Fórum

Válasz Radocz #399. hozzászólására

Te mit szívsz?

Válasz Netparaszt #386. hozzászólására

Hát én kicsit elgondolkodtam amikor a drapp színű komplex műtrágyát tárcsáztam kiszórás után pár órával:a kis műtrágya golyócskák fehérré változtak..na gondoltam biztos elillant valami belőle..

Válasz colizoli #384. hozzászólására

ha volt korábbi talajmintád, akkor az 5évig érvényes, annak lejárta előtt kell csinálni még egyet, ami fedi az AKG-időszak hátralévő részét (az is 5évre lesz érvényes).
Ha nem volt korábbi, akkor az első évben kell(et volna) csinálni (2015decebmeri első körös AKG-nál már tavaly meg kellett volna!), annak az 5éve lefedi a jelenlegi időszakot

Válasz Pont #388. hozzászólására

A régi öregek tápterv nélkül is tudtak gazdálkodni....sőt még talajmintat se vettek...egyszerűen csak dolgoztak tanultak a szülőktől rájöttek mit miért csináltak ugy ahogy....a mai ember mindent könyvekből akar tanulni....csak aki irja a könyvet lehet kevesbe ért hozza mint aki kint van es megéli a dolgokat...mindenhez megélt tapasztalat kell....olyan nincs hogy elcseszett dolog ne legyen....ezert szar ez a tamogatasi rendszer.....mert nem dijjaza az elcseszett dolgokat....pedig tanulni abbol lehet.....inkabb szankcional...felepitik ezt a tarsadalmat a konnyu penzre...tamogatas itt ott amott.....fizesse meg a munkadat es örömmel dolgozol...nem kell ide tamogatas

Válasz Bárány #377. hozzászólására

Először is a jelenlegi rendszer nem szorítja rá semmire sem a gazdákat, csak ki kell fizetniük a vizsgálatot esetleg a táptervet, gyártjuk a papírokat és aztán meg annyit szór amennyit akar a max-ig, de ha magas hozamelvárást ad meg akkor a max is lehet jóval több mint amit a termények jelenlegi eladási ára ki tudna termelni, tehát nem fogja veszélyeztetni a természetet túltrágyázással. És a válasz is itt van: a minél gazdaságosabb termelés iránti igény tudja rákényszeríteni, hogy hova mennyit. De ez a talajvizsgálati rendszer ez nem vicces, hanem siralmas, 5 Ha-ról egy átlagminta, a dombtetőn 40 AK mezőségi, a domboldal erodált sárga föld, a lapon meg réti öntés... erről egy minta.... De több vizsgálatot nem is lehetne kifizetni, a laborok sem győzik még ezt a kuplerájt sem. EZ így ebben a formában egy adó, aminek semmi értelme... Abba most ne menjünk bele, hogy a levélanalízis az meg miért nem jó, a patikamérlegen beállított növénytermesztéshez egyszerűen nincs meg az emberiség tudása, és az időjárás befolyásolási képessége és mivel az olyan költségekkel járna, hogy nagyüzemi termelésben lehetetlen kivitelezni, minden ilyen irányú erőfeszítés kidobott pénz. A tapasztalat ami némi eredményt adhat, de Mo.-on a termésmennyiség magasan leginkább meghatározója a csapadék...

Válasz bandigh #385. hozzászólására Egynyári növényeknél különösen gyorsan változik a tápanyagok jelenléte bármilyen stresszhatásra de még a fejlődési fázistól függően is, hogy milyen elemből mennyit használ a növény, a legkevésbé sem releváns évente egyszeri vizsgálat.
A többszörit használják kint monitorozásra, de úgy már nem olcsó játék és a talaj tápanyagkészletéről az sem ad egyértelmű tájékoztatást.

