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumát lelkiismereti okokból elhagyó államtitkár szerint nem is sokan vennék észre, hogy most nem a balliberális kormányzat, hanem egy magát kereszténynek, nemzetinek mondó kabinet agrárpolitikáját ostorozza. Ángyán Józseffel beszélgettük a koronavírus világjárvány lehetséges hatásairól is, valamint arról, hogy vajon fölvonulna-e ma traktorjával a „földműves” Mészáros Lőrinc, és hogy Orbán Viktor szerint hogyan kell viselkednie egy sebesültnek ahhoz, hogy kihozzák a harctérről?– Professzor úr, kezdjük az interjút egy találós kérdéssel, ha kérhetném. Ki mondta ezt és mikor? „A kormány számára a vidéki emberek többsége feleslegessé vált, el akarja takarítani őket az útból, és kiszolgáltatta az országot a globalizmusnak.”
– A 15 évvel ezelőtt, 2005. február 21. és március 13. között tartott budapesti traktoros gazdademonstráció idején két többezres, forró hangulatú nagygyűlés is volt a Kossuth téren, amelyeken a demonstráló szervezetek tárgyaló delegációjának tagjaként én is beszédet mondtam. Ott egyebek mellett hasonló gondolatokról, a vidék tönkretételéről, a tőkeérdekek és a helyi közösségek érdekeinek brutális összeütközéséről, a közösségek államának dezertálásáról, a globális tőke és helyi rezidensei oldalára álló hatalomról én is beszéltem. Valamelyik médium bizonyára ezek alapján fogalmazhatta a fenti mondatot.

– Így van, onnan az idézet. Ma is elmondaná ugyanazt a beszédet? Igazak lennének akkori megállapításai a mostani kabinetre is?
– Azt hiszem, nyugodtan megtehetném, és bizonyára kevesen vennék csak észre, hogy nem a mai viszonyokról beszélek. Ezt annak ellenére állítom, hogy a ma kormányzó erők egészen más programmal kerültek hatalomra. A Fidesz 2006-os és 2010-es választási programja, de még a – kormányra kerülést követően irányításommal kidolgozott, majd 2012-ben kormányhatározattal megerősített – Nemzeti Vidékstratégia (NVS) is a többfunkciós európai agrár- és vidékmodellt hirdette. Ez pedig a családi kis- és középbirtokok és összefogásuk, többcélú és önkéntes szövetkezeteik meghatározó szerepére épül. Nem kétséges, hogy ez a modell, valamint a „város és vidéke” szerves kapcsolatainak újraépítése teremthetné meg ismét a vidék gazdaságának és társadalmának belső kohézióját, és az egész magyar társadalom fenntartható fejlődésének feltételeit. A kérdés csupán az, hogy a helyi közösségek érdekei vagy a tőkeérdekek határozzák-e meg az agrár- és vidékpolitikát.A 2010-es választások fölényes megnyerése után az Orbán-rezsim a választási programjához képest 180 fokos fordulatot véve, vagy ami még rosszabb, eredetileg is tán ezt tervezve „a nemzeti tőke erősítése” jelszavával a bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló, kétes eredetű – gyakorta a nemzeti vagyon megrablása, az állami gazdaságok és szövetkezetek vagyonának rablóprivatizációja révén született – tőkés nagybirtokkal és agrároligarchákkal kötött stratégiai szövetséget. Az Orbán vezette Fidesz-kormányok tehát éppen azt a – Gyurcsány-kormány által is támogatott – tőkés nagybirtokot választották, amely ellen a gazdatársadalom 2005-ben fellázadt, és a későbbi szövetséges gazdaszervezet, a Magosz vezetésével még háromhetes, sikeres traktoros demonstrációt tartott Budapesten. Az így végveszélybe került családi gazdaságok és a vidék ügye tehát ha lehet ma még aktuálisabb, mint volt a gazdademonstráció idején. Bródy Jánossal ma én is együtt dúdolhatnám tehát, hogy „…ezek ugyanazok”.– Orbán Viktor kútmérgezőnek nevezte önt azért, mert kitartott eredeti programja mellett. Mit gondol, mi lehet az oka, hogy a miniszterelnök agrárpolitikáját tekintve 180 fokos fordulatot hajtott végre nem sokkal az ön kilépése és visszavonulása előtt?
– Attól tartok, hogy a tényleges programjához képest nem kellett gyökeres fordulatot végrehajtania. Valószínűleg eredetileg sem tervezte a Fidesz korábbi választási programjaiban szereplő irány követését, azok csak „politikai termékek” lehettek. Ma már határozottan úgy vélem, hogy sohasem gondolhatta komolyan az általam képviselt vidékstratégia megvalósítását, bár – a kormányzati szerepre meghívó felcsúti személyes, hatszemközti találkozásunk során – maga igen felkészülten, meggyőzően beszélt, és leendő miniszterét, Fazekas Sándort is beszéltette róla.

Amikor tehát lemondásomat követően 2013 elején, egy kihelyezett frakcióülésen a földügyekkel kapcsolatban a teljes frakció előtt még egyszer, utoljára felhívtam a figyelmét arra, hogy amit tesz, az nemcsak hogy ellentétes a párt korábban hirdetett programjával, de beláthatóan súlyos következményei lesznek a vidék gazdaságára és társadalmára, akkor valóban kútmérgezőnek nevezett. Vagyis nem az igazamat cáfolta, hanem – annak ellenére, hogy sohasem voltam a Fidesz tagja, és nem saját kezdeményezésemre, hanem az ő személyes kérésére, az általa meghirdetett, családi gazdálkodásra alapuló, európai agrármodell megvalósítására szegődtem kormányához – a lojalitásomat hiányolta.Tán azt is gondolhatta, hogy a meghirdetett iránytól gyökeresen eltérő program végrehajtásában is vele tartok, vagy legalábbis – a kormányzati és törvényhozási pozícióval járó előjogok és további karrierlehetőségek megtartása érdekében – ehhez asszisztálok, ezért fakadhatott így ki: „Elárultál, Jóska!” Ezt erősítette továbbá az a rendkívül ingerült, vészjósló megjegyzése is, amelyet az én példámon bár, de a frakció megdöbbent tagjaihoz intézett: „Aki tisztességesen viselkedik, és megsebesül a csatatéren, azt kihozzuk. De, aki nem, arra mi is lőni fogunk!” Egyszóval – az azóta a tőkés nagybirtokokkal, valamint a nagy hazai és a multinacionális tőkeérdekeltségekkel megkötött nagyszámú „stratégiai partnerségi megállapodás” ismeretében – azt hiszem, nem is kellett 180 fokos fordulatot végrehajtania.– Visszatérve a tizenöt évvel ezelőtti eseményekre: mit gondol, mennyien lennének a hallgatóságában? Ott tapsolna ma is több ezer dühös gazda?
– Bár vannak még néhány tízezren, bizonyára ma már nem lennének ott a Kossuth téren. Egyrészt nincs már, aki vezesse őket. Az akkor még erős gazdaszervezet, a Magosz elárulta a ténylegesen gazdálkodó családokat. Megmaradt vezetői közül többen magas kormányzati vagy törvényhozási pozíciókba kerültek, és ennek az az ára, hogy hallgatni és az embereket csitítani kell, amint azt a pártállam idején a szakszervezetek tették

Másrészt a ma még létező gazdacsaládok nagy árat fizetnének azért, ha megmozdulnának. Elveszítenék azokat a kifizetéseket és támogatásokat, amelyek ma már az európai agrár- és vidékpolitika alapelemei, és amelyek nélkül a ma még meglévő gazdaságuk is végveszélybe kerülne. Nem veszik hát a bátorságot, hogy szembe forduljanak a politika által szövetségesnek választott helyi és országos nagyurakkal. Az pedig teljesen valószínűtlen, hogy a 2010-ben nulláról induló, ám ma már 38 ezer hektáros „földműves”, Mészáros Lőrinc vagy a 35 ezer hektár volt állami gazdasági terület fölött rendelkező bankár, Csányi Sándor, bérmunkásaival együtt, traktorokkal jönne Budapestre, ahol a kormányzat tőkés nagybirtokot erősítő agrár- és vidékpolitikája ellen tüntetve hallgatna engem az ország háza előtt, ahova ma már sem traktor-, sem embergyülekezet nem kerülhet.

– Mi lehet az oka, hogy nem alakította a jobboldali emlékezet és holdudvar a gazdatüntetést a „vidék taxisblokádjává”?
– Úgy gondolom, hogy ma a magát „jobboldalinak, kereszténynek, nemzetinek” nevező kormányzati politika is pontosan azt a programot valósítja meg, ami ellen a traktoros gazdák 2005-ben Budapesten tüntettek. Ez a helyzet elhomályosítja az emlékezetet, hiszen az évfordulón felelevenítve az akkori megállapodás 39 pontos követeléssorát, a „jobboldalnak” szembe kellene fordulnia a saját kormányával. Jobb tehát nem emlékezni, és az évfordulón is mélyen hallgatni, mintsem megemlékezni az akkori szereplőkről, netán felidézni követeléseiket.

