Mepar

Matyi50

2014. október 15., csütörtök 11:43

Marhajó.. ha Pistabácsinak van 3hektárja,mindhárom külön helyen,akkor 3 talajvizsgálat.. "Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelöléssel módosításra került a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet, mely által az ország területének 68-69 %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor. A területi bővítés részletes blokklistáját a hatályos 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy „Új kijelölés”-ként jelöli azon blokkokat, amelyek 2013. szeptember 1-től válnak nitrátérzékeny területté. A MePAR-ban ezen időponttól tekinthető meg az érzékenységi besorolás, azonban az E-kérelemben a gazdálkodók erről már értesülhetnek. . A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban HMGY) előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, mely kötelezettségnek a gazdálkodási napló formanyomtatványa – vagy annak adattartalmával megegyező nyílvántartás – által megtehető, amely a 61/2009. (V. 14.) FVM „AKG rendelet” 21. számú mellékletében található. A 96/2009 Irányító Hatósági közleményben foglaltak szerint a nyilvántartás vezetésére a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg: _ Főlap _ GN - 01- Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva _ GN - 06 – Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából) _ GN - 07 – Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre _ GN - 08 - Legeltetési napló _ GN - 11 – Öntözési napló – amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre; _ GN - 12 - Trágyázási napló _ GN - 13 – Szervestrágya mérleg _ GN - 14 – Állatállomány-változási nyilvántartás _ GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (nitrát-érzékeny terület esetén) Nitrátérzékeny területen a Helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság, valamint a Kölcsönös Megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzések révén a támogatási összegekre is kihat. A HMGY előírásai többek között a következőkre terjednek ki: - Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. - Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. Legközelebbi teljesítési időpontok trágyatároló kialakítása terén: 2013, szeptember 1 előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani. 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni. Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak. Nitrát érzékeny területen nem megengedett: A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ez gyakorlatilag a téli legeltetési tilalmat is magába foglalja. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1.–től lehetséges. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem. Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belül nem juttatható ki.(Ezen előírás gyakorlatilag megegyezik a már mindenki számára kötelezően alkalmazandó 50/2008 FVM rendeletben rögzített HMKÁ előírásaival). 170 kg/ha/év érték felett szerves eredetű Nitrogén-hatóanyag kijuttatása tilos. Trágya nem juttatható ki 17%-nál nagyobb lejtésű területre. Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag juttatható ki betakarítás után, s amennyiben nem kerül oda 15 napon belül növény. Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha nincs tilalmi időszak, illetve azon kívül: - felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, - a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s a trágya maximum 2 hónapig tárolható. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak minden év december 31-ig adatot kell szolgáltatniuk a megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága részére. Az adatszolgáltatás elektronikus formában a NéBIH honlapján tehető meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodást folytató magánszemélynek és gazdálkodó szervezetnek (függetlenül attól, hogy trágyázott e vagy sem), továbbá az ország teljes területén a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző: 5 számosállatnál, baromfi esetében 3 számosállatnál több állatot tartókra vonatkozik. Természetesen ez az adatszolgáltatás 2014. ÉV VÉGÉN MÉG NEM VONATKOZIK azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé, hiszen ezen területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, mint például a talajvizsgálatra alapozott műtrágyahasználatot, csak 2014. szeptember 1-től kell betartaniuk. Az új nitrátos MePAR blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza „Új kijelölés”-ként. A MePAR-ban jelenleg ezen tény már ellenőrizhető. Számukra az első adatszolgáltatás határideje MAJD CSAK 2015 december 31.-én lesz! Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés keretében ellenőrzést kap, úgy a meg nem felelés miatti szankció az alábbi támogatások mindegyikének csökkentését vonja maga után: Közvetlen kifizetések: SAPS elkülönített cukortámogatás elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program EMGA-ból finanszírozott különleges támogatása tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása Elkülönített bogyós gyümölcs támogatás) Különleges rizs támogatás Kérődző szerkezetátalakítási program Mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása Az EMVA támogatások: kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása agrár-környezetvédelmi kifizetések erdő-környezetvédelmi kifizetések védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás) Őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás Natura 2000 erdőterületek támogatása Borpiaci intézkedések: szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása) szőlőültetvények kivágásának támogatása "http://tudas.nak.hu/hu/temak/8183-a-mezogazdasagi-eredetu-nitratszennyezes-elleni-vedelem

