Dúl Udó Endre elmondta: a Magyarországon forgalomba kerülő égetett szesz mennyiségének a pálinka nem egészen 10 százalékát teszi ki. Emellett a magyar párlatot - amely 100 százalékban magyar gyümölcsből készül - csak a környező országokban ismerik, máshol a világban csak elvétve. Mindezt az is mutatja, hogy a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet. Magyarországon a kereskedelmi főzdék száma egy évtized alatt 30-ról 130 körülire nőtt. (Így egyre többen osztoznak ugyanakkora belföldi tortán, illetve a kivitel gyakorlatilag nem változó mennyiségén.) A különleges minőségű termékek - magasabb áraik miatt - belföldi vevőköre pedig korlátozott.

A kereskedelmi főzdék korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek a pálinka népszerűsítésére, a pálinka arculatának önerőből történő további erősítésére, többségének hajlandósága is kevés arra, hogy a pálinka marketingjére költsön. Ezt a jelenleg nem kedvező gazdasági és jogi környezettel indokolják általában. Ezért a közösségi (kollektív) marketing szerepe felértékelődik. Mivel a pálinka hungarikum, sőt eredetvédett pálinkák is vannak, a szakember különösen indokoltnak tartja, hogy erre a célra jelentősebb forrásokat lehessen fordítani, elsősorban közösségi pénzekből.

Így a már alkalmazott eszközökön - a pálinkaversenyek, fesztiválok és az elmúlt időszakban többnyire szakminisztériumi támogatással megjelent kiadványokon, illetve a színvonalas pálinka témájú könyveken - túl újakra is szükség van. Dúl Udó Endre szerint középtávon megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a pálinka szó alatt egy kifogástalan minőségű italt értsen a fogyasztó, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi célra vagy magánfőzés keretében készül.

Dúl Udó Endre elengedhetetlennek tartja a pálinka újrapozícionálását a piacon, ami véleménye szerint azt jelentené, hogy meg kell találni a pálinka helyét a gasztronómiában. Meg kell tanítani a fogyasztóknak és a hobbifőzőknek is, mi a jó minőség és hogyan lehet helyesen és mértékkel fogyasztani a pálinkát.

Az alelnök úgy véli, hogy a fogyasztók és vendéglátók széles rétegével kell megismertetni mind bel-, mind pedig külföldön a helyes, kulturált pálinkafogyasztás szokását, és el kell érni, hogy a pálinkaivás ne az alkoholizmus szimbóluma legyen, hanem a magyar nemzeti kultúra vállalható része. El kell fogadtatni, hogy a pálinkának kis mennyiségben pozitív élettani hatásai vannak - mondta Dúl Udó Endre. Mindennek érdekében legalább középtávú országos marketingstratégia kidolgozására van szükség ágazati összefogással és a szakminisztérium vezetésével.

A világpiacon pedig a jól bevezetett márkájú, érlelt párlatokhoz - konyak, whisky - hasonlóan az értékesebb alapanyagból készülő pálinkát magas szinten kell pozícionálni. Elő kell segíteni a külföldön bevált - a termék értékesíthetőségét segítő - technikák megismertetését és alkalmazását a magyar gyakorlatban is. Ennek érdekében a pálinka külföldi népszerűsítésében és értékesítésében kitüntetett szereppel kellene rendelkezniük a magyar állami és szervezeti külképviseleteknek, a külföldön dolgozó magyaroknak és a magyar multicégeknek. A múlt évben Magyarországon a kereskedelmi főzdékben mintegy 744 ezer hektoliterfoknyi pálinka készült. Ez mintegy 1,5 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg. A múlt évi mennyiség mintegy 15 százalékkal volt kevesebb, mint a 2012-ben előállított kereskedelmi forgalomba került pálinka mennyisége. A bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége tavaly meghaladta a 7,4 millió hektoliterfokot, ebből az adómentességi határon felüli mennyiség 6,25 millió hektoliterfok volt. A háztartásokban előállított párlat mennyiségéről nincsenek adatok. A jövedéki adó mértéke 3333,85 forint volt hektoliterfokonként.

Jövő év elejétől az uniós szabályoknak történő megfelelés miatt lényegesen módosul a bérfőzetés és magánfőzés szabályozása: a bérfőzésre vonatkozóan a normál jövedéki adókulcs 50 százalékának megfelelő kedvezményes adót kell fizetni (ami mintegy 800 forint/litert jelent 50 százalékos bérfőzetett párlatra vonatkoztatva), a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes átalányadó mérték lép életbe januártól. A magánfőző az önkormányzatnak fizetendő évi 1000 forintos átalányadó ellenében legfeljebb 50 liter 86 térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmazó párlatot állíthat elő. A desztillálóberendezés bejelentés köteles és a kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban - jelezte a szakértő.