– Ön személyesen lát egyébként bármiféle párhuzamot az 1990-es és a 2005-ös demonstrációsorozat között?
– Talán csak annyit, hogy a budapestiek mindkettővel szimpatizáltak. Ám míg a taxisblokádot mindmáig gazdasági követelésekre alapuló, ám lényegileg kormánybuktató szándékú megmozdulásnak látom, addig a gazdademonstráció az én olvasatomban a végsőkig kivéreztetett és így létében fenyegetett gazdatársadalom kétségbe esett lázadása volt a velük szóba állni sem akaró, a róluk szóló, jövőjüket, sorsukat meghatározó döntéseket a fejük fölött, nélkülük hozó uraik ellen.– Tizenöt év távlatából hogyan látja, azok a területalapú uniós támogatások, amelyeket követelve ellepték 2005-ben a traktorok a pesti utcákat, segítették vagy hátráltatták a magyar mezőgazdaság ügyét?
– A közvetlen, terület alapú támogatások kifizetése akkor tűzoltó, életmentő jelentőségű volt, különösen a tartalékokkal nem rendelkező családi gazdaságok számára, ám ez az eszköz alapvetően a sok földdel rendelkező, gabonatermelő nagybirtokot erősíti közpénzből a nélkül, hogy a társadalom számára hasznos teljesítményeket megkövetelné. Bár a leegyszerűsítést kedvelő média valóban ezt az egy dolgot kapta fel, de ha megnézi a gazdademonstrációt lezáró megállapodás szövegét, az abban rögzített követelések túlnyomó többsége nem erről szólt. Sokkal inkább a kis és közepes családi gazdaságok dominanciájára és összefogásuk erősítésére épülő európai agrármodell, a Közös Agrárpolitika olyan eszközeinek bevezetését követelte, amelyek a mezőgazdaság környezeti és társadalmi, foglalkoztatási, regionális teljesítményeit honorálják.

Ezeket Európa vidékfejlesztési kifizetéseknek nevezi, és nem a területhez, nem a „mit és mennyit termelsz” kérdéséhez, hanem a családok élethelyzetéhez és a gazdálkodás rendszeréhez köti. Ilyenek például a családon belüli gazdaságátadást segítő korai nyugdíjazás és a fiatal gazdák ehhez kapcsolódó induló támogatása, amelyek a folytonosságot és a családi gazdaság stabilitását, egyúttal generációnkénti megújítását szolgálják. De ugyancsak a családi gazdaságok fejlesztési lehetőségeit javítja a pályázható források alsó és felső határértékeinek e kisebb birtokok méreteihez igazítása, mint ahogy a birtokméret növekedésével csökkenő támogatások is e kör felé csoportosítják a forrásokat. Vagy azok az eszközök, amelyek e kisebb mozaikok összefogását, szövetkezését segítik, és ezzel teszik versenyképessé őket. Az agrárkörnyezet gazdálkodási kifizetések pedig azokat a rendszereket – például az ökológiai gazdálkodást – honorálják, amelyeknek a társadalom számára hasznos környezeti, minőségi élelmiszer-termelési, táplálkozás-egészségügyi és foglalkoztatási teljesítményei is jobbak, mint a csupán tőkemegtérülési szempontokat érvényesítő, tömegtermelő, iparszerű, erősen vegyszerezett, az embert a gazdálkodásból kiszorító gazdálkodási rendszereké.Nos, a követelések alapvetően ezekhez, a családi gazdálkodás megerősítését szolgáló, jövőbe mutató európai eszközökhöz kötődtek, és a döntésekbe való beleszólás jogáról szóltak. Ezért azután rendkívül szomorú, hogy nemcsak a Gyurcsány-, de az Orbán-kormányok sem a gazdademonstráción követelt irányba terelik a folyamatokat.

– Ha már támogatások: nemrég terjedelmes cikket közölt a New York Times többek között az ön adataira, elemzéseire és nyilatkozataira is építve a brüsszeli agrárjuttatásokat megszerző, közép-európai maffiacsaládokról. Hasonló tolvajtempóról olvashatunk a megyei földprivatizációs jelentéseiben…
– Régi tapasztalás, hogy a magánvagyonok gyarapításának legegyszerűbb módja a közösségek által felhalmozott értékek és kasszák megrablása. Én az árverési adatok részletes feldolgozása alapján a „Földet a gazdáknak!” jelszóval indított állami földprivatizációt döntő mértékben ilyennek, intézményesített földrablásnak látom, ahol az állam a rábízott közös nemzeti vagyonunk ezen legnagyobb, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű részét – általában árverseny nélkül, az európai hektáronkénti 10–35 millió forintos földárak töredékéért, 1-2 millió forintért, nagy birtoktestek formájában, zömében nem helyben élő – klientúrájához juttatja.

Ezzel egy modern kori feudális, hierarchikus hűbéri rendszert épít. Így a közös érdek mentén egyfajta véd- és dacszövetség alakul ki az adományozó politika szereplői és a megadományozott gazdasági érdekhálózat tagjai, vezető oligarchái között, akik azután megfinanszírozzák és hatalmon tartják az érdekeiket törvényhozási, kormányzati és költségvetési intézkedésekkel is kiszolgáló politikát. Ebből az érdekközösségre és „közös bűnökre” épülő rendszerből kilépni éppen olyan kockázatos, mint a maffiát elhagyni. Találóan állapítja meg erről a helyzetről egy elemző tanulmány, hogy míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket. Nem lesz ennek jó vége!

– A másik gyakran használt kifejezése professzor úrnak a magyar vidéken zajló folyamatok ábrázolására a dél-amerikai modell, ahol bérmunkások dolgoznak a tőkés nagybirtokokon. Most, hogy a hazai termőföld egyre kevesebb birtokos kezében koncentrálódik, hogy látja, megérkeztünk Dél-Amerikába? Mit eredményez ez a mezőgazdaságból élők és mit az átlagember számára?
– Ha nem is érkeztünk még meg Dél-Amerikába, ahol az elüldözött gazdacsaládok földjeit multinacionális tőkés társaságok szerezték meg, ám a változás iránya nálunk is erre mutat. Ezt jól jelzi például, hogy az utóbbi másfél-két évtized alatt mintegy hétszázezer kisebb termelő adta fel a gazdálkodást, a birtokok száma drasztikusan lecsökkent, és a hazai birtokszerkezet Szlovákia és Csehország mögött a harmadik legkoncentráltabb az EU-ban. Ennek egyik súlyos következménye az, hogy a termőföld eltartó képessége, foglalkoztatási kapacitása jelentősen lecsökken. Ha ugyanis a bérmunkán kívül az egyéni, családi gazdaságokra – mint általában a kisvállalkozásokra – alapvetően jellemző önfoglalkoztatást is figyelembe vesszük, akkor ugyanaz a földterület hazai tényadatok alapján családi gazdálkodás esetén négyszer annyi embernek ad munkát és megélhetést, mint a kizárólag bérmunkára alapozott tőkés nagybirtok.

Ráadásul a kisebb mozaikokból építkező, rugalmasabb és színesebb gazdaságszerkezethez lényegesen többféle, ugyancsak munkahelyeket teremtő tevékenység – helyi kézművesség, feldolgozás, értékesítés, vendéglátás, vidéki (falusi, tanyasi, öko- és egészség-) turizmus stb. – társítható, mint a tömegtermelő, egyszerű gazdálkodási szerkezetű, tőkés nagybirtokhoz. A válságkezelésben megmutatkozó különbségek is szembe tűnőek, hiszen amíg a tőkés társaságok termeléscsökkentéssel, leépítéssel, addig a fenntartásban érdekelt egyéni/családi vállalkozások a termelés szerkezetének gazdagításával, a feldolgozottság növelésével, közvetlen értékesítéssel stb. reagálnak. A birtokkoncentráció így könnyen sérülékennyé teszi a helyi gazdaságot és közösségeket, erőteljes elvándorlás indul, ami egyrészt a vidéki térségek kiürüléséhez, „gyárcsarnokká” válásához, másrészt a városok körül az elvándorló népességből verbuválódó nyomornegyedek kialakulásához vezethet. E súlyos gazdasági és társadalmi hatások mellett az iparszerű, sok vegyszert használó, környezetterhelő, tömegtermelő nagybirtokról származó élelmiszerek fogyasztása jelentős humánegészségügyi kockázatokkal is jár.

– Korábban azt nyilatkozta a tőkés nagybirtokokról, hogy „egyetlen vezérelvük a profitmaximalizálás, a tevékenység hasznait kiveszik, környezeti, foglakoztatási, szociális kárai elhárításának költségeit pedig ráhagyják a társadalomra. Termelési költséget minimalizálnak úgy, hogy közben a társadalmi költségeket maximalizálják”. Hol jelentkezik ez a társadalmi költség?
– A társadalmi költségek szemléltetésére vegyünk egy-két mezőgazdasági példát. A kizárólag befektetői szempontok szerint berendezkedő iparszerű tőkés nagybirtok a profitmaximalizálás jegyében a drága élő munkaerőt gépekre cseréli, az embert kiszorítja a gazdálkodásból, és ezzel növeli a vidéki munkanélküliséget. Az így keletkező foglalkoztatási problémák kezelésének költségeit viszont nem a problémát előidéző viseli, hanem az állam – például a közfoglalkoztatás, vagy a munkanélküli segélyezési rendszer finanszírozásával – a mindannyiunk által befizetett közpénzekből kénytelen magára vállalni.

