#96 paprika

2010-02-09 16:07:30

Válasz erre

Válasz #95. hozzászólásra

milyen cégé volt?

#95 Garfield

2010-02-09 14:43:14

Válasz erre

75cm a sortáv és kb 50cm a tőtáv olyan 25000/ha.A tőszámot ugy tudod kiszámolni,hogy 13 méterben hány növény van és melléraksz három nullát.

#94 Heccmaster

2010-02-09 12:35:00

Válasz erre

Válasz #90. hozzászólásra

Mitagadás nem sokx használom a kötés szót. hehehe
De azért van ilyen kifejezés.

Az h. hány x hány centire ültetsz.

#93 Garfield

2010-02-09 10:36:32

Válasz erre

vetőmag és fajtabemutato+tápanyag utánpótlásrol volt szó egy étteremben Nyiregyházán

#92 Csaba 82

2010-02-09 10:17:47

Válasz erre

Melyik káposztás fórumon?

#91 Garfield

2010-02-09 09:56:15

Válasz erre

Tegnap káposztás forumon hallotam,hogy Lengyelek 30000hk-on termelnek káposztát.

#90 Garfield

2010-02-09 09:47:55

Válasz erre

ezt hogy érted?

#89 Heccmaster

2010-02-07 17:56:48

Válasz erre

Válasz #88. hozzászólásra

És milyen kötésbe nyomod a 120tonnást?

#88 Garfield

2010-02-05 19:36:02

Válasz erre

nehéz ellene védekezni kiültetés után.

#87 Pintér Zoltán

2010-02-05 18:40:35

Válasz erre

Válasz #85. hozzászólásra
Szia,való igaz. Öregszem.

#86 paprika

2010-02-05 18:39:21

Válasz erre

na uborkát senki?

#85 Garfield

2010-02-05 17:36:47

Válasz erre

a levéltetüt kihagytad.

#84 Pintér Zoltán

2010-02-05 16:54:11

Válasz erre

Az Ócsa-Alsónémedi környéki intenzív káposztatermesztő vidék megelőzte korát a növény-egészségügyi gondokat tekintve. Ott már harminc éve olyan problémákkal kellett szembenézniük a gazdálkodóknak, amik az ország más részeire csak jóval később érkeztek meg. Mára nagyjából kiegyenlítődtek a viszonyok, a káposztatermesztő minden országrészben ugyanazokkal a kártevőkkel találkozik, ráadásul egyre többel. Dr. Pénzes Béla ezekkel a gondolatokkal vezette be előadását Ócsán, a Syngenta Seeds káposztás szakmai napján.

A Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője a káposztafélék kártevőiről, és az ellenük való védekezésről beszélt. Nem árt megismételni a korábban elhangzottakat, a klímaváltozás miatt pedig új kártevőkkel is számolni kell. Az engedélyezett növényvédő szerek köre alaposan megváltozott, és ezzel a termesztők többsége még nincs tisztában. Pénzes Béla olyan sorrendben mutatta be a kártevőket, ahogy azok a tenyészidőben megjelennek.

Jövevények

1983-ban, a káposztafélékkel már akkor is sűrűn beültetett Ócsa határában dohánytripszet találtunk a káposztán is – mondta Pénzes Béla. Az akkor ritkaságszámba menő szakmai újdonság ma már hétköznapi kártevő. A hollandok is felfigyeltek a tripszek által okozott, Magyarországon észlelt kártételre, és egy-két héten belül már Magyarországon tájékozódtak, hogy megtegyék az első lépéseket a kártevő elleni rezisztencia- nemesítésben. Később Franciaországban és Olaszországban is megjelent a dohánytripsz, azóta pedig már az első tripszellenálló fajták is megszülettek a nemesítőműhelyekben. Ma már több tucat ilyen fajtát forgalmaznak a cégek.Másik kérdés az éghajlatváltozás: 1995. és 2005. között több mint tíz olyan, a hazai faunára új rovarfajt írtak le a Rovartani Tanszéken, ami a mediterrán területekről szivárgott fel. Először nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, most viszont már belátják, hogy az éghajlatváltozás hatása a kártevőegyüttesek változásában is megmutatkozik – mondta a Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője.
Keresztesvirágúak földibolhái

A helyre vetett káposztánál a kelést követően azonnal megjelennek a keresztesvirágúak földibolhái, hámozgatva a néhány leveles növény leveleit. A palántázott növényeknél nem kell vele számolni. A bőrszöveten keletkezett lyukak klorofillveszteségénél sokkal nagyobb baj, hogy a lyukakon át elpárolog a víz a szövetekből, és az apró növények kiszáradnak. Ha az állomány 10%-a kiszárad, az éppen „elviszi“ a hasznot.
Csapdákkal figyelhető, és mivel kora tavasszal károsít, csak olyan szerek jöhetnek számításba, amik alacsony hőmérsékleten is kifejtik a hatásukat, azaz a piretroidok.