Válasz Bárány #377. hozzászólására Ez egy hülyebiztos rendszer, a talajt csak támasztóközegként veszi, hogy legyen min járnia a traktornak és az inputokkal mindent megold. Az okszerű tápanyaggazdálkodáshoz a talajbiológia dinamikáját is figyelembe kellene venni, olyan mérésekkel azonnal 20-30% műtrágyát meg lehetne spórolni változatlan hozam mellett.
A magyar tápanyaggazdálkodási terv koncepciója is egy röhej, tegyünk ki valamit, amit elméletileg elvitt az előző növény. A biológiai vizsgálatnál az alap, hogy kitűzünk egy hozamcélt, a mért értékek azonnal megmutatják, reális-e, s ha igen, a hozammaximum eléréséhez adják meg a szükséges plusz értékeket. Annál többet kitéve sem lesz több hozam, mert van egy plafon. A tápanyagkijuttatásnál sem mindegy, hogy kiszórom a napra a golyókat vagy tő mellé injektálom a folyékonyt, rengeteg hatóanyagot lehet spórolni vele. No mindegy, mindenki úgy csinálja, ahogy akarja, az ukránok meg szépen hozzák az olcsó cuccokat...

Válasz Istvánxxx #369. hozzászólására

A mész mehet szerves kötésbe is, ha a talajgombák (pl mikhorizza) felszaporodnak. Ezek rajonganak a kálciumért, de a növényeknek szolgáltatni is tudják.

Még gondoltam a lemosódásra is, mert a forgatás nélküli művelésnél a lemosódás könnyebben végbemegy. Szikes területeket ezért sem jó szántani, mert felhozza a sókat.
De ha a nátrium nem változott, akkor talán a kálcium sem lemosódott.

Válasz Sk Laci #380. hozzászólására

Figyelmesebben olvasnál: A vizsgálatokban a PK folyamatosan csökkenni fog, ahogy egyre több tápanyag megy át szerves kötésbe, de ettől fizikailag nem változik semmit a mennyiségük.

E szerint nem mutatja ki ez a fajta talajvizsgálat, a szerves kötésben lévő tápanyagokat...

Válasz Kémlelő #379. hozzászólására

Nézzél rá a talajeredményekre, amit MF-es feltett. Sajnos nekem nincsen ilyen P és K tartalma a talajaimnak. Kamionszámra szórhatnám ha-onként, amit lehetetlen kifizetni.

Válasz Netparaszt #375. hozzászólására

én is iróniának szántam...
Hozzáértők felállították a tézist, ami nem látszik igazolódni.
Vagy a természet nem tudja a dolgát, hogyan kellene működnie, vagy a tézis nem jó/hiányos

Válasz Sk Laci #373. hozzászólására Néztem, írok is.

Válasz ND #371. hozzászólására A természetet nem kell újraoktatni, csak megérteni a természet összefüggéseit. Na ennek van erős híja, mert amíg egyszeri NPK vizsgálat alapján adnak rendkívül bölcs tápanyagterveket, addig még csak nem is karcolgatják a megértést.
Például honnan tudod, hogy mikor mennyi nitrogén van a talajodban? Egész évben változik, hőmérséklettől, nedvességtől, növényállománytól függően, melyik érték a valós?
A laborvizsgálatok összevisszasága már csak hab a tortán.
Nitrogen dynamics in soil management systems

Most komolyan van aki hisz ebben a parasztvakításban? Ha ugyan azt a mintát két laborba viszed két különböző eredményt fogsz kapni. Ha ugyan abba a laborba ugyan arról a földről különböző időpontban vett mintát viszel az eredmények is különböznek... Nem mindegy hogy tél tavasz nyár ősz van, milyen volt az időjárás, a növények rajta. Ez az egész csak egy adó. legalább az időtöket ne pocsékoljátok agyalásra. A növények anyagcseréje ezerszer bonyolultabb dolog, mint hogy abba akár még egy 100 szor több mintából álló lelkiismeretes talajvizsgálatokkal is hozzá lehetne szólni.