E mellett ez a rendszer a termőhely adottságainál nagyobb terméktömeg és árbevétel érdekében a helyi természeti erőforrásokat nagy mennyiségű mesterséges erőforrással – műtrágyákkal, kémiai növényvédő szerekkel, fosszilis üzemanyagokkal– egészíti ki. Ezek ivóvízbázisokban, környezetben és élelmiszerekben felhalmozódó maradványai humán egészségügyi problémákhoz vezetnek, ám az ivóvíz, a környezet megtisztításának, az egészségkárosodás elhárításának költségeit ugyancsak nem a szennyezők, hanem a társadalom viseli. Miután ezek a társadalmi –vagy úgynevezett külső – költségek az így előállított termékek önköltségében nem jelennek meg, ezért is tűnhetnek az ezeket a rendszereket működtető nagybirtokok versenyképesebbnek, jobb hatásfokúnak. 2011-ben, államtitkárságom idején az akkori egészségügyi államtitkárral, Szócska Miklóssal kezdeményeztük e külső – társadalmat terhelő – költségek egy szeletének ráterhelését az azokat okozók termékeire.

Javasoltuk és kidolgoztuk az egészségre káros egyes italokra és élelmiszerekre a népegészségügyi termékadó – az úgynevezett csipszadó – bevezetését, és az ebből remélt bevételeket részben az egészségügy pozícióinak javítására, másrészt olyan gazdálkodási – például bio- –, feldolgozó és élelmiszeripari rendszerek támogatására, megerősítésére, fejlesztésére terveztük fordítani, amelyek egészséges – kisebb társadalmi költséggel előállított – termékeket eredményeznek. E rendszer kiszélesítésének és általános bevezetésének máig tartó folyamata azonban erősen lelassult, mivel egyes multinacionális és hazai ital- és élelmiszer-előállító „stratégiai partner” cégek az Orbán-kormányoknál elérték, hogy a termékeikre nem, vagy csak igen jelképes mértében vetették ki ezt az adót. Így lényegében megőrizték a társadalmi költségek áthárításából származó piaci versenyelőnyüket.

E környezeti, foglalkoztatási és humánegészségügyi külső költségek fedezetét nagyrészt ma is az állam közpénzekből biztosítja, és nem látszik arra erős kormányzati szándék, hogy ezt – a társadalom egészére egyre súlyosabb terheket rovó – gyakorlatot alapvetően megváltoztassa. Az árat tehát már régóta és ma is mi fizetjük azért, hogy a multinacionális és hazai tőkés társaságok nagybirtokainak, nagyvállalatainak profitja még nagyobb lehessen.– Forgács István romaügyi szakértő Agroma nevű programjában felvetette, hogy az állam invesztáljon abba, hogy a vidéki cigányságnak szakképzéssel versenyképes mezőgazdasági tudást adjanak. Reménykeltőnek tartja ezt az elképzelést?
– Az agrárium és a társadalmi felzárkóztatás összekapcsolása, valamint e folyamatnak szakképzéssel való támogatása életképes elképzelésnek tűnik, amivel államtitkárként, az NVS kidolgozása során magam is foglalkoztam. Ahhoz azonban, hogy az elmúlt 30 évben megduplázódott – ma mintegy 900 ezres – lélekszámú cigányság körében egy ilyen program sikeres lehessen, ahhoz hagyományaiból kell kiindulnunk, és a mezőgazdaság ehhez illeszthető formáira lenne szükség. A cigányságot – eredete, kultúrája ugyanis nem annyira a direkt földműveléshez, mint inkább a faluhoz, a vidékhez és a hagyományos mezőgazdasági formákhoz kötődő, azokat kiszolgáló – fejlett kézművesség jellemezte. A hagyományos paraszti, családi gazdálkodás különböző formái és az ezekkel jól társítható kézműves mesterségek ismereteit azonban a mai generációknak újra kéne tanítani, ilyen irányú szakképzésre lenne szükség. No és persze arra, hogy falvaink, vidéki térségeink – munkalehetőségekkel szorosan összefüggő – népességmegtartó képessége ne kerüljön végveszélybe, és ne váljanak szociális gettókká, a nyomor és mélyszegénység terepévé.

Ehhez viszont a fenntartható, emberléptékű, élőmunka-igényes, a tájhoz, termőhelyhez alkalmazkodó, minőségi mezőgazdaság – így az ökológiai és biogazdálkodás – rendszereire van szükség, amelyek kifejezetten igénylik az ember részvételét, munkát és megélhetést adhatnak a vidéki népesség jelentős része számára. A tőkés, iparszerű, tömegtermelő nagybirtokrendszer, amely felé ma haladunk, erre teljességgel alkalmatlan, hiszen éppen arra törekszik, hogy a termelést automatizálva minél kevesebb drága élőmunkaerőt foglalkoztasson, ráadásul ehhez a rendszerhez a hagyományos kézműves foglalkozások sem társíthatók. Terjedésével a vidéket olyan szociális és környezeti katasztrófa fenyegeti, amely a helyben maradó és arányaiban egyre növekvő cigány népességet még súlyosabb helyzetbe hozza, és a társadalmi stabilitást is komolyan veszélyezteti.

– Professzor úr 2012-ben azt jósolta, hogy az elvándorlás lesz a közeljövőben az egyik legnagyobb tehertétel a vidék számára. Ez mára világosan láthatóvá vált. Hogyan segített volna ezen az Ön 2011-es demográfiai földprogramja?
– A demográfiai földprogram lényege az volt, hogy 25-50 évre szóló földbérleti jogot és a gazdálkodás beindításához szükséges képzést, szaktanácsadást, hiteleket, piacra jutási támogatást és egyéb kedvezményeket, valamint az életkezdéshez – akkor vidéki térségekben jelentősnek mondható – 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak volna pályázati úton azon fiatal párok, családok, amelyek vállalják, hogy vidéken letelepednek vagy ott maradnak, két vagy több gyermeket világra hoznak, felnevelnek és életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Szándékaink szerint a földet a vállalkozó szellemű családok örökbérletbe kapták volna, utódaik pedig mindaddig örökölhették volna, míg ők is megfelelnek a programban lefektetett feltételeknek. A hosszú távú bérleti szerződések lejártukkor meghosszabbíthatók lettek volna.

A programot 200 ezer hektár olyan állami tulajdonú földterület bevonásával terveztük megvalósítani, amelyeket – gyakorta nem is magyar tulajdonú – tőkés társaságok – sok esetben 50–100 forintos, vagy még alacsonyabb hektáronkénti bérleti díj fejében – béreltek. (Kirívó példaként említhető a vadászó német bankárok tulajdonában lévő Hubertus Agráripari Bt-vel kötött szerződés, amelynek keretében az állam 99 évre, évi 10 forintos hektáronkénti díjért bérbe adta a volt Balatonnagybereki Állami Gazdaság közel 8.000 hektárját, ami már az állami korrupció és a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját is felvetette.)

Az ilyen – irreálisan alacsony bérleti díjú – szerződések reményeink szerint jogszerűen felbonthatók lettek volna, hiszen ezek burkolt támogatásnak minősültek, ami ellentétes az EU Közös Agrárpolitikájával. E fölbontani tervezett, illetve lejáró bérleti szerződésű területek akkor még bőségesen fedezték volna a program beindításának, majd kiterjesztésének földigényét. A megpályázható birtokok mérete a tervek szerint 10 hektártól 300 hektárig terjedhetett volna, s a már meglévő földtulajdon is kiegészíthető lett volna a pályázat útján elnyerhető területtel. A program tervezetét az egyetememen is teszteltem, és hallgatóim, tanítványaim körében igen népszerűnek mutatkozott, érdeklődve várták. Ma már világosan látom, hogy ezeket a földeket az Orbán-kabinet nem a fiataloknak, hanem – a lemondásomat követően nemsokára megindult „feudális hűbéri birtokadományozó” állami földbérleti majd földprivatizációs programok keretében – saját holdudvarának szánta, így esélye sem volt a program elindításának.

– Mit szól hozzá, hogy a kormány kedvenc ellenzéki pártja, a Mi Hazánk, ennek a folytatását kéri attól a kabinettől, amit Ön hátrahagyott?
– Sok sikert kívánok nekik, bár látva a kormányzat mai föld- és birtokpolitikáját, a rendelkezésre álló földalapok jelentős hányadának kiárusítását, nem adok sok esélyt a program elindítására. Nekem ez annak idején államtitkárként sajnos nem sikerült, az erőviszonyok ismeretében, a kliens tőkével szövetségre lépett állam ellenében nem is sikerülhetett, pedig a magyar demográfiai mutatók – különösen a külső vagy belső perifériákhoz tartozó vidéki térségekben – rendkívül riasztóak, és egyes térségek kiürüléssel, illetve súlyos munkanélküliséggel járó szociális gettókká válással fenyegetnek. Ezen túlmenően a gazdálkodásból élők átlagéletkora is folyamatosan emelkedik, s ha nincs utánpótlás, a hazai élelmiszer-termelés is végleg kicsúszhat a kezünkből, ami az egész társadalom élelmezési és élelmiszer-biztonságát is veszélybe sodorhatja. Örülnék hát, ha bárkinek sikerülne a programot – ugyan a 24. órában, vagy már azon is túl, de mégis – felélesztenie.

