- nébih / élelmiszer felügyeleti díj új
- Napraforgó gyomirtás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Napraforgó-termesztés új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Sorközművelés! új
- Szalmabála súlya új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
Cikkajánló
Már nem kell manuálisan átvezetni az EK-adatokat – az eGN megteszi helyetted
A rendszer június közepétől automatikusan aktualizálja a terület- és...
Sajtóközlemény
307 hozzászólás
Válasz Koczka József #38. hozzászólásáraTegnap bemasoltam a helyben lakó fogalmát, most meg rövidítve írtam a saját szavaimmal.
Válasz hashtag #54. hozzászólásáraÉs ebben az esetben érdemes kihasználni a közforgalom elől el nem zárt magánút meghatározást is. Bár azt nem tudom, hogyan áll ehhez a földügyi hatóság.........
Válasz hashtag #54. hozzászólásáraPersze. Ebben az esetben nem alkalmazható az elővásárlási jog, így a helyben lakásnak sincs jelentősége. Vagyis aki kihasználja ezt a lehetőséget, azt még az állam, de a földhasználó sem tufja megelőzni.
Egy buktató lehet a kamarai állásfoglalás. Az is csak azért, mert félre értelmezi a földügyi hatóság a törvényi előírást.
Válasz jogértő erdész #53. hozzászólásáraDe a 20km-es delikvens is vehet a 10 hektáros akcióban?
Válasz Koczka József #52. hozzászólásáraIgen, és?
Mert attól, hogy a földet használó földműves esetében elővásárlási jog illeti meg a 20 km-es körzeten belül élőt is, attól még ő nem minősül helyben lakónak. Mert akkor a ba) ill. a bb) pontokra nem lenne szükség.
Szóval tetszik vagy sem, a 20 km-es körzetben lakó nem helyben lakó.....
Válasz jogértő erdész #51. hozzászólásáraKi hagytál egy pár sort. De én ide teszem. Mert így kicsit más a lány fekvése.
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) * akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
Válasz Koczka József #50. hozzászólásáraAkkor már csak egy nagyon egyszerű kérdést kell tisztáznunk.
Ez a hülye jogalkotó miért nem érti ezt. Mert a Földforgalmi törvény nem erről szól.
"18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) * az olyan földművest, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van."
Szóval akkor ez most így hogy?
Mert ha az is helyben lakó, aki 20 km-es körzeten belül lakik, akkor ennek mi értelme? Mi az hogy van helyben lakó, aki megelőzi a 20 km-es körzeten belül lakót?
Na ezért mondom én, dilettánsok csinálnak törvényeket.
Válasz jogértő erdész #49. hozzászólásáraHát valahogy így.
Válasz Koczka József #48. hozzászólásáraKonkrétan?
Várjá', akkor most megpróbálok én segíteni.
Szóval azt szeretnéd velünk elhitetni, hogy egy adott termőfold - földrészlet - esetében a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jog úgy értendő, hogy helyben lakónak minősül az is, aki 20 km-es körzeten belül lakik?
Válasz jogértő erdész #47. hozzászólásáraA 40 hozzászólásodra.
Válasz Koczka József #46. hozzászólásáraNem tudom, segíts, magyarázd el.
Válasz jogértő erdész #45. hozzászólásáraPontosan tudod.
Válasz Koczka József #44. hozzászólásáraIskolázz nyugodtan.
Ezzel a linkel mit is szeretnél bizonyítani?
Válasz jogértő erdész #43. hozzászólásáraÉn nem akarlak megint leiskolázni ezzel is mint a föld csere esetében a kivétellel. De itt egy kis olvasni való. Na ezért kérnek néha tőlem segítséget bár én nem fényezem magam hogy mennyire vagyok othol a jogban. Inkább utána nézek, tedd ezt te is.
A Földforgalmi tv. 5. § 9. pontja szerinti helyben lakó fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően (5/2022. Jogegységi határozat) [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló eladók, valamint a felperes mint vevő 2020. október 29-én adásvételi szerződést kötöttek a külterület …/6, …/21 és …/3 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanokra. A felperes az adásvételi szerződésben az elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés e) pontjára (olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van), e jogosulti csoporton belül pedig a 18. § (4) bekezdés a) pontjára (családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja) alapította.
Válasz Koczka József #42. hozzászólásáraAkkor benneteket sem az eszetekért fognak ellopni...............
Válasz jogértő erdész #40. hozzászólásáraHát nállunk a gazdák zöme tisztában van vele hogy a törvény szerint egy Mezőcsáti ugyan azok a jogok illetnek meg mint egy Dorogmait a rangsorban. Ha csak a helyben lakón múlik akkor akár a Mezőcsáti is nyerhet, feltéve ha.....
Válasz Rabó001 #37. hozzászólásáraTudod, mindig van olyan ember, aki úgy gondolja, pénzzel lehet észt szerezni. Pedig nem. Ez csak fordítva működik......
