A drasztikus keresletcsökkenés miatt, a gazdák nem tudják értékesíteni a növendék állatokat – fotó: Shutterstock
Bár június közepétől ezek az árak enyhén felfelé mozdultak, de még mindig mérföldnyi távolságra vannak az önköltség fedezésétől. A tejtermelő üzemekben viszont továbbra is születnek borjak, és azoknak fele bikaborjú, az értük kapott ár pedig eddig az üzemek egyik fontos bevételi forrását képezte. A senkinek sem kellő növendékállatokból a marhahizlaló gazdák már újakat nem akarnak nevelni, a rendelkezésre álló takarmány kell a fejősteheneknek, ezért inkább üresen hagyják az istállóikat.
A fő problémát ugyanis a vágómarhák iránti keresletnek a vendéglátó helyek bezárása nyomán történt erőteljes csökkenése jelenti, mivel ha a gazdák a vágómarhákat nem tudják értékesíteni, akkor nem akarnak pénzt költeni a borjak vásárlására és takarmányozására.
Még rosszabb a helyzet az üszőborjak piacán, amelyekért jelenleg 1 és 15 euró közötti árat fizetnek, vagyis – amint egy tenyésztő megjegyezte – „egy kanári is többet ér, mint egy borjú”. A piacon teljes bizonytalanság uralkodik, a gazdák legfeljebb csak remélhetik, hogy a hízómarha árak előbb-utóbb emelkedni fognak.