– Nincs olyan érzése, amikor mondjuk a Magyar Falu programról, vagy a falusi csokról olvas, hogy ez tulajdonképpen az Ön demográfiai földprogramjának a kiforgatott és feldarabolt megvalósítása?
– Ugyan a 2011-ben kidolgozott demográfiai földprogramot, az azt tartalmazó teljes Nemzeti Vidékstratégiával (NVS) együtt a kormányzati internetes oldalról is – mint zavaró mementót, emlékeztető jelet – nyomtalanul eltüntették, ám egyes mai kormányzati intézkedések láttán időnként nekem is úgy tűnik, mintha belátták volna, hogy az azokban megfogalmazott, valóban „nép-párti” program végrehajtására mégis csak feltétlenül szükség lett volna. Ezt azonban a miniszterelnök – alkatából fakadóan – valószínűleg sohasem fogja beismerni. Ehelyett a kormánya a ma már nemlétezőnek tekintett akkori programok egyes elemeit – igaz, hogy itt-ott kiforgatva, félreértelmezve és nem az NVS-hez hasonló, összefüggő rendszerbe illesztve, de – mint hogyha igyekezne ma mégis bevezetni. Nagy kár, hogy ezt nem akkor tette, mert az elvesztegetett hosszú idő a gazdatársadalom és a vidék helyzetét azóta tovább rontotta, a társadalom szétszakadása, a centrum és a belső/külső periféria, a milliárdos „elit” és a roncstársadalom közti szakadék végzetes elmélyülése kézzelfogható közelségbe került. Csak remélni tudom, hogy nem lesz már túl kései ez az eszmélés.

– A koronavírus terjedésének lehetséges okaiként egyre többen nevezik meg az urbanizációt és a fékevesztett globalizációt. Mindkét jelenség tökéletesen szembemegy az ön által hirdetett iránnyal, a kisközösségi mezőgazdasággal és a helyi termékekre alapozott élelmiszer-ellátással. A híreket figyelve inkább borúlátó, vagy bizakodik, hogy most talán lassul és lokalizálódik valamelyest a világ és a világgazdaság?
– Ma még nem tudni, hogy mi is lesz a végkimenetele ennek a világ
járványnak. Az azonban biztosnak látszik, hogy a koronavírus utáni világ egészen más kell legyen, mint volt annak előtte. Az emberiségnek meg kell állnia, körül kell néznie, és meg kell alaposan vizsgálnia, hogy a mai őrült rohanás, az emberek, szolgáltatások és áruk értelmetlen föl-alá hurcolászása vajon több előnyt jelent e számára, mint amennyi környezeti, energetikai vagy éppen humánegészségügyi, járványügyi hátránnyal, kockázattal, fenyegetéssel jár. Ennek a helyzetelemzésnek és újragondolásnak bizonyosan fontos része kell legyen a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás jelenlegi rendszereinek alapos felülvizsgálata is.

E pandémia okozta sokk hatására talán könnyebben belátható lesz például, hogy az élelmiszereket értelmetlen ezer kilométereken át fel-alá hurcolni, miközben megalapozott vizsgálatok meggyőzően bizonyították, hogy azok 80-90 százaléka helyi termelésre és termékekre alapozva 50 kilométeres körzetből biztonságosan és ellenőrizhetően jó minőségben beszerezhető. De történelmi példák is arra hívják fel a figyelmünket, hogy azok a társadalmak voltak sikeresek és hosszú távon is működőképesek, amelyek élelmiszer-ellátásukat „belülről kifelé” szervezték, azaz előbb maguknak, azután a közeli városnak, a térségnek majd az országnak termelték meg a szükséges élelmiszereket, és csak az került exportra, amely adott évjáratokban e fölött maradt.

Ebben a megközelítésben mondjuk például a Föld túlsó oldalán ellenőrizhetetlenül gyártott tejpor importálása nagy ostobaságnak fog tűnni, ha közben azok a helyi gazdák, akik „tehénből származó”, friss, egészséges tejjel és abból helyben előállított termékekkel tudnák ellátni a teljes népességet, tönkre mennek. Pedig ma éppen ezt látjuk. Az exportvezérelt tőkés nagybirtokaink tömegtermékeinek elhelyezése érdekében külgazdasági miniszterünk is föl-alá rohangál a világban, miközben e birtokok a hely, a táj termőképességét jelentősen meghaladó, erőltetett, csúcsra járatott termelésükkel talajainkat tönkre teszik, vízbázisainkat elszennyezik, a parasztságot földjéről elüldözik, és a vidéket gyárcsarnokká, tevékenységük alapanyag-termelő hátsó udvarává silányítják. Meggyőződésem, hogy ezeknek a rádöbbenéseknek, felismeréseknek – lehet, hogy éppen ilyen katasztrófák árán, de – hamarosan be kell következniük, különben az emberiségnek nincs jövője, a teremtett világ és természet kiveti magából.

Válasz »
#2392 cztomi94 | 2020-04-28 09:36:36"


#49 Radocz
2019-12-30 06:11:23

Válasz borda77 (Joe) #47. hozzászólására

Sikerült-e "indulnod" valamin?

Ha lehet kérni, a választ az életképek vagy más oda illő topikba írd!

#48 Radocz
2019-12-30 06:07:24

Utólagos engedelmeddel Valódi.

"
Válasz »
#30995 Valodi | 2019-12-30 00:02:52

Kedves Barátaim!

Ámbár nem kaptam rá felkérést, még csak nem is tud róla, de egész biztosan nem neheztel meg Tanár úr, ha ezt a kétségbeesett kiáltását a legilletékesebbek körében közzéteszem:

"....nem marad más, mint hogy a változtatáshoz haladéktalanul vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni ERKÖLCSI TALAPZATÁRA, és ismét a közjó szolgálatába kell állítanunk, majd a politikai rendszerváltást követően:

• az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állam tulajdonában lévő termőföldet – erre létező európai és Európán kívüli nemzetközi példáknak megfelelően – a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell sorolni;
• üzemszabályozási törvényt kell alkotni, és az európai gyakorlatnak megfelelően ebben kell szabályozni a mezőgazdasági üzem jellemzőit, működtetésének feltételeit és az összeszámítás szabályrendszerét, az egy családhoz/érdekeltséghez tartozó birtokszámot
(1 db) valamint annak ágazattól függő maximális méretét;
• az üzemszabályozási törvényben előirt maximális birtokméret-korlátoknak való megfeleléshez 3 év türelmi időt kell biztosítani, és azt az egy család megélhetését biztosító átlagos európai birtokméret felett – a lakhely és a birtok közti távolság szerint is differenciált – területnagyságtól függő, sávos, progresszív földadóval is ösztönözni kell;
• a családi gazdasági modell versenyképességét növelő szövetkezeti formákról, azok működéséről és támogatásuk módozatairól törvényt kell alkotni, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, azaz a teljes vertikum haszna a helyi közösségeknél maradjon;
• a földalapok és egyéb feltételek megteremtésével el kell indítani a Nemzeti Vidékstratégia által előírt „demográfiai földprogramot” illetve a „szociális földprogramot”;
• a közösségi földalapok gyarapítása érdekében az államnak élnie kell elővásárlási jogával, és a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia – az üzemszabályozás és a progresszív földadó hatására vélhetően megnövekvő – eladásra felkínált földkészleteket, amelyeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családoknak, a „demográfiai földprogram”valamint a „szociális földprogram” keretében pedig a fiataloknak és az önkormányzatoknak kell kedvező feltételekkel, tartós bérbe adnia;
• az európai színtéren kezdeményezni kell a termőföld kivételét a tőke-javak közül és az élelmiszer önrendelkezést, azaz az élelmiszerek, mint nemzetbiztonsági, stratégiai árucikkek – a fegyverek és a gyógyszerek kereskedelméhez hasonló – kivételét az áruk szabad áramlása köréből; végezetül
• minden olyan törekvést segítenie kell, amely közös értékeink védelmét és gyarapítását, az ezeket megtartó közösségek, a helyi gazdaság és társadalom erősítését tűzi célul, és ezzel egyfajta missziós, jövőnket alapozó feladatot lát el a spekuláns tőke által globalizált világban.

Ezek a lépések az végveszélybe került és apátiába süllyedt agrártársadalmat is segíthetik abban, hogy saját – ám az egész társadalmat szolgáló – értékei és érdekei védelmében bátran lépjen fel, és forduljon szembe a mindenen átgázoló tőkeérdekekkel.

Bárcsak a saját állama is segítségére lenne ebben! " http://kielegyenafold.hu

Végül az Ő nevében is szívből jövő BUÉK a nemzet mindenkori alapját jelentő, tisztességes, igazi magyar gazdáknak!"

Nincs profilkép
#47 borda77 (Joe)
2015-08-28 19:54:43

Tudjátok nem elég hogy eladják a földeket alólunk a haveroknak, de egy ilyen szemetet amit vidékfejlesztés cimszó alatt is megalkottak... Gyakorlatilag semmin nem fogok tudni indulni és egy ft pályázati pénzt nem fogok tudni kapni ennyi...