A nyár végén megjelenő keresztesvirágúak földibolhái már csak arra figyelmeztetnek, hogy a következő tavasszal is föl kell készülni a jelenlétükre.Káposztalégy

Ez az állat okozza a legnagyobb gondot a káposzta kártevői közül. Ha a 3-4 leveles káposztát nem védjük meg tőle, akkor akár 30-40%-os kiesésre is számíthatunk. Március elején, közepén kezdődik a rajzása; a gyökérnyakra rakja a tojásait, és a talajban élő lárvái károsítanak. A kiterjedt repcetermesztés miatt a talajok szokatlanul nagy számban tartalmaznak káposztalégy-bábokat. Akkor okoz nagy gondot, ha nincs lehetőség vetésforgóra – például Ócsa környékén. Már a palántanevelőben védekezni kell ellene. Csak az imágók ellen lehet, például piretroidokkal. A palántanevelőben kijuttatott Actara a káposztalégy ellen is hatásos. Először a hímek, majd 5-6 napra rá a nőstények jelennek meg. Tojáscsapdával figyelhetjük; a káposzta gyökérnyaka köré tekert filccsíkba rakja a tojását. A káposztalégy a termesztés első hónapjában okoz gondot, ha ekkor meg tudjuk akadályozni a nyüvek kártételét, akkor nyert ügyünk van – mondta Pénzes Béla.Ormányos, levéltetű, moly

A repceszár-ormányos a káposztaléggyel azonos időben jelenik meg. A káposztalégy elleni érintő hatású rovarölő szer a repceszár-ormányos ellen is hatásos. Sárga színre repül, így az előrejelzésére vízzel telt sárga vödröt használhatunk. Ha késik a káposzta-levéltetű elleni védekezés, akkor hetekre leáll a káposzta növekedése. Csak felszívódó rovarölő szerek jöhetnek számításba. A káposztamoly a káposztatermesztés egyik legelterjedtebb kártevője a világon, Magyarországon azonban egyelőre nem számottevő. Olykor tömegesen jelenik meg, eddig azonban nem okozott nagy kárt. Elképzelhető, hogy az éghajlatváltozással ez is megváltozik.

Káposzta-bagolylepke

Feromoncsapdával figyelve megoldható a védekezés ellene – hallottuk. Két nemzedékéből az első május-júniusban, a második pedig augusztusban rajzik. A fiatal lárva elleni védekezéshez figyeljük a rajzását, így nem kell állandóan permetezni. A nappal a talajon tartózkodó hernyó szerencsére érzékeny a növényvédő szerekre, a második-harmadik lárvaállapottól viszont fénykerülő lesz, behúzódik a káposztafejbe.

Káposztalepke

Pénzes Béla tanácsa szerint a káposztalepke ne okozzon különösebb pánikot, mert nem húzódik be a káposzta fejébe. A kártevő Cotesia glomerata nevű természetes ellensége pedig a szabadban is előfordul és gondoskodik a természetes egyensúly fenntartásáról.

Tripszek

A tripszek ellen nem kémiai védekezéssel kell fellépni, mondta. Több tucat olyan káposztafajta kapható a különböző cégektől, amelyek mérhető tripsz-ellenállósággal rendelkeznek.
A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik.

Fonálféreg

A káposzta-fonálféregről (Heterodera cruciferae) megtörtént esetet hallottunk: az egyik káposztatermesztő levélben panaszkodott a Rovartani Tanszéknél, hogy általa még sosem tapasztalt mértékben viszszamaradtak a növények a fejlődésben, sőt száradni kezdtek. A fotókból kiderült, hogy a tisztán tartott, gondozott káposztaföldön a növények annak ellenére maradtak komolyan vissza a fejlődésben, hogy a föld feletti növényrészeken látható károsítók közül egyik sem lehetett képes a látható és leírt mértékű kárt okozni. – Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a föld alatt lehet a baj forrása – mondta Pénzes Béla. És valóban, meg is találták a káposztafonálférget. Nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6-8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs, mondta.