Radocz

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #582 hozzászólásra "mélyföldi sós talajban nagy hozamú lucernást ezzel a módszerrel, így nem lehetetlen a próba." Felénk van a Keleti főcsatorna. Ettől Debrecen fele gazdag parasztok gazdálkodtak, Hortobágy fele szegények voltak. Igaz a búza sokkal acélosabb volt, meg a lucerna is jobban szerette a gyenge földet, de a "pénzes" növények termesztése felejtős volt. Most ezektől a területektől vette el a kormány az AKG támogatást. MEPAR és labor eredmény alapján a távolból látsz valamit? ha igen, küldök, egy hrszt egy 30 ha-os osztatlan közösről, amibe van 3 ha "ráfizetéses" területem. Jó lenne csökkenteni a veszteséget. Most új vetés lucerna van benne, de mivel esős az idő, így azt elviszi a víz. És ugye nem lazítottuk meg, hogy ne vigye el.

Megmondó

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #2405 hozzászólásra http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=118594.240616 4. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz 1. A talajvédelmi tervek készítésénél a talajszelvény szerinti mintavételt az MSZ 1398; 1998.03. szabványban leírt vagy azzal egyenértékű szakmai követelmények szerint kell elvégezni. A szakmai követelményeknek a szabványban előírtakkal való egyenértékűségét a hatóság kérésére a talajvédelmi terv készítőjének kell igazolnia. 2. A talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a következők. A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát – ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi területeket 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is. Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint: – szántóföldi kultúráknál a művelt (0–30 cm-es) rétegből, – rét-legelő kultúránál a 2–20 cm mélységből (a 0–2 cm-es gyepréteget eltávolítva), – állókultúráknál a részmintákat = gyümölcsültetvényeknél a 0–30, 30–60 cm, = bogyósoknál 0–20, 20–40 cm, = szőlőültetvényeknél 0–30, 30–60 cm mélységből kell megvenni. A mintázandó területről részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebből az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegű átlagmintát képezni. Tilos talajmintát venni: – szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban, – a forgókban, – szalmakazlak helyén, – műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint – állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú. Mintavételre alkalmas időpont még: – az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után, – a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal, – szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével. A talajmintavétel eszközei: mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakban gyűjteni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön lezárásra. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a tábla jelét, a minta azonosító jelét és a mintavétel mélységét. 3.39 A humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintavétel szabályai a következők: A humuszvagyon felmérését a más célú hasznosításra tervezett teljes termőföld területen el kell végezni. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrással történik. A fúrások helyét alapvetően előtanulmányok alapján, a terület talajtani adottságainak ismeretében kell kijelölni. Egy fúrással legfeljebb 5 ha jellemezhető, de heterogén terület esetén szükség lehet ennél sűrűbb feltárásra az eltérő talajfoltokon. Amennyiben a más célú hasznosításra tervezett termőföld terület 5 ha-nál kisebb, azt is csak homogén talajborítás esetén lehet egy fúrással jellemezni, egyébként talajfoltonként kell a fúrást elvégezni. A fúrásszelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a későbbiekben a humuszgazdálkodási tervrész elkészítéséhez megfelelő mennyiségű információ álljon rendelkezésre, mind a talaj humuszos rétegére, mind a humusztartalomra vonatkozóan. Vonalas létesítmények esetén homogén talajadottságú területen legalább 500 m-enként kell fúrást végezni. Amennyiben az előzetes tanulmányok szerint a terület heterogén talajadottságú, a fúrásokat ennek figyelembevételével, sűrűbben kell tervezni.