Ezt az EU így támogatta? EU is elmegy a f....cba.. JA és 2017-re az egész lóvét elköltik mert a választás után nehogy bárki adjon annak is sok 10ezer embernek aki gabonával foglalkozik... UNDORÍTÓ!!!

#46 Radocz
2015-08-28 19:39:50

http://www.agroinform.com/gazdasag/megjelent-a-videkfejlesztesi-programot-bemutato-kamarai-kezikonyv-24140

http://www.agroinform.com/gazdasag/megjelent-a-videkfejlesztesi-programot-bemutato-kamarai-kezikonyv-24140

smile cowboy

#45 Radocz
2015-08-28 19:36:41

Válasz Radocz #1. hozzászólására

"A "Nemzeti vidékstratégia 2020" munkaanyaga

Segítsünk nekik, hogy jobb legyen nekünk! "

Nem működött.

Majd ez:

"elkészült a Vidékfejlesztési Program."

smile cowboy

Nincs profilkép
#44 Valodi
2015-02-12 09:50:16

Válasz #43. hozzászólásra - emlékeztetőül:

"...az ígéretek nem erről szóltak, hanem a falu, a családi gazdaság megerősítéséről, a helyi autonómiák helyreállításáról. És szeretném hangsúlyozni: nem a portással állapodtam meg erről, hanem a jelenlegi miniszterelnökkel." - dr. Ángyán József.

"Ángyán pedig végre kilépett a Fidesz-frakcióból. Őszintén szólva éppen ideje volt. Én már egy éve kivágtam volna, hogy a lába se érje azt az immáron nem eladható földet. Most végre ment magától.” - Bayer Zsolt.

#43 Gabesz2
2015-02-11 18:18:49

Válasz #42. hozzászólásra

Hajrá Fidesz!smile lol

.... az egész, tróger banda...smile thumbdown

Moderátor által módosítva: 2015-06-03 13:51:47

#42 Radocz
2015-02-11 18:12:50

2015. február 11., szerda 13:59

A Jobbik parlamenti frakciója közleménye (1.-2. rész)

Budapest, 2015. február 11., szerda (OS) - A fideszes képviselők saját programjukat szavazták le

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának mai ülésén a kormánypárti képviselők nem támogatták azt a törvénymódosítást, ami megtiltotta volna a településeknek a földadó kivetését. Ezzel a Fidesz-kormány szembe megy minden korábbi ezzel kapcsolatos ígéretével, ugyanis többször hangzott el miniszteri, államtitkári szinten, hogy semmilyen módon nem tudják támogatni a földadót. Ennek ellenére a kétharmad mégis megteremtette a földadó lehetőségét, amivel a szorult helyzetben lévő önkormányzatok több esetben már éltek is.

A bizottság fideszes többsége szintén leszavazta azt a határozati javaslatomat, mely azt indítványozta, hogy az Országgyűlés változatlan formában tárgyalja meg a Nemzeti Vidékstratégiát. Ezt még Ángyán József idején fogadták el, és tartalmával a Jobbik is egyetért. Mezőgazdasági szakpolitikusként nehezményeztem, hogy a 2020-ig tartó stratégiából szinte semmi nem valósult meg, ezért éppen ideje lenne a Ház előtt megvitatni a vidék felemelését célzó dokumentumot. A vidék szegénysége évről évre növekszik, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig évről évre csökken. A Földművelésügyi Minisztérium képviselője és a bizottság fideszes tagjai viszont felvetésemre úgy reagáltak, hogy felesleges erről még csak beszélni is, hiszen "minden a legnagyobb renden van". Ám ha igazak a kormánypártok állításai, akkor végképpen érthetetlen, hogy a saját, korábbi programjukat miért nem merik a Parlament elé vinniEzzel végérvényesen bebizonyosodott, hogy a Fidesz számára a vidéki embernek csak szavazata kellett, tenni az érdekükben nem hajlandóak. Egészen elképesztő, hogy milyen szinten szembemegy az Orbán-kormány a vidék alkotmányának szánt stratégiával, Ángyán Józseffel és gazdálkodó magyar családok sokaságával.
>
> Magyar Zoltán országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke
> Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója

smile cowboy
.

#41 Radocz
2014-11-29 17:37:29

http://www.agrarszektor.hu/agrarpenzugyek/egyeb/megvan_miert_utotte_el_csanyi_a_kite_zrt-tol_biget.4328.html?

az elmúlt nyolc év alatt igen egyszer sem kereste a kormányzat a KITE-t.

"A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés megbecsülése eredményezi a magyar fellendülést - tette hozzá a miniszterelnök, emlékeztetve adottságainkra, és megjegyezve, hogy a jó földjeink"

Hogy is van ez? Változott a vezetés, és már fontos is lett Nádudvar?

Hogy is mondta Szabó Pista bácsi, amikor beszélt a fiatal Orbán Viktor Miniszterelnökkel?

"Öreg vagyok ........."

Tudomásom szerint a szocik tartották a kapcsolatot a KITE-vel.

smile cowboy

Nincs profilkép
#40 Valodi
2014-11-26 13:08:05

Válasz #27. hozzászólásra

itt: http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf

Idézem:

"Történelme során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőségi alapfeltételeket, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye ezért nemcsak a falun élő honfitársaink gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese.
A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme, a természeti értékek megőrzése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat. A jó minőségű, biztonságos élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok védelme, az élővilág sokfélesége és a jó környezeti állapot megőrzése, a vidéki élet, a helyi közösségek és a kultúra, valamint a helyi közszolgáltatások feltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel."

Fúj, ez olyan "ángyános" meg "kishantosias"... nem kell ez nekünk!

Tíz év múlva meg már parasztember sem lesz, meg falu sem lesz, ahogy az SZDSZ megmondta:

FALUVÉG... a Magyar Nemzet 2006. május 20.-i cikke: / http://mno.hu/migr_1834/faluve..
"Magyar Nemzet: Nemrég megjelent egy tanulmány, amely radikális reformokat javasol a felhalmozódott államháztartási hiány kiküszöbölésére. A dolgozat, amelynek Bokros Lajos, Csillag István és Bauer Tamás mellett Mihályi Péter a szerzője, Utolsó esély címmel jelent meg.
Mihályi Péter: ...Ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is. ... Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak...
Magyar Nemzet: Szűnjön meg a falu?
Mihályi Péter: Persze. Középkori hagyomány, miért kéne fenntartani?"

Amit az SZDSZ elkezdett, a Fidesz befejezi...

#39 Radocz
2014-11-25 10:02:23

Idézet a Kishantos topikból

"Igen, a német magántulajdonú Mezőfalvai Mg. Zrt 9000 hektárja rovására volt 452 hektáros ökológiai tangazdaság - amiről szól a kormányhatározattal aktivizált Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020...."

Akkor most hol is tartunk?
Most mi az aktuális stratégia?

Önkormányzati földadó, esetleg állami földadó, stb.

smile cowboy



Nincs profilkép
#38 .Melcsi.
2012-11-01 13:47:43

Budai Gyula: versenyelőnyt jelent a magyar gazdák együttműködése

A mező- és élelmiszergazdaság, valamint a vízgazdálkodás stratégiai ágazattá vált, és ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a belföldi és a határon túli magyar gazdák együttműködjenek egymással, hiszen ez versenyelőnyt jelent számukra áruik piaci megjelenésekor - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára.
Budai Gyula elmondta: a magyar szaktárca meg kívánja osztani az unióban szerzett tapasztalatait a határon túli gazdálkodókkal, egyben számít az ő tapasztalataikra. Hozzátette: az elmúlt két év eredményei a magyar agrárgazdaságban bizakodásra adnak okot. Tóth Katalin, a VM helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány felelősséget érez minden határon túl élő magyarért. Ennek szellemében fogalmazta meg a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) fontos feladatként az együttműködés erősítését a honi és a külhoni magyar gazdálkodók között. Ennek legfontosabb hozadéka mindkét fél számára a gazdasági előnyökön alapuló közös munka, amely növeli a vidék népességmegtartó erejét és munkahelyeket teremt. A célkitűzések elérése érdekében a magyar vidékfejlesztési tárca a környező államok kormányzati szervezeteivel is keresi az együttműködés lehetőségét - tette hozzá. Szabó Balázs főosztályvezető az együttműködés fontosabb területei közé sorolta a gazdaságfejlesztést, a közös kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását, a környezetügyi együttműködést - mindenekelőtt a vízgazdálkodás területén -, továbbá az élő szakmai kapcsolatok létrehozását civil és gazdasági szervezetek között a projektszemlélet alapján. A VM-ben szerdán kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a vidékfejlesztési együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit a felvidéki és a kárpátaljai civilszervezetek képviselőivel. A mostani fórum a témában szervezett kerekasztal-beszélgetések sorában már a negyedik volt. A kapcsolatok erősítésének alapját az az idei februári megállapodás képezi, amelyet a VM a határon túli gazdaszervezetekkel kötött.

#37 Radocz
2012-10-30 04:30:22

A tervezett földtörvénynek mi köze is van a Stratégiához?

El kell olvasni mindkettőt.
Gondolkozni, aztán kérdezni.

Hogy kitől?
Csak szakembertől.
A politikustól már próbáltam, de mivel Ő fogorvos így nem kaptam érdemi választ.

Folytatom a megfelelő ember megtalálását.