A repce közvetít

A termesztéstechnológia olyan, mint a futballkapu hálója: ha az egyik szálát megmozdítjuk, akkor mozog vele az egész háló. Ha valamelyik technológiai elem – például a tápanyagutánpótlás vagy a termesztés időzítése – megváltozik, az kihat a kártevők populációira is. Sokat változott mostanában a termesztés, és a termesztett növények aránya is – hívta fel a figyelmet Pénzes Béla. Kétszázezer hektáron termesztenek ma repcét Magyarországon – mondta –, ez súlyos növény-egészségügyi következmény a káposztatermelőknek is. A repce és a káposzta kártevői szinte teljes egészében megegyeznek. Nem csoda, ha a repcének köszönhetően a káposzta-kártevők országszerte elterjednek.

http://gazdakor.szie.hu/novenyvedelem/kaposzta-kartevok

#83 paprika

2010-02-05 14:59:25

Válasz erre

uborkát valaki termel?

#82 Garfield

2010-02-03 09:16:00

Válasz erre

tételes vevők csak számlára vásárolnak.Minden pályázati lehetőséget kihasználok,igy nekem is kell a számla.Talán már márciusban is lesz 35%-os.Akinek nincs bevétele nem tud vásárolni sem.

#81 Dante

2010-02-03 09:04:17

Válasz erre

Hali!
Lontrel-t próbált már valaki káposztában? Csak azért mert a keresztesek rezisztensek rá, az acatot meg jól viszi. Csabiéknak meg főként acat meg kakaslábfű volt tavaly.

#80 Június Cézár

2010-02-02 21:43:18

Válasz erre

Válasz #79. hozzászólásra

Nekem minden bevételem le van fedve, az ilyen irigy csozék miatt.

#79 gesztenye

2010-02-02 21:40:04

Válasz erre

Válasz #72. hozzászólásra
Ezt be is fogod vallani az APEH-nek?Segítsek?

#78 Csaba 82

2010-02-02 18:38:08

Válasz erre

Vecsésen? Ott kint az új helyen abba a parkolóba hordod vagy rendelésre?
Néha megfordulok ott néha én is.

#77 Garfield

2010-02-02 14:47:46

Válasz erre

a gyomirtásra annyit,mivel tudtuk,hogy megszünik az olitreff és társai betároltunk.szerintem a legolcsobb gyomirto mert 2000 és 3000ft közt van hektárra vetitve.

#76 Garfield

2010-02-02 14:39:02

Válasz erre

a xantomonas elvitte a káposztámat,ezért keztem el meszet használni,mert segit felvenni a tápanyagokat és stresztürőbbé teszi a növényeket az ára is kedvező 2500ft/tonna ömlesztve.kapni lehet Vácon Egerbe Szalonnán.amugy Vecsésre és az ország egész területére szoktam szállitani

#75 jancsika

2010-02-01 23:06:18

Válasz erre

Válasz #74. hozzászólásra

Igen,nélkülem...

#74 Június Cézár

2010-02-01 22:56:23

Válasz erre

Válasz #69. hozzászólásra

Nélküled??

#73 jancsika

2010-02-01 22:55:02

Válasz erre

Válasz #70. hozzászólásra

A ca hiánnyal itt is problémák szoktak lenni...kell pótolni soxor..

#72 Június Cézár

2010-02-01 22:54:39

Válasz erre

Válasz #68. hozzászólásra

Nem, de szereztem nekik 1 csomót szép kis jutalékért

#71 adorex

2010-02-01 22:54:25

Válasz erre

Válasz #70. hozzászólásra

adorex@centrum.sk
mi ebben a titkos vagy a merész?

#70 gesztenye

2010-02-01 22:51:40

Válasz erre

Válasz #63. hozzászólásra

A semleges és enyhén savanyú talajokat kedveli az igaz,viszont itt fellépnek gyökérfertőzések.Enyhén lugos kémhatású talajon élrdemesebb termeszteni.A Ca hiány miatt elhalnak a gyökér csúcsi részei és a növény csak kínlódik.Nem pusztul ki teljesen,mert valamennyit mindig fel tud venni,de a levelek kanalasodnak,szélük szárad és a fejlődés nagyon lelassúl.
Te mersz emilcímet felrakni?

#69 jancsika

2010-02-01 22:48:41

Válasz erre

Válasz #67. hozzászólásra

Te nemmész???