Scipio

2014. október 15., csütörtök 11:43

Nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás főbb szabályai A 27/2006. (II. 7.) számú Kormányrendelettel módosított 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendeletet hatálya kiterjed valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra. Nitrát érzékeny területen továbbra is be kell tartani az alábbiakat: • Szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több 170 kg/év dózisnál. • December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni. • Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda. • Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken. • A kiszórt istállótrágyát azonnal (max. 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba. • Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrát érzékeny területeken is), a hígtrágya kijuttatásánál is 170 kg/ha/év lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége. • Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül max. 2 hónap időtartamra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van és nincs 100 m-en belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető. • Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. • (!!!) Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyag vizsgálatát legalább 5 (gyep területen 10) évente kell elvégeztetni. • Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a nitrát-rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani. • ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG: Nitrát érzékeny területen minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az adatszolgáltatást a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével és annak a tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz való beküldésével kell végrehajtani. • Szankció: Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység folytatója nitrát érzékeny területen az előírásokat nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti, termőföldön a talajvédelmi hatóság, állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrát szennyezési bírság megfizetésére kötelezi, mely 50.000 – 500.000 Ft közötti összeg lehet. • Az adatszolgáltatással és az azt megalapozó folyamatos nyilvántartással kapcsolatos előírások megszegésének mértékétől függően a talajvédelmi hatóság 10.000 – 100.000 Ft közötti bírságot ró ki. A 81/2007. (IV.25.) Kormányrendelet szerint a nitrát érzékeny területeket a MePAR –ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) blokkazonosítók alapján határozták meg. (Ez jelentheti azt is, hogy egy településen belül vannak nitrát érzékeny és nem nitrát érzékeny területrészek is).