Ki számít földmívesnek?

Az Ángyán Úr által elkészített Nemzeti vidékstratégia .....
Szerintem ez a kidolgozójával együtt megy a süllyesztőbe. Ha hagyjuk.

Hagyjátok????

smile cowboy

#36 Radocz
2012-03-25 00:33:58

El van fogadva.

http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-A-kormany-elfogadta-a-Nemzeti-Videkstrategiat/20120322-19098/

http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Hirszolgalat-A-kormany-elfogadta-a-Nemzeti-Videkstrategiat/20120322-19098/

smile cowboy

#35 Radocz
2011-10-25 11:13:25

Idézet a Balmazújváros honlap fórumáról.

"Szép napot mindenkinek!
A közelmúltban a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Veres Péter Művelődési Központ szervezésében dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, lakossági fórumot tartott a Művelődési Központ színháztermében. A téma a kormány Vidékfejlesztési Stratégiája volt, amelyhez, még a tényleges „kérdezz- felelek” előtt, előre kértek fel hozzászólókat (hárman voltak), akik nevét már több héttel az esemény előtt tudhatta a nagyközönség (a felkértek nemkülönben), hiszen azt már a plakátokon, a meghívókban meghirdették
A felkért hozzászólók egyike a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója volt, ami természetes is, hiszen a környékünkön (sőt, talán az egész országban) ez a cég gazdálkodik a legnagyobb területen.
Emlékezhetünk, hogy a Hortobágyi Nonprofit Kft és a Halgazdaság Zrt tavalyi vezetőváltását milyen polémia követte, amelyben a mi országgyűlési képviselőnk is az értetlenségét fejezte ki, hogy ezeknek eddig jó működő cégek vezetésének cseréjére miért volt szükség, hiszen egy kormányváltásnak nem muszáj minden állami vezetőtisztségben leváltással kezdődnie.
Akkor még mondhatták az váltás pártján állók, hogy adjuk meg a bizalmat az újaknak, mert, miért ne lehetnének jobbak, mint az elődeik?
Most a Műv. házban képet kaphattunk a Nonprofit Kft vezetőjének kvalitásairól. Nézőként kínszenvedés volt őt, ott a mikrofon mögött látni, s hát még hallani.
Már eleve a színpadon az asztal mellett helyet foglaló főnökéhez beszélt, semmibe véve, hogy a nézőtéren is szeretnék hallani a „motyogását”. Bár talán jobb is, hogy ez rejtve maradt a lakossági fórumra kilátogató lakosság elől, mert így még ők jártak jobban.
Egy-két összefüggéstelen mondat után, egy érthetetlen harmadik hagyta el a száját: „Egy picit zavarban vagyok, mert nem készültem…. annyira” (ő sokkal hamarabb tudta, mint mi, hogy neki ott beszélni kell(ene)). Ezt követően a hallgatóságtól már csak ő várta jobban, hogy lejöjjön a pulpitusról.
Az igazgató úr felkészületlensége és rögtönzésre alkalmatlansága, különösen a következő felkért hozzászóló beszéde fényében volt lehangoló.
Rózsa Péter ugyanis a fórumon előtte elhangzottakra reagált (nevezhetjük rögtönzésnek is), mégis megilletődöttség nélküli, jól megfogalmazott, karakteres volt a mondandója. A jelen lévő minisztertől is csak azt kérte, hogy amit ígérnek, tartsák is be.
Óriási volt a kontraszt a két felszólalás között. S ami elszomorító, hogy az elsőre egy irdatlan nagy állami vagyont bíztunk. Amihez persze előbb le is kellett váltani az addig jól muzsikáló vezetést.
Nem a mostani igazgatóra haragszom, mert tőle ennyire telik, hanem azokra, akik kierőszakolták tavaly a váltást.
Ocsmány dolog ez a politika.
A felvétel 04.20 percénél kezdődik az a bizonyos szónoklat: http://www.balmaztv.hu/2011-10-14/3
_________________
Olyat írj, amit személyesen is , bárhol, bármikor vállalhatsz!

Innen könnyebben indítható:
http://www.balmaztv.hu/2011-10-14/3

smile cowboy

#34 Radocz
2011-10-13 09:51:54

Nemzeti Vidékstratégia
forrás: Agromonitor.hu, 2011/10/10 12:48

A vidék talpra állításának fontos része a vidékstratégia - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Balmazújvárosban. Megállapítása szerint ilyen agrárprogram évtizedek óta nem volt Magyarországon. A legfontosabb törekvés, hogy az életminőségben az elkövetkező 8-10 évben olyan változás történjen, amely versenyképessé teszi a magyar vidéket Európában.

A változtatások érdekében az új vidékstratégia az agrárágazat fejlesztését, a vidékfejlesztést, az élelmiszertermelést és a környezetvédelmet kezeli prioritásként - mutatott rá Fazekas Sándor. A legfontosabb célok között említette a munkahelyteremtést, a népességmegtartást, az élelmiszerbiztonságot, az ország ellátását megfelelő minőségű, gmo-mentes élelmiszerrel, az exportpiacok bővítését, valamint a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának megteremtését.
A miniszter szerint a vidékstratégia magvalósítása már meg is kezdődött. Példaként említette az idény- és alkalmi munka szabályozásának megváltoztatását, a kistermelői könnyítéseket, a nemzeti földalap-nyilvántartást, a generációk közötti illetékmentes birtokátadást, az agrár Széchenyi-kártyát, a kisvágóhidak újranyitását, a földvásárlási moratórium meghosszabbítását – közölte az MTI. Egyszerűsödnek a vendéglátásra vonatkozó szabályok is, és folytatódik "a magyar gazdákat megkötő jogszabályok kigyomlálása" - fűzte hozzá Fazekas Sándor.
A balmazújvárosi agrárfórumon elhangzott az is, hogy december elsejétől kezdődik a SAPS (területalapú agrártámogatás) kifizetése, amely 180 ezer gazdálkodót érint. Hörömpő Nándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közvetlen támogatások igazgatója ennek kapcsán közölte: az idén hektáronként 58 ezer forint a SAPS-támogatás, amire összesen 280-300 milliárd forint áll rendelkezésre. A különleges tejtámogatási keret 13 milliárd forint; a literenként 9,70 forintos támogatást ugyancsak decembertől kezdik meg kifizetni - jelezte a szakember.
smile cowboy

#33 Radocz
2011-10-12 12:26:29

"Voltál a fórumon B.Újvároson,vagy csak a kérdéseket küldted el emailban????"

Voltam. Nekem tetszett.

Annyi újat mondtak, hogy a tavalyi vis-major az nem vis-major. Ezt már sokan sokfelől kértük, az AKG miatt.
smile cowboy

#32 Radocz
2011-10-08 07:24:26

""Demográfiai földprogram. A fiatal gazdáknak „csak” 10 százalékot akarnak adni?"
A választ nem vettem észre.


Ha lehetne bővebben az alábbiakról.

Gazdabolt hálózat?
Nem jött be.

Agrárkamara?
dolgozunk rajta, készül.

Szaktanácsadás?
kimaradt.
A végén még rákérdeztem. Nem volt mit válaszolni.


„Szeremley Béla” szövetkezeti mozgalmát követi a többi. Miért is?
Az jó, ha minél több szövetkezeti mozgalom van. Legalábbis én ezt értelmeztem, amivel nagyon nem értek egyet, de tudjátok széllel szemben lehet pisilni, de nem érdemes.

Kabai cukorgyár bezárását előre miért nem kritizálták, és mi lesz a folytatás?
Kritizálták. Ennek nyoma van Brüsszelben. Most nem éri meg a BIO etanol gyártás. Akkor sem tudtam megítélni most is cssak azt tusom, hogy a terményt "bőrbe kötve kell eledni."

A juh-ra ígértek állatjóléti támogatást. Ez mikorra várható?
Nem vettem észre a válast, de ott volt a kérdés feltevője is. Talán ő jobban figyelt.
Valamikor régen volt itt egy HNP tájékoztatás. Szilágyi Gábor úr részvételével. Ott elhangzott a legelőre kötött szerződések felülvizsgálata, megszüntetése újra elosztása. Ezzel mi a helyzet jelenleg?
Ötezer hektárra új szerződések lettek kötve.
Burkoltan a kérdés az ügyfél által megnyert bírósági végzésre vonatkozott, de a mellettem ülő "Imre" megadta rá a választ.

Lesz-e október 15 után SAPS előleg. Ez 2008-ben 80% volt, az elmúlt évben 50, most úgy tűnik nem lesz, ez a likviditás miatt nagy baj.
Lesz

Valóban csökken-e jövőre a tej TOP-UP, és mennyivel?
Volt válasz, csak nem jegyeztem meg. Majd a TV-ből.

Nemzeti kiegészítő támogatás 2012-ben adható utoljára. Tervezik-e beváltani a választási ígéretet, hogy újra adnak szántóföldi kiegészítést, (én azt hallottam, hogy nem), de akkor miért ígérték?
Ki ígérte:

2013-ban lejár az összes állattenyésztési nemzeti támogatási lehetőség, elkezdték-e kidolgozni az újakat? Állatjóléti sertés- baromfi, hullamegsemmisítés, gyógyszer, tenyésztő szervezeti támogatások stb.
Miért nem adott a kormány a fagykárra külön támogatást (a hitel nem megoldás) 2007-ben ez 5 milliárd forint volt?

