A mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két évi 22 és 5,6 százalékos növekedés után –átlagosan 11 százalékkal nőtt 2018-ban.
A jó minőségű talaj akár dupla annyiba kerülhet, mint a gyenge minőségű– fotó: Pixabay
A szántó ára 10 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföldet átlagosan 1,5 millió forintért lehetett értékesíteni. Ugyanakkor más művelési ágban is nőttek az árak: a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9 százalékkal lett magasabb.
Egyes régiók között lehetnek eltérések például összehasonlításképp az átlagár Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 1,7 millió forint/hektár, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte a 1,5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiónkon belüli árkülönbségeket a föld minősége és egyéb tényezők határozzák meg. Helyenként a jó minőségű talaj ára a duplája is lehet a gyenge minőségűnek.
A KSH kiadványából kiderült, tavaly a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja átlagosan 6,5 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan.
A gyümölcsös 9,7, a gyep 4,9, a szőlő bérleti díja 2,6 százalékkal nőtt, míg az erdőé 1,9 százalékkal csökkent 2017-hez képest.
A vételi ár nagyobb ütemben emelkedik, mint a bérleti díj – fotó: Pixabay
A szántók éves bérleti díja Hajdú-Bihar és Tolna megyében (egyaránt 75 500 forint/hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (70 900 forint/hektár), míg Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért.
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,7 százaléka volt tavaly. A KSH adatai szerint ez az arány egyre jobban csökken, mert a vételi ár nagyobb ütemben emelkedik, mint a bérleti díj.