Válasz Netparaszt #354. hozzászólására

Szia. Multkor küldtem emailt a legkötötteb talajomról, talajminta eredményekkel, és kiseb leírásal, melyik növény hogyan viseli az adott területet.
Sikerült valamit kigondolnod, amivel lehetne javítani az állapotán?

Válasz Mf-es? #340. hozzászólására
Ezek nagyon is jó talajok, ahoz képest amik nálam vanak. Régeben /pár éve/ panaszkodtál,
a talajaid adotságára. Nekem csupán egy talajom van hasonló ellátotságu foszforal mint neked vanak, de az nálam mindig rekordtermést ad a töbihez képest.

Válasz Netparaszt #349. hozzászólására

"Az Arany féle kötöttség egyébként a talaj víztartó képességét mutatja. Ha több lett, akkor a talaj több víz megkötésére képes (ezt mondjuk emelkedő humusz nélkül nem tudom hogy csinálja)."
A természet nincs tisztában a szabályokkal amit felállítottunk neki?
Oktassuk újra?

Válasz Bárány #368. hozzászólására

Válasz Mf-es? #367. hozzászólására

Az Arany-féle kötöttséget úgy vizsgálják, hogy 100 g talaj hány ml vizet vesz fel. Ha 50 ml-t vesz fel, akkor 50 lesz a kötöttség.
Ha 6-tal nő a kötöttség, akkor 100 g talaj 6 ml-el több vizet tud megkötni. (50 -> 56 = ez 12%-os növekedés).

A mészre azt mondanám, hogy amíg van mész (CaCO3) a talajban, addig a savanyító hatású műtrágyák következtében elkezd feloldódni, így a pH nem csökken, (akár nőhet is), aztán majd ha elfogy a mész, akkor kezd a pH csökkenni. De ez csak találgatás, én valahogy így tudnám ezt megmagyarázni. Nem tudom, hogy tudományosan ez alátámasztható-e, csak próbálok logikusan gondolkodni.

Válasz Mf-es? #361. hozzászólására

Nem tudom ennek mi lehet az oka, ennyire nem vagyok nagy szakértő, csak érdekel a téma engem is. Biztos, hogy a mintavétel jó volt most is meg 5 éve is?
Sokszor találkozok olyan talajvizsgálati eredménnyel, hogy a CaCO3 < 0,1 %, ennek ellenére eredményesen lehet termelni, úgyhogy nem hiszem, hogy a 2% körüli CaCO3 miatt aggódni kellene.

Válasz Mf-es? #359. hozzászólására

Én emiatt nem aggódnék, könnyebb csökkenteni a pH-t, mint növelni.
MAS (pétisó) helyett használj ammónium-nitrátot, vagy ammónium-szulfátot. Utóbbinak van a legerősebb savanyító hatása. Csak nehogy túlzásba vidd.

Válasz Mf-es? #357. hozzászólására

Azt már én is többször tapasztaltam, amit Netparaszt írt, hogy ugyanarra a talajmintára elég különböző vizsgálati eredmények jöttek ki. A humusznál annyira minimális a különbség amit írtál, hogy abból nem vonnék le semmilyen következtetést.
Az Arany-féle kötöttséget valóban úgy mérik, hogy mennyi vizet vesz fel a minta. Ha magasabb az érték az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nehezebben művelhető a talaj.

Válasz Mf-es? #352. hozzászólására A vizsgálatokban a PK folyamatosan csökkenni fog, ahogy egyre több tápanyag megy át szerves kötésbe, de ettől fizikailag nem változik semmit a mennyiségük. A mustár is viszont mutatta, hogy nagyon soványan áll nitrogénnel a táblád, csak azt tennék ki több dózisban.
Ha művelhetőbb, akkor jó úton jársz, vagy csináltass egy Haney féle vizsgálatot, az pontosabban meg fogja mondani a paramétereid.