A dísznövény ágazatba a faiskolai- és rózsatő termesztés, növényházi cserepes dísznövény- és vágott-virág termesztés, szabadföldi évelő növény-, szárazvirág-, valamint virágmagtermesztés tartozik, de ide sorolható a parkfenntartás, a parképítés, a fasorfenntartás valamint a faápolás tevékenysége is – fejtette ki ágazati ismertetőjében az államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette, Magyar Díszkertészek Szövetsége mindezen tevékenységeket folytató szervezeteket hivatott képviselni. Ezt felértékeli, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a tagállami és uniós piacszabályozási eszköztár, ezért az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati-szakmaközi önszabályozásnak megnőtt a szerepe. Ezt az önszabályozást a szakmaközi szervezetek hivatottak megvalósítani.

Szakmaközi szervezet címet az az ágazati szervezet kaphat, amely egyaránt képviseli a termelők, kereskedők és feldolgozók érdekeit, és ezen szereplők többségét a tagjai között tudhatja. Az európai és hazai normákat teljesítő szervezeteket az agrárminiszter ismeri el. A szakmaközi szervezeti elismerés előnyöket biztosít az ágazati érdekképviseleteknek, többek között felmérést végezhet és információt adhat a piaci folyamatokról, árakról, megállapíthatja az esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, tagjai perében eljárhat és részt vehet az ágazatot érintő egyeztető fórumokon.

Szabadföldi virágtermesztés – fotó: Shutterstock

A Vidékfejlesztési Program több intézkedése biztosít támogatási lehetőséget a kertészeti ágazat – köztük a dísznövény-kertészet – szereplőinek. Üveg- és fóliaházak létesítésére, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztés fejlesztésére, kertészeti gépbeszerzésre, gombaházak és hűtőházak létrehozására, időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházásokra és vízgazdálkodási fejlesztésekre van mód. A kormányzat eddig közel ötezer ilyen pályázatot támogatott, mintegy 60 milliárd forint értékben.