Ez a változatos megjelenésű betegség a kukorica legsúlyosabb növénykórtani problémáinak egyike, mely a növények minden fejlődési fázisában előidézhet tüneteket, egészen a csírázástól az érés végéig. A vetés után bekövetkező hűvös, csapadékos időjárás esetén a gomba a csírát és a gyökeret támadja meg, elpusztítva a növényt, ezáltal okozva tőszámhiányt. Leglátványosabb tünete azonban a csőpenészesedés, melynek kialakulásában a kukoricamoly, és a gyapottok bagolylepke kártételének egyre nagyobb szerepe van. A kórokozó Fusarium fajok zömmel talajlakók, a talaj természetes alkotói, melyek egyébként részt vesznek a szerves anyagok elbontásában, ezért bármilyen talajtípuson számíthatunk kártételükre. Polifág kórokozók, melyek főként a kukoricára és a búzára nézve patogének, de számos egyéb gazdanövényük is van. A folyamatos kukorica-kalászos bikultúra, ill. a kukorica monokultúra elősegíti a fajok akkumulációját a talajban.

A következőkben a fuzáriumos szártőkorhadással – kórokozója általában a Fusarium graminaerum és a Fusarium moniliforme – kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megosztani, melyről általában kevesebb szó szokott esni. A kórokozó általában a valamilyen oknál fogva legyengült, rosszul táplált, sérült, stresszhatásokat rosszul viselő hibridet, azaz, a diszpoziciós állapotba került kukoricát fertőzi meg. Így például a kukoricamoly által károsított szárak szinte mindig fertőzöttek.


Milyen körülmények kedvezők a fertőzéshez?


A virágzás környéki aszályosabb időszak, és az érés során fellépő csapadékos időjárás a károsításának kedvez, melynek következtében a szárrothadás mértéke jelentősen nő. E Fusarium a gyökeret és a szárat, elsősorban a másodlagos szárcsomót támadja meg. A parenchimás szövet szétesését okozza, a bélszövet szinte eltűnik, később a teljes szár az edénnyalábok mentén párhuzamos hasábokra hasad szét, ezáltal a kukorica dőlése következik be, ami a gépi betakarítást
nehezíti meg. Az évjáratok többségében megfigyelhető, hogy a korábbi fajták erősebb mértékben fertőződnek, példa erre a 2010-es év is. (1. diagramm) A GOSZVSZT provokációs kísérleteiben évek óta vizsgálják a hibridek fuzáriumos szártőkorhadással szembeni toleranciáját. Ezen kísérletekben a 2010-es évben az igen korai éréscsoportban a DKC3705 (FAO 290), a korai éréscsoportban a DKC4590 (FAO 360), és a DKC 4490 (FAO 370), a középérésűek között a DKC 5276 (FAO 460), és a DKC5190 (FAO 480) átlag feletti, míg a DKC4795 (FAO 380) kimagasló toleranciát mutatott.
A DKC4795 mellett szól, hogy a legkeresettebb éréscsoportban a magas fertőzési nyomásnak kitett
helyeken Jánoshalmán, Eszterágpusztán nem mutatott fertőzöttséget, míg volt olyan hibrid, amely 45-50%- ban fertőződött. Megállapítható, hogy erős fertőzési nyomás esetén a termesztés sikerességét nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen hibridet választunk.

Államilag elismert kukorica hibridek kórtani vizsgálatának eredményei, GOSZ-VSZT, 2010.

Mit tehetünk a betegség ellen?


Megfelelő agrotechnika alkalmazásával, egy kis odafigyeléssel megelőzhető, vagy alacsony szinten
tartható a kártétel.
A következő lehetőségeket emelném ki:
– szármaradványok felaprítása, talajba forgatása
– vetésforgó betartása
– jó minőségű talajmunka (ebben az évben ez nagy kihívás)
– nagyon korai és mélyre vetés kerülése
– harmonikus tápanyag ellátás
– kerüljük az egyoldalú N műtrágyázást
– a hibridek igényeinek megfelelő tőszám megválasztása
– rovarkártevők elleni védekezés
– megfelelő vetőmagcsávázás
– HIBRIDVÁLASZTÁS

Ha korán vetünk, akkor erre alkalmas hibridet válasszunk, és mindenekelőtt vegyük fi gyelembe
a hibrid stressztűrőképességét, szárszilárdságát, és fuzárium toleranciáját. Mindezen tulajdonságok
megléte mellett, a nagy terméspotenciálról és a jó vízleadásról sem kell lemondanunk.

Ezen tulajdonságok ötvözete a következő hibridekben található meg:

FAO 200: DKC3705
FAO 300-390: DKC4082; DKC4590; DKC4490, DKC4795, DKC4608
FAO 400-490: DKC4995, DKC5170, DKC5276; DKC5190

Annak érdekében, hogy minimalizáljuk a fuzárim fajok okozta terméskiesést, minőségromlást a hibridválasztásnál érdemes megnézni a hibridek betegségellenálló képességét. Bízom benne, hogy e rövid tanulmány segítséget nyújt a döntés előtt álló gazdáknak.

Klein Róbert