Ekkorra meg végleg elfáradtam, és nem bírtam megjegyezni a választ.

No meg egyeztetnem kell még a társakkal is."

Az alábbi linken lesz a válaszok folytatása. Ott jobban követhető, mert lehet szerkeszteni.

http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?p=12161#12161

smile cowboy

#31 Radocz
2011-10-08 07:05:55

Válasz #30. hozzászólásra

Ha szárítós szkdogára gondolsz, azt keresi a fiam, mert a laptopon nincs. A cd meg olyan, hogy vlahol Debrecenben, vagy itthon a szobájában.

Ha a Fórum felvételére gondolsz, azt lejátsszák a helyi TV-ben.


Még mielőtt feljelentenének hamis hiresztelés miatt gyorsan pontosítok.

Azon a Püspökladányi fórumnak nevezett tájékoztatón, amikor Miniszter Úr felolvasta a Vitaanyagot, -Kósa Polgármester Úrnak el kellett menni, mert a Hús RT-t bezárta a cégvezetés- csak nekünk parasztoknak nem volt lehetőségünk kérdezni.

Szünet nélkül ültettek bennünket kb. 3 órán keresztül.

A helyszínen tudtam meg, hogy írásban lehet kérdezni, javasolni.
Ezt egy A5 lapon meg is tettem. Nem volt nagyobb.
Az nap én is végig olovastam a vitaanyagot. Azt értettem, hogy erről fogunk beszélgetni.
Amíg én ott voltam csak Ők beszéltek, és egy pár "csókos" mondta el dícsérő szavait.

Ismerősöm nem jött el, amikor bejeződött az egész, henam még folytatták fél tizenegyig.

Így igaz az is, amit Fazekas Úr mondott, hogy az Ő vonata nem szokott indulni. Azaz nem szokta a kérdéseit a jelenlevőkbe szorítani.

Mint tudjuk, hogy nem igazán szoktunk figyelni mások kérdéseire és az arra adott válasz sem érdekli a jelenlevők többségét, itt nem ez történt.

Egyetlen hozzászóló kukorica bogárról és colorádó bogárról beszélt több mint két percig. Illetve beszélt volna, de a moderátor tényleg miért nem magyarul mondjuk. A levezető megkérte, hogy tegye fel kérdését, majd miután ez megtörtént és nem lett kérdés leültette. Egyébként túllépte a rendelkezésre álló két percet, amit egy-egy kérdező kapott. az is fontos, hogy a 19 óráig hirdetett fórumon fél tíz magasságában volt.

Ha meg nézem a TV-ben az adást, meg próbálok minden feltett kérdésünkre írásban is válaszolni.

smile cowboy

Nincs profilkép
#30 Nagy Fernc
2011-10-07 23:50:51

hol van a hanganyag?vagy az írás,

#29 Radocz
2011-10-07 22:38:36

Válasz #27. hozzászólásra

"A kész vidékstratégia hol érhető el?"

Én sem találom. Talán még nincs leírva.

Ma Újvároson ismertetésre került.

Viszont a feltett kérdésekre korrekt választ kaptunk.

22 óra után lett vége. Most értem haza, csak skype-on felvettem egy ...
Alig akart sikerülni.
smile cowboy

Nincs profilkép
#28 WOW
2011-10-06 16:25:04

Válasz #26. hozzászólásra

Ez a 4200 hektár valakinek nagyon kell és csodálkoznék, ha a sokszor hangoztatott helyi családi gazdák kapnák meg a végén. Ha így akarták volna, nem vonták volna vissza a beadási határidő letelte után törvénytelenül a pályázati kiírást. Itt valami nagyon bűzlik...

#27 Kémlelő
2011-10-06 04:09:07

Válasz #26. hozzászólásra

Valaki valahol nem mond igazat?
smile hammer

A kész vidékstratégia hol érhető el?

Csak a koncepciót találom.
"Tekintettel a nagy érdeklődésre, a minisztérium a társadalmi vita lezárásának eredeti, május 31-i határidejét június 17-ig meghosszabbította."



smile hammersmile hammersmile hammer

#26 Zoli 63
2011-10-05 18:27:51




A Borsodi Mezőség – a tű hegye

A Bükki Nemzeti Park a pályázatot 2011. szept. 1.-én kiírta, beadási határidőként okt. 3.-át jelölve meg. Helyi parasztcsaládok tömege reménykedve adta be a pályázatát, bízva a Kormányzatban – állami föld nem profitot, hanem magyar életet fog termelni! Talán most végre igaz lehet ...? Még nem lett igaz.





A tű a látszólagos áthatolhatatlanságot könnyedén lebíró mindennapi, stílszerűen szólva „paraszti eszköz. Pontosan olyan fontos és olyan egyszerű, mint minden eszköz, ami ténylegesen kell az élethez... A sors különös kegyéből úgy alakult, hogy elsőbbségünk okán mi lehettünk a „tű hegye”. Az áthatolhatatlanság pedig esetünkben az örökölt agrár- és környezeti struktúra, amit sokan megváltoztathatatlannak hittek és hisznek manapság is.

A Borsodi Mezőség – Mezőcsáti Kistérség már többször elsőként az országban cáfolt rá ezekre a hiedelmekre. Elsők között voltunk az integrált természeti környezet-, társadalom és gazdaság-rehabilitáció kezdeményezésében, Kelet- Európából egyedüliként álltunk a fenntartható vidékfejlesztés követendő példájaként az EU 25 tagországa előtt, zászlóshajójává váltunk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak, az induló évben felkészültségünk okán elnyerve az országos keret 40%-át... Elsőként szerveztük meg 4300 hektáron a jogi korlátok között a saját paraszti eszünk szerint az új „földosztást”, amit a Nemzeti Parkos védett területeiről eltávolított külföldi bérlő utáni űr tett szükségessé.

A tű hegye azonban éppen a legutóbbi ügyben most kitörni/kicsorbulni látszik.

A történet röviden: 1995-ben a Dél-Borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor egy külföldi vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot (tanyákat, állatállományt stb.), hogy jogellenesen ugyan, de 20 évre kvázi ingyen megkapja hozzájuk a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló földterületüket, összesen 4300 hektárt. A szerződés megköttetett. Az új földesúr azonban durván megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért vagy nyolc éve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felmondta az előnytelen szerződést. A Legfelsőbb Bíróság ez év nyarán mondta ki a végső verdiktet: a külföldi bérlőnek mennie kell. A földeket azonban újra birtokba kell adni...

Ez azonban éppen napjainkban meghiúsulni látszik!

A nép, az istenadta nép az ügyről a következőket véli tudni: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának értelemszerűen feladatul szabták, hogy gondoskodjon a terület újrahasznosításáról. A szóbeszéd szerint két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban. A szóbeli parancs arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A parancs ténye bizonytalan, kiadójának kilétét homály fedi. A másik parancs írásban érkezett, dr. Ángyán József államtitkár úr és dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úr aláírásával. Ebben az állt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Az igazgató az utóbbit hajtotta végre oly módon, hogy a pályázati feltételek kialakításába bevonta a helyi Gazdakör képviselőit. Hatalmas lelkesedéssel, felelősségtudattal tettek eleget ennek a feladatnak a helyi gazdák – a jogi korlátokkal kényszerűen „megalkudva” kidolgozták azt a pályázati feltételrendszert, ami országszerte is biztosíthatja az „új honfoglalást” a helyi parasztcsaládok számára.

A Bükki Nemzeti Park a pályázatot 2011. szept. 1.-én kiírta, beadási határidőként okt. 3.-át jelölve meg. Helyi parasztcsaládok tömege reménykedve adta be a pályázatát, bízva a Kormányzatban – állami föld nem profitot, hanem magyar életet fog termelni! Talán most végre igaz lehet ...

Szomorúan és felháborodva tapasztaljuk azonban, hogy mégsem lett igaz. A földigénylő pályázatok beadási határideje október 3.-a déli 12 óra volt, ugyanaznap este 22 órakor az interneten visszavonták a pályázati felhívást. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóját aznap délben állásából felmentették.

A gazdák újfent csalatkozni látszanak, de most már a kérdést is fel fogják tenni: ki merészel velük ilyen csúfot tenni?

„De lehet, hogy csak azért vonták vissza, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki„ ezt egyik optimista gazdatársunk írta.

Mindenki érdekében adja Isten, hogy valóban így legyen...



Mezőcsát, 2011. október 5.

Sárvári Attila

Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára

Nincs profilkép
#25 SAPSifüles
2011-10-05 16:27:30

Válasz #23. hozzászólásra

" „a 4 829 000 hektáros bázisterületet alapul véve – egy hektárra 58 073,39 forintos elméleti kifizetés jutna. A termelők azonban 5 009 300 hektárra nyújtottak be”

Megnőtt a területalapú támogatás igényelt területe.

