Mesterházi Péter Ákos címzetes egyetemi docenssel, az AXIÁL precíziós gazdálkodási csoportjának vezetőjével beszélgettünk.

Hogyan kerül a tudomány embere egy gépforgalmazó vállalathoz? – kérdeztük legelőször. „Mindig is azt vallottam, hogy a kutatásnak akkor van értelme, ha kapcsolatban áll a gyakorlattal.” A mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetemen (akkor Nyugat Magyarországi Egyetem) PhD-hallgatóként kezdte a precíziós növénytermesztési kísérleteket, és már akkor maga vezette a kombájnt vagy a traktort az egyetem tangazdaságában. Akkoriban zajlottak Magyarországon az első hozammérések szántóföldi körülmények között – jegyezte meg

Összehozni a piaci igényeket és a szakmai hátteret

Az AXIÁL-ban az a feladata, hogy megtalálják, mire van szükség a mezőgazdasági termesztésben, és arra megoldásokat is adjanak. Messze többről van szó, mint eszközforgalmazásról – jelentette ki.

A legfontosabb ugyanakkor a párbeszéd a gazdálkodókkal. Oda kell figyelni rájuk, hiszen ők azok, akik nap mint nap a gépben ülnek, ők tudják a legjobban, mire van szükségük. „No persze nem baj, ha az embernek van egy kis tapasztalata az elméletről is.” Ma az a feladat Magyarországon, hogy „összehozzuk a piaci igényeket és a szakmai hátteret”.

„Próbálunk a jövőbe nézni”

Tapasztalatai szerint az elmúlt 2-3 évben „nagyon felbolydult ez a piac, nem mindig biztos, hogy a szakmailag helytálló információk jutnak el a termelőkhöz; néha az az érzésem, inkább annak a hangja, aki a leghangosabban kiabál”. A következő évek nagyon komoly kihívása, hogy ez az oldal is tisztuljon – hangsúlyozta.

Arra törekszenek, hogy ne csak arra adjanak megoldást, amire ma épp szükségük van a termelőknek, hanem arra is, amire holnap lesz igényük. „Próbálunk a jövőbe nézni.”

És ami még nagyon fontos – taglalta –, az a szolgáltatás, hogy ott vannak a partnereik mellett, „fogják a kezüket”. Nem elég eszközt adni, figyelik a lehetőségeiket, hol van szükség rájuk.

Hogy hány precíziós gazdálkodást űző partnerünk van? Konkrét számot nem tudott mondani, de az tény, hogy például a robotpilóták vezérléséhez szükséges vagy általában használt korrekciós jelre nagyjából 500 előfizetőjük van – tudatta.

Akik eljutnak a robotpilótáig, azok is alig lépnek tovább

Az is igaz – „és nemcsak a mi ügyfélkörünkre, hanem az egész magyarországi precíziós gazdálkodásra” –, hogy ma még ennél tovább nemigen merészkednek. Sokféle oka lehet ennek, egy biztos: a sorvezető vagy a  kormányautomatika kényelmi funkciókat is szolgál. De ha már az ember mondjuk a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodásra adná a fejét, akkor nagyon keményen oda kellene tennie saját magát is. Mert komoly munka az adatokat – nagyon sok adat képződik – összegyűjteni, ezeket elemezni, összefüggéseket keresni, mindezt táblaszinten. Tehát ha valakinek van 20-30 táblája, akkor erre a 20-30 táblára meg kell terveznie a tápanyag-gazdálkodást. De az egyes táblák nagyon heterogének lehetnek, előfordulhat hogy egy-egy táblán belül is van 20-30 olyan egymástól eltérő egység, amit külön-külön kell kezelnie! Gondolom, ez is riasztó lehet – fejtegette.

Mesterházi Péter Ákos

Mesterházi Péter Ákos: mindenkinek a saját földje sajátosságai, illetve aszerint kell megterveznie az első lépést, hogy milyen gazdálkodást folytat – fotó: Agroinform.hu

Hány olyan gazdálkodót ismer, aki már táblán belül is így differenciál? Erre is nehéz számot mondani – válaszolta. A tipikus haladási irány: először a robotpilóta, azután csak nagy sokára lépnek tovább. Persze akadnak olyan partnerek is, akik ezzel szembemennek. De az biztos, hogy partneri körük nagyon kis százalékát teszik ki. „Aki nálunk robotpilótával, tehát valamilyen GPS-technológiával rendelkezik, azok maximum 10 százaléka gazdálkodik ilyen módon.”

Mi legyen az első lépés?

Mit ajánl első megteendő lépésként annak a gazdának, aki most kezdené a precíziós gazdálkodást? Robotpilótát? – kérdeztük. Pont az a lényeg, hogy nem szabad sablonokban gondolkodni! – kezdte válaszát. Mindenkinek a saját földje sajátosságai, illetve aszerint kell megterveznie az első lépést, hogy milyen gazdálkodást folytat.