#68 gesztenye

2010-02-01 22:46:22

Válasz erre

Válasz #67. hozzászólásra

Eladtad már a ....nak a földet?

Moderálta: (3932) 2013-11-13 11:57:47

#67 Június Cézár

2010-02-01 22:43:10

Válasz erre

Válasz #64. hozzászólásra

Te mész a fórum talira? És miért nem, nincs lóvé?

#66 jancsika

2010-02-01 22:38:35

Válasz erre

Válasz #64. hozzászólásra

emléxem...

#65 jancsika

2010-02-01 22:37:59

Válasz erre

Válasz #50. hozzászólásra

kicsit elkalandoztam...

#64 gesztenye

2010-02-01 22:37:22

Válasz erre

Válasz #60. hozzászólásra
Hát nem is,de én már megkaptam.Ha tudsz,ne gondolj rá.Könnyű mondani,meg főleg ott egyedül,de próbálj meg valamit kitalálni magadnak.
Én mániákus Fekete István olvasó vagyok.(csak egy tipp)

#63 adorex

2010-02-01 22:36:58

Válasz erre

Válasz #59. hozzászólásra

kikezdted a cenzor idegeit

#62 adorex

2010-02-01 22:34:59

Válasz erre

Válasz #57. hozzászólásra

Korrekt megközelités

#61 gesztenye

2010-02-01 22:34:53

Válasz erre

Válasz #55. hozzászólásra

Én tudom,hogy mire gondoltál,azért írtam.

#60 jancsika

2010-02-01 22:34:40

Válasz erre

Válasz #50. hozzászólásra

Boccs de szerintem nem ide a fórumra való..Privátba leírhatom...

#59 Heccmaster

2010-02-01 22:34:18

Válasz erre

Válasz #55. hozzászólásra

Rohadjon le a töke annak aki átírja a hozzászólásaimat.
DE MÉG MA!!!!!!!!!!!!!!

#58 adorex

2010-02-01 22:33:47

Válasz erre

Válasz #56. hozzászólásra

Viszont a káposzta alapból kedveli a savanyúbb kémhatású talajt, ha nem ok amit irok,javits ki

#57 Heccmaster

2010-02-01 22:33:19

Válasz erre

Válasz #54. hozzászólásra

Neeem.
Te azé, mer jött az dúúúúgnijóóó aztán betemettek a lengyelek kápósztávaaaa.

#56 gesztenye

2010-02-01 22:32:26

Válasz erre

Válasz #48. hozzászólásra
A mész javítja a tárolhatóságot.Ha savanyú a talaj,akkor ,,állít" a pH-n így felvetővé válnak olyan elemek is,amik a savanyú kémhatás miatt gátolt velvehetőségűek.
No de nem akarok itt nagyon belemenni a részletekbe.

#55 Heccmaster

2010-02-01 22:31:42

Válasz erre

Válasz #53. hozzászólásra

El, mert 2értelmű...

#54 adorex

2010-02-01 22:30:32

Válasz erre

Válasz #51. hozzászólásra

ha Te mondod, biztos ezért hagytam abba 2004 után

#53 gesztenye

2010-02-01 22:29:45

Válasz erre

Válasz #49. hozzászólásra
Valamit nagyon elértettél.

#52 adorex

2010-02-01 22:28:27

Válasz erre

Válasz #49. hozzászólásra

Ne parázz, elvagy Te az anonimitás félhomályában

#51 Heccmaster

2010-02-01 22:28:18

Válasz erre

Válasz #47. hozzászólásra

Ez meg marad az én titkom.......

Káposztatermelés nagy buli csak ez is sokat teremjen jó áron eladva.........heheheehe

#50 gesztenye

2010-02-01 22:27:26

Válasz erre

Válasz #43. hozzászólásra
Tedd be Janikám a linket és aki akarja,majd elolvassa...
(,,nincs annál nagyobb fájdalom,amikor.....)

#49 Heccmaster

2010-02-01 22:26:39

Válasz erre

Válasz #46. hozzászólásra

Ezt nekem írod?
Biztos.
Magyar válasz rá: Lekakilom
Elég szánalmas lenne.....

#48 adorex

2010-02-01 22:25:58

Válasz erre

Válasz #46. hozzászólásra

mizujs a mésszel? még mindig nem tudom

#47 adorex

2010-02-01 22:24:59

Válasz erre

Válasz #44. hozzászólásra
máármint kit sorolsz be ebbe a kategóriába?