Ki mikor és hol rontotta el, az igénylést. A szocializmus idején nem tudtuk mennyi a szántó és legelő terület Magyarországon? "


Nem arról van szó, hogy nem tudtuk mennyi a szántó és a legelő. Hanem arról, hogy a bázisterület meghatározásakor az EU csak a szántóföldi növénytermesztésre hasznosított területet vette figyelembe, míg Magyarország úgy döntött, hogy a bázisterületre biztosított pénzügyi keretből a zöldség-gyümölcs termesztésre hasznosított területekre is fizet támogatást. (Vö. a blokktérképeken támogatható területként megjelölt területek összesen több, mint 5 millió hektár.)

Az igénylések esetén akkor van valódi túligénylés, ha egy adott fizikai blokkra benyújtott igénylések összes területe meghaladja a blokkban lévő támogatható területet.

#24 Radocz
2011-10-05 12:26:32

Válasz #22. hozzászólásra

http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?t=881

Van egy belső fórum is, amit csak bejelentkezés után lehet olvasni is.

Annak címe a Gazda-ságok-on belül Propolisz címen érhető el.

smile cowboy

#23 Radocz
2011-10-05 12:01:35

Válasz #21. hozzászólásra

Kérdések javaslatok, vélemények.smile cowboy

http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?p=12101#12101

A fenti linken van vastagon kijelölt rész a szövegben. (itt nem tudok ilyet).

Fazekas Miniszter Úr részére!


Az OMÉK-on részt vettem 3 tanácskozáson.

Ennek röviden az a lényege, hogy nem hallgatják meg a véleményünket.

1. Szaktanácsadók részére.

Három új információt hallottam. Ez egy hét múlva már nem lett volna új. Amit a hozzászólók elmondhattak volna az mind új és hasznos lehetett volna számomra. Sajnos erre nem kaptunk lehetőséget.

2. Dr. Ángyán Államtitkár Úr előadása szintén tartalmazott egy új információt.

Itt már közel harminc percet kapott a hallgatóság vélemény nyilvánításra és kérdések feltevésére. A válaszok szokás szerint hosszúak voltak és nem tartalmazták a konkrétumokat.

Egymásnak ellentmondó kijelentések hangzanak, hangzottak el..

Versenyképes agrárium. Ez a hagyományos nagyapáink által ismert úton szerintem nem lehetséges.

Méretgazdaságosság: Minél kisebb, annál gazdaságtalanabb. Azért még van olyan, aki nem számol és megéri neki az állattartás. (A meglevő épületek amortizációját a saját munkáját és a takarmány egy részét kaszálva begyűjti).

Nyitott kormányzás: Voltam Hajdúböszörményben, Püspökladányban, stb. sehol nem adtak elegendő időt, hogy elmondhassák a véleményüket javaslatukat az ott megjelentek.
Az előző FVM vezetés legalább úgy tett, mintha meghallgatna bennünket. Ezzel szemben Önöknek indul a vonatuk. Figyelve egy-egy parlamenti közvetítést: Elmondja az illető, hogy fog lenni, hogy szeretné és már nem akarja hallani mások véleményét. Ez lenne a nyitott kormányzás, beszélgetés?

Maximálják a támogatás összegét. Egy cégből csinál több kisebbet és már ki is van játszva az új törvény. Ráadásul ez diszkriminatív.

Demográfiai földprogram. A fiatal gazdáknak „csak” 10 százalékot akarnak adni?
Itt sem igazodik a beszéd a valósághoz.

3. OMÉK Szombat 10 óra sertés ágazat.

Kósa Úr tájékoztatója miatt mentem el, de sajnos nélkülözni kellett.

” A kormány sertéságazati stratégiájának alapja az állomány megduplázása: ennek első lépése az, hogy egy-két éven belül akár 800 ezer-1 millió sertéssel is nőhet a belföldi állomány, ha megvalósul a miniszterelnök által a közelmúltban javasolt "egy koca egy porta" program.

Erről beszélt az MTI-nek Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke szerdán Budapesten. A szakember közölte: a háztáji, a családi és a kisgazdaságokban történő sertéstartási és hízlalási programban a VHT sajátos eszközeivel kíván közreműködni. Ennek jegyében készítette el azt a csaknem 100 oldalas szakmai kiadványt, amelyet az érdeklődők az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) ismerhetnek meg. A kiadvány szakmai segítséget kíván adni mindazoknak, akik a programban részt kívánnak venni.

Németh Antal szerint reális az a cél, hogy a következő egy-két évben a jelenlegi mintegy 220 ezer belföldi koca létszáma mintegy 50 ezerrel nőjön a kisgazdaságokban. E növekmény a sertésszámban mintegy 1 millió darabos többletet jelentene. A VHT elnöke ugyanakkor megjegyezte, hogy a programot csak intenzív kormányzati támogatással lehet megvalósítani.”


Sákán illetve Gráf idején is erősen volt benne állami támogatás. Most ismét lesz, de azt sem mi fogjuk megkapni. Olyan rendszert kellene bevezetni, ahol a leadott sertés után kapjuk meg a támogatást. Mindegy hol hizlalták, és jár. Nem pályázni kell, hanem adják.

Aki hagyományos körülmények között nagy súlyú sertést tart, az másik kereskedelmi csatornán értékesítse. Mert ugye ennek az előállítási költsége sokkal több, mint a nagyüzemi körülmények között nevelt sertés önköltsége. És a minősége is más.

4. Általános vélemény, kérdés, stb.

A jelenlegi VM vezetés nem hallgatja meg a gazdák véleményét, javaslatát, kérdéseinkre a választ kerülik.

Nyúlunk a munkáért program. Ezt a programot, sokan bosszús emlékkel fogják abbahagyni. Rosszul kezdtek hozzá. (Ötödikes volt a nagy fiam, amikor kapott két nyuszit ajándékba. Azóta tartunk nyulat. Haszon, munkabér az nincs rajta, de legalább van miért felkelni reggelente. Én ezt megtehetem, de akik elkezdték …)



„a 4 829 000 hektáros bázisterületet alapul véve – egy hektárra 58 073,39 forintos elméleti kifizetés jutna. A termelők azonban 5 009 300 hektárra nyújtottak be”

Megnőtt a területalapú támogatás igényelt területe.

Ki mikor és hol rontotta el, az igénylést. A szocializmus idején nem tudtuk mennyi a szántó és legelő terület Magyarországon?

Hallottam Jakab Istvántól az elképzeléseket. Ez szimpatikus számomra, de milyen kézzel fogható úton akarják az elképzeléseket megvalósítani?

Tetszett a Gazdakör által indított bolthálózat is. Azzal most mi a helyzet?

Az állatok kihelyezéséről kapásból megállapítottuk, hogy „halva” született ötlet. Ami malacot Varga Mihály volt Pénzügyminiszter átadott, az szintén nem járható út.

Hogy mi járható? Talán szóban, vagy egy más alkalommal.



Ha lehetne bővebben ezekről.

Gazdabolt hálózat?
Agrárkamara?
Szaktanácsadás?
„Szeremley Béla” szövetkezeti mozgalmát követi a többi. Miért is?
Kabai cukorgyár bezárását előre miért nem kritizálták, és mi lesz a folytatás?
A juh-ra ígértek állatjóléti támogatást. Ez mikorra várható?
Valamikor régen volt itt egy HNP tájékoztatás. Szilágyi Gábor úr részvételével. Ott elhangzott a szerződések felülvizsgálata, megszüntetése újra elosztása. Ezzel mi a helyzet jelenleg?

Lesz-e október 15 után SAPS előleg. Ez 2008-ben 80% volt, az elmúlt évben 50, most úgy tűnik nem lesz, ez a likviditás miatt nagy baj.

Valóban csökken-e jövőre a tej TOP-UP, és mennyivel?

Nemzeti kiegészítő támogatás 2012-ben adható utoljára. Tervezik-e beváltani a választási ígéretet, hogy újra adnak szántóföldi kiegészítést, (én azt hallottam, hogy nem), de akkor miért ígérték?

2013-ban lejár az összes állattenyésztési nemzeti támogatási lehetőség, elkezdték-e kidolgozni az újakat? Állatjóléti sertés- baromfi, hullamegsemmisítés, gyógyszer, tenyésztő szervezeti támogatások stb.
Miért nem adott a kormány a fagykárra külön támogatást (a hitel nem megoldás) 2007-ben ez 5 milliárd forint volt?



Balmazújváros, 2011-10-05

Radócz István
őstermelő

smile cowboy

Nincs profilkép
#22 Nagy Fernc
2011-10-04 20:37:36

Tisztelt Radocz, a diploma munka ,illetve a most induló pályázat iránt szeretnék érdeklődni,mikor hol indul,valami értesítést kérnék róla,köszönöm,remélem egyben sikerült hazaérni.?

Alkatrész katalógusok

Cikkajánló


Hirdetés
Mit adjunk a tavaszi vetésű növényeknek?
Mit adjunk a tavaszi vetésű növényeknek?
Segítsük a növényeket olyan tápanyagokkal, amelyekből a talajból már nem tud...
Sajtóközlemény
Agrárközgazdasági Intézet: hidat teremtenek az ágazati szereplők között
Permetező Garden-Jet 2200/18
Permetező Garden-Jet 2200/18

2.699.000 Ft

Sárgabarack
Sárgabarack

500 Ft

Southdown kosok
Southdown kosok

50.000 Ft

Jcb 3cx csere is MTZ
Jcb 3cx csere is MTZ

4.600.000 Ft

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]