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:43

Lehet kalkulálgatni, hogyan tovább a vetésekkel ! -----Minden, amit a zöldítésről tudni kell a támogatás lehívásához Forrás: Stefanits Csaba – Agroinform.hu Létrehozva: 2014-09-15 09:27:53 hirdetés Az Agroinform.hu összegyűjtötte az összes részletet a 2015-től életbe lépő kötelező zöldítéssel kapcsolatosan. Azok, akik nem tartják be a szabályokat, szankciókra számíthatnak. A zöldítés megnevezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takar. Ilyen gyakorlatokat minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatásban részesül azzal a céllal, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénzéből finanszírozott közvetlen támogatás kifizetést kompenzálja, biztosítva ezzel a még meglévő környezeti, természeti értékek és az éghajlati adottságok megőrzését, fenntarthatóságát. Magyarország fő célja az Európai Bizottsággal való tárgyalások során az volt, hogy a már meglévő zöld tényezők mellé (kölcsönös megfeleltetés, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartása, AKG célprogramok, Natura 2000 területek kompenzációs támogatása, stb.) a további környezetvédelmi elemek beépítésével a lehető legkisebb többletköltséget okozó megoldásokat dolgozzon ki és egyszerűsítse a rendszert. A tárgyalások eredményeképpen a zöldítés szabályrendszere határozottan egyszerűbb és életszerűbb lett, mint azt annak idején a Bizottság javasolta első körben. Az alap jogszabályban (1307/2013/EU rendelet) meghatározott területi küszöbértékek és egyéb mentességi kritériumok miatt nem minden gazdálkodónak kell a követelményrendszer minden elemének megfelelnie. Az előírások három gyakorlatot fogalmaznak meg, melyeket az előbb említett feltételek mellett teljesíteni kell a zöldítés kifizetéséhez: A növénytermesztés diverzifikálása a 10 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 ha feletti szántóval rendelkezőknek legalább három féle növényt; a legnagyobb területen termesztett növény a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95%-át. A növénykultúrák számának sérelme nélkül a felső határokat nem kell betartani annak az üzemnek, amely szántóterületének több, mint 75%-át ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény vagy parlagon hagyott terület borítja. Ilyen esetben a szántóterület fennmaradó részén a fő növénykultúra nem teheti ki e fennmaradó szántóterület több, mint 75%-át, kivéve, ha ez a fennmaradó terület ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövénnyel bevetett terület vagy parlagon hagyott terület. Ökológiai célterület fenntartása: a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezniük. Állandó gyepterület fenntartása: a környezeti szempontból értékes gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de az esetleges visszaállítás (ha országosan átlépjük az 5 százalékos csökkenést) a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A zöldítés követelményeit a gazdálkodóknak 2015-től kell betartani, vagyis a 2015-ös egységes kérelmükben már nyilatkozniuk kell arról, hogy a szántóterületük 5%-ának megfelelő ökológiai célterületet mivel teljesítik (MePAR-ban ki kell jelölni), be kell tartaniuk a terménydiverzifikáció szabályainak megfelelő növényszámokat és százalékos küszöbértékeket. Az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező és az átállás alatt lévő gazdaságok automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra. Ha egy gazdaságnak van nem ökológiai termelés alatt álló területe is, akkor azon az előzőekben leírt zöldítési szabályokat be kell tartani. A terménydiverzifikáció követelménye alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 10 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termel. 3. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 4. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 5. Amennyiben az adott évben bejelentett szántóterület több, mint 50%-át a mezőgazdasági termelő az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be (még nem ő használta a területet) és a szántóterület egészén (nem csak azon, amit előző évben nem jelentett be), az előző naptári évtől eltérő növénykultúrát termeszt. Az ökológiai célterület fenntartás alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 15 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy hüvelyes növény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 3. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep, - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. A terménydiverzifikáció szabályozásánál a küszöbértékeken és a mentességeken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a növénykultúrák megkülönböztetésére és azokra az esetekre, amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarít be a gazdálkodó köztes termesztés, közé - vagy alávetés vagy vetőmagkeverék vetésével. Az alábbi kategóriák számítanak különböző növénykultúrának terménydiverzifikációs szempontból: - különböző nemzetségek, (a nemzetségek különbözőségének meghatározásához elkészült egy táblázat, mely tételesen felsorolja, hogy a hazánkban termesztésben lévő kultúrák mely nemzetséghez tartoznak, az a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben elérhető lesz) például a tönkölybúza és az őszi búza különböző nemzetséghez tartozik; - meghatározott három növénycsalád esetében, azaz a káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék (kabakosok) bármely faja különböző kultúrának számít, vagyis itt nem a nemzetség szerinti megkülönböztetést kell alkalmazni, például a cukkini és a sütőtök különböző fajok; - parlagon hagyott földterület; - ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény; - az őszi és tavaszi termények külön növénykultúrának számítanak még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. Terménydiverzifikáció egy tenyészidő alatt több növényfaj betakarításának esetében: - a köztes termesztés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növénykultúrát takarítunk be oly módon, hogy a főnövény sorai közé más növénykultúrát is vetünk és a kettő együtt hoz termést, terménydiverzifikációnak számít abban az esetben, ha a növénykultúrák külön-külön a terület legalább 25%-át elfoglalják; - a közé - vagy alávetés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarítunk be oly módon, hogy a főnövény közé más növényfajt is vetünk, de a betakarítás nem egy időben történik, nem számít