Táplálkozástudományi kutatók régóta hangsúlyozzák, hogy kevesebb húst és több növényi fehérjét kellene fogyasztanunk. Ennek alapján világszerte folyamatosan keresik a húsok növényi fehérjékkel való kiváltásának lehetőségeit. Az ész azonban nem mindig képes legyőzni az ízlelőbimbókat, ezért bifsztekről való átállás aligha fog egykönnyen bekövetkezni.
Világszerte folyamatosan keresik a húsok növényi fehérjékkel való kiváltásának lehetőségeit – fotó: pixabay.com
Ezzel összefüggésben, a science.ku.dk hírportál áttekintést nyújtott a Koppenhágai Egyetem kutatóinak a közelmúltban végzett vizsgálatairól, amelyek többek között azt bizonyították, hogy a cianobaktériumoknak is nevezett kék-zöld algák leginkább alkalmasak lehetnek a húshelyettesítő fehérjék előállítására.
Ez az állítás még akkor is megállja a helyét, ha tudjuk, hogy a szóban forgó egysejtűek bizonyos típusai nyári időszakban „mérgező levest" alkotnak a tengerekben, bár annak méregtartalma alacsony, és rövid idő alatt eltűnik.
A lényeg az, hogy ezeknek az élőlényeknek a szervezete a húsoknál magasabb arányban tartalmaz fehérjéket és telítetlen (omega típusú) zsírsavakat, sőt rostszerkezetük legjobban hasonlít a marhahúséra.
Ez utóbb tulajdonságuk alapján, egyes kutatók a kék-zöld algákat a „jövő tehenének" is nevezik, mivel azok „húsközeli" rostszerkezete kulcsfontosságú lehet az húshelyettesítőként való elfogadtatásukban. További előnyt jelent a cianobaktériumok gyors fejlődési ciklusa, mivel tulajdonképpen ezek az élőlények alkalmazták első ízben a fotoszintézist, évmilliókkal ezelőtt.
Végül, de nem utolsósorban a cianobaktériumok fa- és cementhelyettesítő polimer építőanyagok gyártására is felhasználhatók.
