Hagyományainkat újra felfedezzük, és újra éljük és ez így van jól. Magyarországon, nincs ma ember, aki ne tudna rögtön felsorolni néhány terméket, ha megkérdezik tőle mi a hungaricum. Főleg élelmiszeripari termékeket, mint a kalocsai fűszerpaprika, a szegedi szalámi, vagy a tokaji bor a bátrabbak talán a táncház mozgalmat is ide sorolnák. Találkozunk a hungaricum megnevezéssel, a reklámokban, az áruházak polcain, szak és közbeszédben. Ezek vajon valóban hungarikumok, ki dönti ezt el? 

Kevesen ismerjük az Országgyűlés által elfogadott 2012 évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról, amely 2012. július 1-én lépett hatályba. A törvény célja, elismerni nemzeti értékeinket, gyűjteni, számba venni, dokumentálni, nyilvántartani, kutathatóvá tenni, az összetartozás és nemzeti tudat erősítése érdekében. Nemzeti értékeink megismerése és megismertetése mindannyiunk számára fontos, növeli önbecsülésünket, neveli a fiatal generációt és támogatja a pozitív országképet.

Nem lehet azonban minden hungaricum, hiszen ebbe a körbe valóban csak az kerülhet, ami közismert itthon, és aminél külföldön is tudatosítható, hogy hozzánk kötődik. A Hungarikumok Gyüjteménye nem ölelheti fel a magyar hagyományokhoz és kultúrához tartozó valamennyi szellemi és anyagi terméket, de ezeknek a helyi, tájegységi stb. hagyományoknak óriási szerepe van, hiszen megélésük-fenntartásuk helyi csoportokhoz kezdeményezésekhez köthető. A törvény ezek elismerésére és védelmére, létre hívta a Hungarikum Bizottságot és megalkotta az értéktárak rendszerét

  • Magyar Értéktár (ágazati és nemzetközi elismerésekkel)
  • Megyei Értéktár
  • Tájegységi
  • Települési
  • Külhoni magyarság




1. sz. ábra Kapcsolat a Hungarikumok Gyüjteménye és az Értéktárak között


A nevek magukért beszélnek, részletes értelmezésük a törvényben olvasható.  Az értéktáraknak nagy jelentősége van, és jó lenne, ha széles körben terjedne az a felfogás, hogy rang ezekbe gyűjteményekbe kerülni. Ezek képzik a honismereti gyűjtemények, az elfeledett szokások, a természeti, kézműves és épített környezetünk megismerésének alapját. A tapasztalat szerint, ahol megkezdődtek ezek a kezdeményezések, közösségalkotóvá váltak, és a generációk között is hidat képeznek. Nem indulhat a világ felfedezésére sikerrel az, aki a saját identitását sem ismeri.
A Települési, Tájegységi, Értéktárba a nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti, kezelhetik önkormányzatok, közgyűjtemények, intézmények, a nagyobb jelentőségűek Megyei Értéktárba kerülhetnek, ami kiemelt rangot jelent. A Megyei Értéktárakból az országos és nemzetközi elismertségűek, kerülhetnek a Magyar/ágazati értéktárakba és innét pozitív javaslattal a Hungarikum Bizottság elé. A bizottság a jogszabályban meghatározottak szerint dönt a hungarikummá minősítésről. A Hungaricum Bizottság munkáját ágazati szakbizottságok segítik, a mezőgazdasági termékek esetében az Élelmiszer és Agrárgazdasági Szakbizottság. A továbbiak a következő területeken szerveződtek: ipari és műszaki megoldások, természeti környezet, egészség és életmód, kulturális örökség, turizmus, épített környezet és sport. Tagjaikat, akik elismert szakemberek a miniszter nevezi ki.  A Külhoni Magyarság Értéktár a határokon kívül eső magyar vonatkozású szellemi és tárgyi értékeknek ad helyet. Nyilvántartását a Magyar Állandó Értekezlet Szakbizottsága vezeti.

A törvény értelmében a Magyar Értéktár részei az UNESCO Világörökség Listáján szereplő magyar helyszínek, és az EU ide vonatkozó tanácsi rendeleteinek hatálya alatt oltalmat kapott, elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek.

Az 510/2006 EK tanácsi rendelet értelmében a következő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek állnak oltalom alatt eredet megjelöléssel (OME), vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ):
Szegedi téliszalámi vagy Szegedi szalámi, Budapesti téliszalámi, Hajdusági torma, Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma, Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász, Gyulai kolbász vagy Gyulai páros kolbász, Szegedi fűszerpaprika őrlemény vagy Szegedi paprika, Gönci kajszibarack, Magyar szürkemarhahús, Alföldi kamillavirágzat, Kalocsai fűszerpaprika őrlemény és a Szőregi rózsatő.  Bővíti a kört a Szentesi paprika mely az EU oltalom alatti eredetvédett megjelölést 2014 február vége óta használhatja.

A 110/2008 EK Európai Parlament és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott szeszes italok (OFJ):

Békési szilvapálinka,  Gönc(z)i barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka Újfehértói meggypálinka, Göcseji körtepálinka, Pannonhalmi törkölypálinka , pálinka és a törkölypálinka.

A 1234/2007 EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredet megjelöléssel (OME) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) rendelkező borokra és borászati termékekre vonatkozó eljárás eltér a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kapcsán leírtaktól, ezeknél a tagállami és uniós oltalmi rendszer egymás mellett, egymással párhuzamosan működik.

Lehetőség van az 509/2006 EK tanácsi rendelet alapján a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek oltalmára is. Ebben a kategóriában még nem értünk el EU oltalmat.

A fentiekben felsorolt termékek folyamatosan kerülnek felvételre a Hungarikumok Gyűjteményébe.   2013. december 31-ig a bizottság döntése alapján:

a pálinka, törkölypálinka , Matyó népművészet,  Táncház módszer, Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest, Fertő/Neusiedlerese kultúrtáj, Herendi porcelán, Hollókő ófalú és környezete Hortobágyi Nemzeti Park, a Mohácsi busójárás, Pécs ókeresztény temetője, Solymászat, Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Karcagi birkapörkölt , Csabai kolbász, Hízott libából előállított termékek, Tokaji aszú, és a Béres-csepp, továbbá Puskás Ferenc életműve, Kassai Lajos lovas-íjász módszere, a Gyulai kolbász, a Szikvíz és a Magyar operett vált a Hungarikumok Gyüjteményének  részévé.

A törvény lehetőséget nyújt a Hungaricum Védjegy használatára is. Pályázatot hirdettek a védjegy logójának megtervezésre. 2013. szeptember 28-án kihirdették a pályázat győztesét.



2. sz. ábra A nyertes Hungaricum Védjegy (még bejegyzés alatt)

A védjegy használat a későbbiekben természetesen minőséget és üzleti előnyöket is jelent. Remélem, megismerjük és keresni fogjuk, mert nem csak a múltunk áll mögötte, hanem a jelenünk és jövőnk is, hiszen munka hozta létre, ami fogyasztást és további munkát teremt. 
Ez tehát a jogszabály, első olvasatra talán nem egyszerű, de lassan megtanuljuk, és új kezdeményezések sora következhet. Közös ügyünk, hogy az értéktárak gyűjteményei is bővüljenek, közismerté téve megismerhessük azokat és büszkék lehessünk rájuk.

Jogszabály ide törvény oda, valószínű, hogy a köztudatban még sokáig egyéb,,hungarikumok” is élnek majd és biztosan mindenkinek megvan a saját szeretett hungaricuma is.

Szentesi paprika: