I. Az Európai Unió biológiai növényvédő szerekre is kiterjedő új szerengedélyezési rendszerét 2008-ban tűzi napirendre a Bizottság. Az európai tudományos intézetek részvételével 2006-ban indított EU REBECA-projekt (Rendelet a biológiai ágensekről), többek között, a biológiai növényvédő szerek lehetséges kockázataival, továbbá az EU és az amerikai szabályozók összehasonlításával is foglalkozik. A cél hatékonyabb és kevésbé bonyolult engedélyezési rendszer kidolgozása a biztonság fenntartása, a költségek csökkentése, valamint a forgalomba helyezés megkönnyítése végett. A mikrobiológiai hatású növényvédő szerek új értékelési és engedélyezési szabályozóit 2005-ben építették be az EU 91/414 Irányelv a növényvédő szerek forgalomba hozataláról című jogszabályába. Az ipar és az engedélyező hatóság egyaránt különálló, a biológiai növényvédő szerek természetét jobban figyelembe vevő szabályozást szorgalmaz.
II. Az Európai Bizottság nem tervezi a Genetikailag módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003 számú EU rendelet módosítását.
III. Az Európai Bizottság Élelmezésügyi és Állategészségügyi Hivatalának (FVO) 2006 elején folytatott ellenőrzése eredményeként, a cseh engedélyezési hatóság 2006 végétől további fejlesztéseket tervez a genetikailag módosított szervezetek (GMO) vizsgálata terén. Az FVO ajánlása szerint a vizsgálatnak ki kell terjednie a takarmányok elkerülhetetlen GM szennyeződésének értékelésére, a vizsgáló laboratóriumok ISO szabványok szerinti besorolására, továbbá élelmiszerek és takarmányok szélesebű körű GMO vizsgálatára.
IV. Indiai szakemberek amerikai egyetemeken folyt képzését követően, az indiai és az amerikai kormány közös mezőgazdasági tudományos programot indít Indiában, az Indiai Nemzeti Tudományos Központban, pl.: vírussal szemben ellenálló GM-növények kifejlesztésének kutatására és a borsó genom vizsgálatára
V. Amerikai technológiai vállalat, a Cibus (USA, Kalifornia, San Diego) gyomirtó szerrel szemben toleráns, genetikailag nem módosított növényeket vizsgál új nemesítési rendszerében, hogy herbicidtoleráns repcét 2009-ben és kukoricát 2010-ben lehessen termeszteni. A módszert később búzára, kukoricára és cirokra is kiterjesztik. Az „irányított mutagenézis” programmal a növény saját DNS-javító mechanizmusát alkalmazzák a DNS-szekvenálás apró, de jelentős változtatására. GM-szerű tulajdonságokat fejlesztenek ki a növényekben idegen genetikai anyag bevitele nélkül.
Böszörményi Ede
NTKSz
Szóljon hozzá!