terménydiverzifikációnak; - a vetőmagkeverékek a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet által meghatározott takarmánynövény-fajok; ipari olaj- és rost növény-fajok; gabonaféle-fajok, fűféle-fajok minősített vetőmagtételeinek keveréke, melyet a forgalomba hozatal céljára újra minősítettek. Vagyis több vetőmagkeverék vetése terménydiverzifikációban akkor számolható el különböző növénykultúraként, ha megállapítható, hogy a vetőmagkeverékekben lévő fajok különböznek egymástól, továbbá, ha a vetőmagkeverékeket nem használják ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény termesztésére. Egyetlen vetőmagkeverék vetése nem számít terménydiverzifikációnak. Az állandó gyepek esetében a környezeti szempontból értékes és védett gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de a visszaállítás a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A jövő évtől három gyepkategória kerül bevezetésre: - Natura 2000-es gyepek (környezeti szempontból értékes gyepek) - Állandó gyepek (a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepelnek) - ideiglenes gyepek (szántóterületen telepített ideiglenes gyepek) Amennyiben megállapításra kerül, hogy az állandó gyep arány nemzeti szinten több, mint 5 %-kal csökkent, az érintett tagállamnak a mezőgazdasági üzemek szintjén kötelezettséget kell előírniuk a földterületnek állandó gyepterületté való visszaalakítására vonatkozóan. Azon mezőgazdasági termelőket terheli ezen kötelezettség, akiknek olyan földterület áll a rendelkezésükre, amelyet korábbi időszakban állandó legelőként vagy állandó gyepterületként használt földterületből valamilyen más célú földterületté alakítottak át. Az ily módon érintett gazdálkodók sorrendiségét az uniós jogszabályban foglalt alapelvek szerint állapítja meg a nemzeti hatóság. A hazánkban 2015-től elismertethető ökológiai fókuszterületek tartalmi meghatározására elkészült az agrártárca és háttérintézményeinek tervezete, ezt azonban még egyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Az elismertethető ökológiai fókuszterületek tervezet formájában: - Parlagon hagyott földterület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: január 1-től szeptember 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatára 0,25 ha. - Terasz: Magyarországon szántóterületen nem jellemzőek a teraszok, többnyire szőlőültetvényekben fordulnak elő. - Tájképi elemek: Eddig tájképi elemként HMKÁ-ban a gémeskutak, kunhalmok és a szántóval körülvett fa-és bokorcsoportok vannak lehatárolva, ezek elismertethetőek lesznek EFA-ként. Ezeken felül még a következő tájképi elemek ismertethetőek el ökológiai célterületként: - fás szárú növényzettel borított sávok: Legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 20 m széles összefüggő terület, max. 50 méter szakadással. HMKÁ-ban támogatható terület lesz. - elszigetelten álló fák: Szántóterületen lévő és a HMKÁ-ban védett magányosan álló fák. - fasor: Olyan egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter. - fa- és bokorcsoport: Min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos. - táblaszegély: 1-20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított. - tavak: Maximum 0,5 ha területű, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. - vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége min. 2 méter, max. 10 m, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat. - Védelmi sávok: A HMKÁ jogszabályban meghatározott védelmi sávok ismertethetőek el ökológiai célterületként. - Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok. - Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés. - Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: Telepítési engedéllyel, őshonos fajokból létrehozott sarjerdő, amelyen nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket. - Erdősített terület: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM rendeletek alapján erdősített területek. - Ökológiai jelentőségű másodvetés: Olyan másodvetés, melyet különböző növényfajok magkeverékének vetésével hoztak létre. Az itt használatos vetőmagkeverékek jegyzéke és vetési időszaka még kidolgozás alatt van. - Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: A listában szereplő nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: Keleti kecskeruta, Szarvaskerep, Fehérvirágú csillagfürt, Lucerna, Baltacim, Takarmányborsó, Bíborhere, Vöröshere, Fehérhere, Perzsahere, Görögszéna, Lóbab, Pannonbükköny, Tavaszi bükköny, Szöszösbükköny, Szója, Szegletes lednek, Csicseriborsó, Tarka koronafürt, Somkóró. Az ökológiai célterületnek nem kell feltétlenül támogatható területen lennie. A rendelet szerinti megfogalmazásban olyan tájképi elemek is elismertethetőek ökológiai célterületként, amelyek nem a termelő szántóterületén, hanem azzal határosan helyezkednek el. Ezek lehetnek önkormányzati területek vagy más vagyonkezelő szerv tulajdonában/kezelésében álló területek is. Abban az esetben, ha a termelő ilyen típusú fókuszterületet akar elismertetni ökológiai célterületként, az a rendelkezésére kell, hogy álljon. A rendelkezésre állás részleteiről a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben tájékoztatják a későbbiekben a gazdálkodókat. A termelőknek a rájuk vonatkozó zöldítési követelmény, követelmények mellőzése esetén szankcióra kell számítaniuk. Ennek bevezetése fokozatosan történik: 2015-ben és 2016-ban nem lesz szankció, csak a zöld komponens egy bizonyos arányú elvesztésével jár a nem teljesítés. 2017-től úgynevezett közigazgatási szankció kerül bevezetésre, melynek adott évre vonatkozó nagysága a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni. A levonás összege nem haladhatja meg a termelő zöld kifizetésének 20%-át 2017-ben és 25%-át 2018-tól. Ez a közigazgatási szankció a vétség miatt ki nem fizetett zöldítési támogatás összeghányadán felül értendő. Vagyis a gazdálkodók számára biztosított egy két éves „felkészülési időszak" a nagyobb arányú levonások előtt. Már folyamatban van egy Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv összeállítása, mellyel a minisztérium célja, hogy a zöldítés három követelményét szemléletes módon és gyakorlatias megközelítésben fejtse ki, felhívva benne a figyelmet a hazai szabályozási sajátosságokra. A tervek szerint a kézikönyvet október végéig minden gazdálkodóhoz eljuttatják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével.