A program tartalmas előadásokat, érdekes újdonságokat és látványos bemutatót ígért, így több százan jöttek el Derecskére.

Ledo Ferenc, a FruitVeB elnöke köszöntötte a megjelenteket.

Szavaiból az derült ki, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés nehéz, de lehet gazdaságos és biztonságos is.

Fotó: Ledo Ferenc elnök, FruitVeB – forrás: KITE Zrt.

A NAK nevében Mártonffy Béla, a Kertészeti és Beszerzési Főosztály osztályelnöke köszöntötte az érdeklődőket. Ő azt hangsúlyozta, hogy a paprika magyar növény, s a kutatás-fejlesztés és a termelők közös célja a világszínvonal elérése.

Sokan várták Dr. Nagy István agrárminiszter előadását, melynek címe sokat ígért: A zöldséghajtatás jelene, jövője a klímaváltozás tükrében. A Miniszter úr azzal kezdte előadását, hogy

a sikeresség útja az integráció és az innováció.

Dr. Nagy István agrárminiszter – fotó: KITE Zrt.

Ebben a folyamatban a szakmapolitikai döntésekben és a források biztosításában a kormányzat partnere az integrátor. A források szétosztása a termelő számára az ő feladatuk, illetve a forrásokból beszerzett gépek, eszközök, technológiai berendezések hatékony használata is a feladatuk részét képezi (pl. integrátori beszerzés – termelői bérlet, megosztott használat).

A kormányzati megítélés szerint a zöldségtermesztés perspektivikus ágazat, ami a tőkét bevonzza és a befektetés hasznot hajt.

A magyar mezőgazdaság igen kitett a klímaváltozásnak.

Egyszerre elszenvedője és alakítója is annak, éppen ezért nem kikerülhető az a felelős döntés, amely a jövő generációk életbiztonságát hivatott biztosítani. Természetesen egy ilyen fontosságú és hosszú távra utat mutató döntést tudományos kutatások, szakmai elemzések kell, hogy megalapozzák. Ezt a stratégiát a biomassza alapú gazdaságfejlesztésnek nevezték el, s az előadó e területre érvényes főbb elemeit be is mutatta:

  • a talajtermékenység megőrzése, javítása,
  • másodvetések, takarónövény termesztése,
  • a szervesanyag megőrzése, visszapótlása,
  • szántás nélküli művelés, talajvédelmi szemléletű művelés,
  • elemzéseken alapuló, okszerű tápanyag gazdálkodás,
  • a tápanyagféleség kiválasztása,
  • a kijuttatási időszak megválasztása,
  • a hasznosuló, de környezeti veszélyt nem generáló dózis megállapítása,
  • a kijuttatás technológia fejlesztése,
  • vízgazdálkodás, öntözés,
  • növelni az öntözhető terület nagyságát,
  • víztakarékos öntözési technológiák elterjesztése
  • precíziós gazdálkodás a maga komplexitásában,
  • a növénynemesítés lehetőségeinek kiaknázása,
  • betegség ellenálló fajták nemesítése,
  • szárazságtűrő fajták nemesítése,
  • a jelen talajállapot és aszályos tenyészidőszak körülményei mellett is megfelelő mennyiségű és minőségű termést adó fajták kiválasztása.

Ebben a hatalmas fóliában a Magyar Paprika Napja esemény összes résztvevője elfért – fotó: KITE Zrt.

A Miniszter úr szólt a megtett vagy éppen folyamatban levő kormányzati intézkedésekről.

A víztakarékos öntözés érdekében 170 milliárd Ft támogatás használható fel a vízszállítási és vízszabályozási művek építésére, fejlesztésére. A vízjogi engedélyeztetést elektronikus úton, egyablakos rendszerben lehet beadni a jövőben, ami gyors és olcsó eljárást eredményez. Az öntözési vízjogi engedély a jelenlegi 5 évről a jövőben 20 évre szól majd. Államilag támogatják az öntözési közösségek kialakítását és működtetését. Jelenleg 87 000 ha öntözhető. A következő 5 évre szóló célkitűzés 200 000 ha, majd az azt követő 5 évben megduplázni a 200 000 ha-t.

A hajtatás területén az üvegházak építése és azokban alkalmazott korszerű technológia a versenyképesség záloga. A mostani 140 000-150 000 ha üvegházi felületet 160 000-170 000 ha-ra tervezik emelni. A korszerű üvegházakban a víztakarékos öntözés, a növény igényéhez igazodó tápanyag utánpótlás és a biológia növényvédelem segítségével az év nagy részében termelést lehet végezni, s ezzel biztosítani lehet, hogy az ország piacain (áruházakban) hazai friss zöldséget lehessen vásárolni egész évben.

A következő előadó, Szabó Levente vezérigazgató, a KITE Zrt. részéről bemutatta a KITE kertészeti üzletágát. Kiemelten foglalkozott a zöldség palánta előállítás fejlesztésével, a derecskei hajtató és palánta előállító telep fejlődésével, bővülésével, ami mára már elérte a 11,7 ha felületet és az évi 35 millió kibocsájtott palántát.

Szabó Levente vezérigazgató, KITE Zrt. – fotó: KITE Zrt.

