Ma már szinte hihetetlen, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 januárjában a fehér kenyér ára 325 Ft/kg, a félbarna kenyér ára 300 Ft/kg, a finomliszt ára 167 Ft/kg volt. Most pedig úton vagyunk az ezerforintos kenyér felé – olvasható az economx.hu cikkében.
Újra emelkedhet a kenyér ára – fotó: pixabay.com
Négy év alatt több, mint két és félszerese növekedett a kenyér ára
A kezdetben lassú ütemű drágulás első jelentős mérföldköve 2021 októberére esett, amikor a fehér kenyér ára átlépte a négyszáz forintot (417 forint), amit 2022 januárjában követett a félbarna kenyér is (405 forint).
A 2022-es év az energiaválságról, valamint az Oroszország ukrajnai háborúja okozta inflációs sokkról szólt, aminek eredményeképpen márciusban már 518 forint volt a fehér kenyér ára, aztán júniusról júliusra 590-ről 670 forintra, majd augusztusra 705 forintra emelkedett a fogyasztói ár. De még itt sem állt meg a jelentős drágulás, októberben 828 forint, decemberben pedig már 900 forint egy kilogramm fehér kenyér.
A KSH szerint a csúcsot 2023 márciusa jelentette, amikor kereken 1000 forintot mértek a statisztikusok.
Tavaly augusztusban vehettünk ismét kilencszáz forint alatt fehér kenyeret (874 forint), itt be is ragadt az ár 850-896 forint között; idén februárban pedig átlagosan 877 forintot kértek el egy kiló fehér kenyérért.
A félbarna kenyér ára is hasonló utat járt be; 2022 júliusában 590, októberében 727, decemberében pedig 793 forint volt az átlagára. A csúcs itt júniusban jött el, 899 forinttal, majd augusztusban végre nyolcszáz forint alá csökkent a fogyasztói ár (777 forint). Azóta 725 és 788 forint között mozgott, idén februárban pedig 731 forintot mért a KSH.
Négy év alatt nemcsak, hogy több, mint két és félszerese növekedett a kenyér ára, de ez a magas árszínvonal velünk is maradt. Furcsa ellentmondás, hogy miközben emelkedik a kenyér ára, drámai mértékben csökken az étkezési búza értéke.
Tavaly augusztusban vehettünk ismét kilencszáz forint alatt fehér kenyeret (874 forint), itt be is ragadt az ár 850-896 forint között – fotó: pixabay.com
Zuhan az étkezési búza ára
Az Agrárközgazdasági Intézet által üzemeltetett Piaci Árinformációs Rendszer (AKI-PÁIR) legfrissebb, néhány nappal ezelőtt publikált jelentése szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 62,8 ezer forint per tonna (ami 35 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest), míg a takarmánybúzáé 59,2 ezer forint per tonna (33 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 56,5 ezer forint per tonna (40 százalékos csökkenés) volt március első hetében.
Tehát csökken az étkezési búza ára, de sem a kenyér, sem pedig a finomliszt nem követi azt.
Nagy István agrárminiszter egy ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a búza árának csökkenése a kenyér aktuális árszintjére csak jelentős időeltolódással hat, tekintve, hogy a malmok az aratás után jellemzően nagyobb készleteket vásárolnak fel. Szerinte a kenyér árára egyébként is csak kisebb hatással van a búza termelői ára, mert a költségek nagyobbik részét a búza malomipari feldolgozása, a logisztikai és az energiaköltségek, valamint a munkabérek teszik ki.
Nagy István azt is megállapította, hogy az éves adatok szerint a kenyér árában folyamatosan csökkenő tendencia mutatkozik, de arra már nem tért ki, hogy idén januárról februárra már drágulás volt tapasztalható mindkét kenyértípus esetében. Véleménye szerint a kormányzat az árstoppal, az árfigyelő rendszerrel, valamint a kötelező akciózással sikeresen megfékezte az élelmiszerek árának további emelkedését – írja az economx.hu.
A búza árának csökkenése a kenyér aktuális árszintjére csak jelentős időeltolódással hat – fotó: pixabay.com
Az inflációs sokk után sem lehet jelentősen csökkenteni az élelmiszerek árait
Februárban Magyarországon 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztráltak a statisztikusok – a KSH 3,7 százalékot mért –, amivel a középmezőnyhöz tartozunk a régiónkban.
A magyarnál alacsonyabb inflációt az Eurostat Csehországban (2,2 százalék), Szlovéniában (3,4 százalék) és Bulgáriában (3,5 százalék) mért, míg az áremelkedés üteme a magyarnál magasabb volt Lengyelországban (3,7 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Horvátországban (4,8 százalék) és Romániában (7,1 százalék).