Válasz Koczka József #38. hozzászólásáraÉrtjük mi, már hogyne értenénk.
Te ugye Tiszadorogmán laksz. Akkor ezek szerint mindenki, aki Tiszadorogma 20 km-es körzetén belül lakik - csátiak, szentistvániak, borsodivánkaiak, ároktőiek, stb. - Tiszadorogma viszonylatában helyben lakónak minősülnek.
Igazad van. A Dorogmaik tudnak már erről? Ha nem, gyorsan újságold el nekik, hagy induljon jól az év......
Erdőbirtokosság
Be kell vallanom, ez egy elhanyagolt terület számomra a szakmán belül. Nem igazán tartottam, és tartom jó gazdálkodási formának, főleg miután rendkívül elavult a szabályozása – bár ebben az évben, ha minden igaz új törvény jelenik meg ezzel kapcsolatban -, de kétségtelen, van ahol ez a gazdálkodási forma életképes.
A napokban viszont belefutottam egy „történetbe”. Arról szólt a dolog, hogy egy birtokosság több földrészletet be akart vonni az erdőbirtokossági társulásba, amelyek kivétel nélkül osztatlan közös tulajdonú erdők voltak. Megtartották a közgyűlést, ahol az egyes földrészletek tulajdonosi többsége – kétharmad – úgy döntött, csatlakozik és beviszi a tulajdonrészét az erdőbirtokosságba. Voltak azonban olyan tulajdonostársak, akik ez ellen tiltakoztak, vagy nem vettek részt a közgyűlésen, tehát nem adták egyértelműen a hozzájárulásukat.
Ennek ellenére a közgyűlés a teljes földrészleteket bevonta a birtokosságba, és minden esetben ezekre a teljes földrészletekre adta be a kérelmet, erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételre.
Az erdészeti hatóság elutasította a kérelmet, mert az egyértelműen jogszabálysértő volt. Ha ugyan is egy adott osztatlan közös tulajdonú földrészleten belül nem minden tulajdonostárs akar belépni a birtokosságba, és ezen tulajdonostársak tulajdoni hányada meghaladja az 1 hektárt, akkor először használati megosztást kell kialakítani, ahol egy tömbben kijelölhető a birtokosságba belépni kívánók területe, és csak erre lehet az erdőbirtokosságnak erdőgazdálkodóként bejelentkezni. Azon tulajdonostársak számára, akik ebben nem kívánnak részt venni, vagy önálló területet kell a használati trendben kijelölni – ha ez több mint 1 ha -, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor ezen tulajdonostársakat is egy közös tömbben kell elhelyezni. A későbbiek során így ők is eldönthetik, hogyan gazdálkodjanak az adott területen.
Válasz Rabó001 #37. hozzászólásáraAzt a fogalmat hogy "helyi" a Földforgalmi törvény nem használja, helyette a helyben lakó fogalmat használja. Azt meg be linkeltem hogy hogy definiálja. Ha akarod érted ha nem akkor nem tudok mit tenni. Én innen lezártnak tekintem.
Válasz Koczka József #34. hozzászólásáraSegítek: ez azt jelenti, hogy nem csak azon a településen lakhat a vevő, amelyik település közigazgatási határához a föld tartozik. Az a helyi, aki azon a településen él ahol az eladó föld van.
Válasz jogértő erdész #35. hozzászólásáraSaját magával vitázik, de azt is rosszul csinálja.
Válasz Rabó001 #33. hozzászólásáraNe vitázz vele, úgysem fogja megérteni. Nincs meg hozzá a képessége......
Válasz Rabó001 #33. hozzászólásáraHát ha de ha ez sem segít akkor mindegy.
3) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Válasz Koczka József #32. hozzászólásáraEz a holnaptól hatályos szöveg. Egyébként ugyanaz mint amit előbb ebtettem a 30.-ba.
9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik,
Válasz Rabó001 #31. hozzászólásáraOlvass mert ez nem az ami most hatályos. Ha nekem nem hiszel. 20 km belül mindenki helyben lakó.
Válasz Rabó001 #30. hozzászólásáraDe tessék:
9. * helyben lakó:
a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá
b) ez szőlőről szól, úgyhogy nem másolom be.
Válasz Koczka József #29. hozzászólásáraTe tudod rosszul, és engem akarsz kioktatni...
Válasz Rabó001 #26. hozzászólásáraHát néz utánna mit jelent a helyben lakó fogalma. De ami neked vagy nekem helyben lakó volt az nem véletlenül lett így változtatva.
Válasz hashtag #27. hozzászólásáraA törvény nem azt nézi.
Válasz Rabó001 #26. hozzászólásáraAz ország túlvégéről érkező vásárlóhoz képest azért az
Válasz Koczka József #25. hozzászólásáraAz pont azt jelenti, hogy nem csak helyben lakó lehet.
Válasz Rabó001 #24. hozzászólásáraEzt nem lehet jobban elmagyarázni mint ahogy le van írva. 20 km belül kell lakni ennyi.
