Az utóbbi évek tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy a kalászosok- és a repce aratását követő BactoFil-os talajaktiválás milyen kedvező hatással van a következő kultúra fejlődésére. Ez különösen igaz, ha a repcét kalászosok után vetik vagy a repce betakarítását követően kerül őszi kalászos a területre.

A BactoFil B 10 készítmény hatására hamar felvehető tápanyag keletkezik a növénymaradványokból, javul a talaj szerkezete, nő a humusztartalma, miközben a kórokozó mikroorganizmusok visszaszorulnak. A hasznos talajbaktériumok által bioszintetizált növényi hormonok elősegítik a következő kultúra gyors és egyenletes kezdeti fejlődését, legyen szó repcéről, vagy bármely más növényről.

Aratás után a gabona szalmával alapvetően három dolog tehető:

1.:    Az aratáskor felaprítani és a talajművelő eszközzel a talajba forgatni.

2.:    Bálázni és állattenyésztésben felhasználni, majd  a szerves trágyát egy
következő termesztési ciklus kezdetén visszajuttatni a földre.

3.:    A szalmát eladni egy papírgyárnak vagy egy erőműnek.


Ez utóbbi a legkevesbé kedvező megoldás, hiszen az a termelő számára egyértelműen gazdaságtalan, mivel a szalmáért kapott összeg csak töredékét fedezi annak az értéknek, amely a szalmában lévő tápanyagok pótlásához szükséges. Arról nem is szólva, hogy a szalma égetése rendkívül környezetszennyező és egyáltalán nem szolgálja a fenntartható mezőgazdaság céljait.

Az első két esetben a tarlóhántás során szükséges a BactoFil B 10 talajbaktérium készítmény kijuttatása, lehetőleg a talajműveléssel egy menetben BactoFil JET
készülékkel.


Ezzel - a talajszerkezet és a tápanyagtartalom optimalizálása valamint a fertőtlenítő (gomba-szaporodás gátló) hatás által - olyan előnyhöz juttatjuk a következő kultúrát, ami jelentősen növeli a termésbiztonságot és mind a mennyiségre, mind a minőségre pozitív hatással van.

Ha aratás után magára hagyjuk a tarlót, akkor a takaratlan földfelszín nagyon felmelegszik, rendkívül sok vizet veszít, gyomosodásnak indul és ezek követ-keztében a mikrobiális életében és a szerkezetében kedvezőtlen változások történnek.

A megfelelően kezelt tarló kevesebb vizet párologtat, kevésbé gyomosodik és a hasznos baktériumoknak köszönhetően a gyökér– és szármaradványok néhány hét alatt elbomlanak és a bennük lévő tápanyagok felvehető formába kerülnek.


Amikor a kalászos gabonák vagy a repce betakarítása után beforgatásra kerül a hektáronkénti mintegy 5 - 10 tonna szalma illetve szár, akkor a talajban hirtelen új állapot keletkezik.

A gazdák azt már régóta tudják a gazdák, hogy a még éretlen istállótrágyát nem érdemes a földre kijuttatni, mert az éretlen trágya illetve a talajba forgatott növénymaradvány átmenetileg jelentős mértékben csökkenti a talaj nitrogénkészletét.

Azonban az eddig remek megoldásnak bizonyuló műtrágyasók ilyenkor többnyire csak rontanak a helyzeten a pH csökkentése és a mikroorganizmusok életfeltételeinek rontása miatt.

A tarlókezelés után fellépő pentozán hatás elkerülésére érdemesebb a komplex hatású talajbaktérium készítményt választani.

A BactoFil B 10 készítményben együtt vannak a cellulózbontásért felelős és a légköri N megkötését végző baktériumok ezért a szár- és a gyökérmaradványokban lévő cellulóz, hemicellulóz, keményítő és pektin gyors és hatékony bontása mellett a meglévő N készlet nem hogy csökkenne, de mérhetően nő.


A talajszerkezet kedvező változása és az egészséges bomlási folyamatok következtében ekkor nem képződik metán, kénhidrogén vagy ammónia, hanem a széntartalmú anyagok széndioxidra és vízre bomlanak, miközben az értékes makro- és mikroelemek felvehető formában a gyarapodó humuszba épülnek.

Régóta ismert a talajbaktériumok fertőtlenítő hatása, ami azért fontos, mert a BactoFil B 10 készítmény egyik előnye, a benne lévő Pseudomonas fluorescens baktériumnak köszönhető fertőtlenítő (gombaszaporodás gátló) hatás. Az ősszel a búza után vetett repce vagy a repce után vetett búza magjai így kevésbé vannak kitéve a növénypatogén, toxinokat termelő gombák kártételének.

A BactoFil® B 10 készítményben lévő baktériumok olyan növényi hormonokat (auxinok, mint például az indol-3-ecetsav, gibberellinek) bioszintetizálnak, amelyek gyorsítják és segítik a magok csírázását és gyökérképződését. Az őszi vetések gyors, egyenletes kelése és a fejlett gyökérzetnek köszönhető jó szárazságtűrése valamint a télre való megfelelő felkészülés, mind a talajbaktériumok által termelt növényi hormonok (Indol-ecetsav, auxin stb.) miatt van.

A BactoFil tevőlegesen bont, N-t fixál és gombákat gátol. Ezzel ellentétben a N-műtrágya nem bont, viszont savanyít és a toxint termelő gombáknak (Fuzárium, Aspergillus, Szklerotínia stb.) kedvez.

 

Dominkó Zsolt (Try Béta Kft. Orosháza, ügyvezető) elégedetten mutatja
a BactoFil hatását

A BactoFil nyári technológiai lényege dióhéjban.

A kalászos gabonák és a repce aratása után minél előbb kerüljön sor a tarlókezelésre BactoFil B 10 készítmény kijuttatásával.

Ez a művelet a humuszépítés és a termőképesség fenntartás alapja. Ha ez megtörtént, akkor a nyár végén- kora ősszel vetett repce bizonyosan jó alappal indul.

Ahol nem végeztek BactoFil-os talajaktiválást a tarlókezelés során, ott a repce vetése előtt kijuttatott BactoFil B 10 készítmény pótolja ennek a hiányát.

Az őszi vetésű kalászosok esetében is komoly előny jelent a nyári BactoFil-os tarlókezelés, ahol ez elmaradt, ott - egyszikű növények lévén - a vetés előtt kijuttatott BactoFil A 10 aktiválja a talajt.

A talajaktiválás, vagyis a BactoFil kijuttatás optimális eszköze a BactoFil JET  berendezés, amellyel a készítmény a tarlóműveléssel egy menetben kijuttatható. A szórásszélesség a szórórúd magasságának az állításával valamint a fúvókák számának változtatásában 1,5 és 12 méter között változtatható.

Az AgroBio talajtömörödöttséget kutató vizsgálatairól:

A sikeres baktériumkijuttatás titka:

Az országjáró körút részleteiről IDE kattintva olvashatnak részletesebben.