Van olyan olyan gazdálkodó, akinek például elsődlegesen nem a robotpilótára, hanem mondjuk helyspecifikus tápanyag-gazdálkodásra vagy tőszámszabályozott vetésre van szüksége, mert olyan heterogenitással fordulnak elő homokfoltok a területén, hogy máshogy nem tudja kezelni.

Aztán van olyan partner, aki kertészeti termelést folytat, kis területen nagy értéket állít elő. Az ő esetében például nagyon fontos, hogy a talajművelést a lehető legnagyobb pontossággal tudja elvégezni. Ha kihagy, akkor nem végezte el jól a munkát, ha viszont akár 1-2 centit „ráfed”, akkor nagy veszteségei keletkeznek. Neki a robotpilóta a megoldás.

Tehát az első és a legfontosabb: mindenki gondolja végig, mi az indíttatása, milyen gondokat-problémákat oldhat meg vele. „Egy biztos: a robotpilóta mindenhol beválik, mert bármilyen munkát is végzek, az, hogy precízen irányítom a járművemet, illetve a munkagépem pontosan ott megy, ahol mennie kell, mindenhol előny”– összegezte.

A döntéshez azt is javasolta Mesterházi Péter Ákos, hogy vásárlás előtt keressen egy olyan gazdatársat – nem túl nagy távolságon belül biztosan talál –, aki már használja a precíziós technikát, mert a legjobb és legmeggyőzőbb információforrás lehet.

„Nálunk, és gondolom, más forgalmazóknál is van tesztlehetőség, amelynek során mindenki kipróbálhatja a kiszemelt eszközt a saját földjén, a saját gépében” – tette hozzá.

Terület- és alkalmazásfüggő a megtérülés ideje

A megtérülését illetően mivel lehet biztatni a gazdákat? – tudakoltuk. Ezek az alkalmazások modulárisan egymásra építhetők, nyilván minél többet alkalmazok, annál nagyobb lesz a megtakarításom – taglalta a szakember. Azt is számításba kell venni, hogy például egy kertészetben nagy károk keletkeznek, ha az ember nem jól csinálja.

A szakember tanácsa: vásárlás előtt keressünk egy olyan gazdatársat, aki már használja a precíziós technikát, mert a legjobb és legmeggyőzőbb információforrás lehet – fotó: thevizionair.com

A költségmegtakarításra szemléletes példaként a permetezést hozta fel. Csak azzal, hogy automatikusan lezárjuk a szórókeretszakaszokat ott, ahol már permeteztünk, azzal 10 százalékos vegyszer-megtakarítás biztosan elérhető. Ha tagoltabb a tábla vagy sok kis tábla van, akkor ez még följebb megy. Ha az éves permetezési költség 10-15-20 százalékát – kinek milyen a területe – meg lehet takarítani, könnyen kiszámolható, hogy akár két éven belül megtérülhet a beruházás.

A robotpilóta esetében is nagyon terület- és alkalmazásfüggő az elérhető megtakarítás. Van olyan nagy gazdaság, ahol azt mondták, körülbelül két év alatt megtérült a beruházás, mert át tudtak állni a folyamatos működésre, a gépek csak a napi egyórás karbantartásra álltak le. Azt gondolom, hogy a legrosszabb esetben is 3-4 éven belül megtérül – nyomatékosította.

A sorrend: robotpilóta, szakaszvezérelt permetező és vetőgép

Hogy melyik az AXIÁL legkapósabb precíziós terméke? Kétség nem fér hozzá, hogy a robotpilóta-rendszerek. Azért szépen jönnek fel egyéb dolgok is, például a szakaszvezérlés, a vetőgép-szakaszolás és a hozammérés is. Ha sorrendet kellene felállítania, akkor a robotpilóták után a permetezőgépek, majd a vetőgépek szakaszvezérlése következik.

Azt nem árulta el, milyen dobásra készül az AXIÁL, de „jövő év tavaszára igyekszünk olyan fejlesztéseket piacra vinni, amelyek tényleg újak, és amelyeknek valóban nagy hasznát fogják venni a felhasználók”.

Mivel jönnek a III. PREGA-ra, az Agroinform.hu által szervezett februári precíziós gazdálkodási konferenciára? „Egy biztos: hogy ott leszünk, a harmadikat sem hagyjuk ki. Addigra azt hiszem már be fogunk számolni legújabb fejlesztéseinkről” – tudatta Mesterházi Péter Ákos címzetes egyetemi docens, az AXIÁL precíziós gazdálkodási csoportjának vezetője.

Nyitni kell a helyspecifikus gazdálkodás irányába is
Mesterházi Péter Ákos címzetes egyetemi docens előadása a Kaposvári Állattenyésztési Napokon megrendezett Smart Farm konferencián ITT olvasható.