Válasz Koczka József #23. hozzászólásáraNem kérdés. Miért lenne az? Szerintem én értem. De ha szerinted nem úgy van, akkor hajrá, magyarázd el!
Válasz Rabó001 #21. hozzászólásáraEz kérdés? Vagy csak nem érted a szöveget?
Válasz Rabó001 #21. hozzászólásáraAhhoz, hogy ezt megértse, ismernie kellene a Földforgalmi törvény helyben lakó definícióját.
Azért lehetetlent ne várjunk el tőlük.....
Válasz Koczka József #17. hozzászólásáraEbben a szövegben is az van hogy nem kell helyben lakónak lenni a vevőnek. :) :) :)
Válasz Koczka József #18. hozzászólásáraKeress a szellemi képességeidnek megfelelő topicot......
Válasz jogértő erdész #16. hozzászólásáraJaja, így ctrl c ctrl v-zni senki se tud a világon!!!
Válasz jogértő erdész #16. hozzászólásáraNállunk azt a szót hogy pofázni nem ismeri senki. Az nem a mi szellemi szintünk. És már mondtam ha velem beszélsz vállogasd meg a szavad, míg én meg adom a tiszteletet addig el is várom.
Válasz jogértő erdész #16. hozzászólásáraMert mikor egtem le? Itt csak te nem tudtad a kivételeket sem a föld csere során. #8588 Koczka József
2023-12-25 09:26:11
Válasz Büresz #8583. hozzászólására
Ahogy arról már beszámoltunk, idén július 1-től már kifüggesztés nélkül szerezhet földet egy pályakezdő gazdálkodó az első 10 hektárig.
Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek
sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is), egyúttal
már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik.
Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez.
[Földforg. tv. 20. § i) pont]
A törvényi változás az lesz január 1-től, hogy szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág esetén nem lehet ezzel a lehetőséggel élni.
Magyarán ezeknél a területeknél 10 hektár alatt is kifüggesztésre kerül sor (akkor is kifüggesztés lesz, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban).
Válasz Koczka József #15. hozzászólásáraNe erőltesd, mert csak leégsz. Sokadszorra.
Bele kellene végre nyugodnotok, hogy jogban nem vagytok ellenfelek.......
Ja, és én sem pofázok bele agrár szakkérdésekbe.........
Válasz jogértő erdész #10. hozzászólásáraSzia nem jól tudod a 10 ha dolgot olvasd el újra. Helyben lakónak kell lenni. És régen is annak kellet lenni. Pont egy hete linkeltem be az eredeti topikba. Nézd vissza.
Válasz jogértő erdész #13. hozzászólásáraA nem értő jogértő!!! Igazi axióma!
Válasz Ebcsont #12. hozzászólásáraMég mindig nem értem ki, vagy mi elől kell elbújni.......
Válasz jogértő erdész #10. hozzászólásáraZártkert kivonás Debrecen környékén. Kb. egy leminősítés és egy kivonásból áll talajvédelmi tervvel megszórva. Errefelé nem az osztatlan közös a legnagyobb akadály.
Inkább azt gondold végig, hogy miért érheti meg elbújni?
Válasz Rabó001 #9. hozzászólásáraJogos. Én ezzel kevertem:
"b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;"
A kettő megfogalmazása között a 20 km az érdemi különbség.
Válasz Ebcsont #8. hozzászólásáraA zártkertek elsöprő többsége osztatlan közös tulajdon, sokszor pár száz négyzetméter, több tucat tulajdonossal. Nem hiszem, hogy olyan egyszerű lenne kivonni a művelésből, már csak azért is, mert ezt a termőföld végleges igénybevételét nagyon sokan félre értelmezik.
A 10-ha-os bulihoz eddig sem kellett helyben lakónak lenni, és jan. 1.től sem kell.
A mai napon hatályos törvényi rendelkezés:
"i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése * "
És a holnaptól hatályos szöveg:
"i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése"
Hogyan lehet a földműves nyilvántartás mögé elbújni?
Válasz Ebcsont #8. hozzászólására"A 10 ha-hoz most már helyben lakónak is kell lenni."
Ez nem igaz.
20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése *
esetén.
Válasz jogértő erdész #5. hozzászólásáraA zártkertek jelentős részét még mindig nem sikerült kivonni művelés alól a tulajdonosoknak. Mai napig képtelenek megérteni sokan, hogy ezzel mennyi bajt lehetne kiküszöbölni. Ráadásul volt egy igen hosszú kegyelmi időszak is, amikor ingyen lehetett kivonni. Nagyobb városokban a zártkertek a melegágyai a rendezetlen ingatlannyilvántartási fertőnek.
A 10 ha-hoz most már helyben lakónak is kell lenni.
A "papír" földművesek tagdíját épp itt volt az ideje megemelni, mert "meglepően" sokan bújtak el emögé.. Boldogok a rizstermesztők.