Hunyadi István, FruitVeB előadásából kiderült, hogy a világ paprikatermesztéséből Európa 11,4 %-kal részesedik. Az európai exportőr országok élén Spanyolország áll (fotó), sajnos Magyarország nincs benne az első négy exportőr ország sorában.

Ledo Ferenc a FruitVeB elnöke előadásában a hazai értékesítési trendek elemzésében bemutatta, hogy a szabadföldi termesztésünkben a termőterület drasztikusan csökkent az utóbbi 10 évben, amit részben kompenzált a hozamok emelkedése. Mindezek eredőjeként 2018-ban 37,3 t/ha termésátlag mellett 25 000 T szabadföldi paprikát takarítottunk be. A hajtatás területén is csökkent a termesztőfelület, bár ez a csökkenés a vizsgált időszak (2000-2018) végén megállt. A hozamok itt is dinamikusan emelkedtek, így a 2018-ban 1500 ha hajtatási területen 12,3 kg/m2 termésátlag mellett 185 000 t termést szedtünk.

A fogyasztók egyre igényesebben választanak a termékek között, mostanra a hagyományos méret, szín paraméterek mellett megjelent az igény a beltartalmi értékekre is, nézik a fogyasztók a termék származását, szermaradék mentességét, a nyomonkövethetőséget, a frissességet is.

Sokan várták Hadászi László Innovációs vezérigazgató, KITE Zrt. előadását a biológiailag kontrollált paprikatermesztésről. Az előadó röviden bemutatta a derecskei kertészeti telepet, amelyet többek között palánta előállításra, hajtatásra használnak, de kísérleti feladatokat is ellát, pl. a kiskultúrák kísérleti helyszíne, reményeik szerint 2020-tól GEP minősítéssel. A kertészeti termesztés számtalan kihívással szembesül, néhány ezek közül:

  • klímaváltozás (szélsőségek, csapadékhiány, késői fagyok),
  • új károsítók megjelenése,
  • a növényvédő szer használat korlátozása, az engedélyokiratok visszavonása,
  • a növényvédő szer fejlesztések, az új termékek egyre speciálisabb alkalmazási technológiát kívánnak,
  • a politikai, társadalmi elvárások is növekednek. Ezen belül a szabadföldi termesztés specialitásai
  • az időjárási szélsőségeket nem tudja kezelni (vagy csak csökkentett mértékben),
  • a növényvédelmi problémák fokozottan jelen vannak,
  • az IPM technológia nem tud teljeskörű megoldást nyújtani azokra, illetve azok nem valósíthatók meg maradéktalanul,
  • a hozamok szerények,
  • a késztermék heterogén kinézetű, minőségű.

Mindezekre lehet válasz a biológiailag kontrollált védett termesztés, ami nem azonos az IPM-mel (Integrated Pest Management). Amint az előadó elmondta e program keretében elsősorban a technológia komplexitása, a védett jelleg (termesztő berendezések), a növények optimális ellátása, a biológiai növényvédelem együttese biztosítja az egyöntetű, magas minőségű és egészséges termést. Mindezek ellenére, végszükség esetén kémiai növényvédő szerrel is beavatkoznak, természetesen a technológia szabályai szerint, figyelemmel az élelmezés-egészségügyi várakozási időre.

Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti igazgatója az előbb bemutatott termesztés input anyagait vette sorra.

Szóba került a

  • fóliák különféle igényeknek megfelelő változatai (fényérzékeny fólia – a fotoszintézis fényspektrumát kiszűri, biolebomló fólia, termikus sátorfólia – akár 7 rétegű, hőcsapdás.)
  • a csöpögtető rendszer,
  • a tápanyag utánpótlás anyagai, kiemelve a biostimulátorokat,
  • a biológiai növényvédelem eszközei, kiemelve a hasznos élőszervezetek használatát,
  • a feromonos ragacslapok, amelyek az előrejelzés eszközei, de a gyérítésben is szerepet kapnak.

Az elmélet után termesztési bemutató keretében láthatták a résztvevők a tudás átváltozását technológiákká. A bemutató során a vendégek megtekintették a fóliák, a gépek és a növények együttesét, a védett termesztés sikerét és a szabadföldi termesztés kevésbé látványos eredményét. Mindezt képekben mutatjuk be.

Egy permetezőgép a bemutatóból – fotó: KITE Zrt.

Ágyáskészítő és síkfólia terítő gép és munkája – fotó: KITE Zrt.

Szép munkát végez az ágyáskészítő gép – fotó: KITE Zrt.

Szép, egészséges, erőteljes paprika állomány, talajban termesztett, síkfóliás terítéssel – fotó: KITE Zrt.

Helyben termett – fotó: KITE Zrt.

Cserépben termesztés fólia alatt – fotó: KITE Zrt.

Nem tartozott a rendezvény programjához, de a bemutató terület szomszédságában láttuk az alma védett termesztését is – fotó: KITE Zrt.

Tőzegkockás termesztés – fotó: KITE Zrt.

Tagadhatatlan, a szabadföldi termesztés növényállomány kissé „megviseltnek” tűnt a védett termesztés növényeihez képest – fotó: KITE Zrt.