Csáki Csaba: A város és vidéke napjainkban
Csáki Csaba A Corvinus Egyetem professzora megállapítja: a város meg a vidék egy kontinium, ugyanakkor a városfejlesztés, a térségfejlesztés, meg a vidékfejlesztés három önállóan megközelíthető terület és önálló sajátosságokkal bíró problémakomplexum. Ezeknek azonban mindenképpen együtt kell mozogniuk.
A vidékfejlesztést véleménye szerint a nyugat-európai lakosság egyértelműen támogatja. Elfogadja, hogy a vidék nem maradhat le a város mögött, mivel mind a vidék, mind a város szerves része az adott országnak. Hangsúlyozza, hogy a vidékfejlesztést a vidék egészét átfogó többszektorú tevékenységként kell felfognunk, amelyben központi cél a vidék általános gazdasági fejlődése, a mezőgazdasági lehetőségek hasznosításával. E tevékenység nagyon lényeges eleme a fenntarthatóság. A professzor rámutat arra is, hogy a vidékfejlesztés egyik legfontosabb céljává a szegénység elleni küzdelemnek kell válnia, amelynek egyik fontos eszköze a munkahelyteremtés és a vidéki lakosság produktív kapacitásának a fejlesztése.
Horváth Gyula: Paradigmaváltást a regionális politikában!
A szerző Horváth Gyula szerint a modern állam alapvető funkciói közé tartozik a területi különbségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése az ország különböző térségeiben. Az az ország, ahol a modern térformáló erők szélsőségesen magas koncentrációja figyelhető meg, nem alkalmas a versenyképes kohéziós politika megvalósítására. Sajnálatos, hogy Budapest és az európai fővárosok funkcionális gazdagsága között sokkal kisebb a különbség, mint a vidéki nagyvárosaink és a nyugat-európai regionális központok között. Régióközpontjainkban gyengék az üzleti szolgáltatások, nincsenek repülőtereik, konferencia- és vásárközpontjaik, tudományos-technológiai parkjaik, országos vagy nemzetközi funkciókat is csak elvétve találhatunk. Merőben új alapokra helyezett területfejlesztési stratégiára van tehát szükség, amely csak akkor dolgozható ki és valósítható meg, ha a társadalomirányítás reformjában a decentralizáció válik a fő vezérlő elvvé. A szerző megállapítja, hogy a regionalizmus lehet a modernizációt ösztönző új erő Magyarországon a XXI. század elején.
Kovács Dezső – Kovács Katalin – Váradi Monika Mária: A nők helyzete vidéken – vidéki nők
A vidéken élő nők helyzetét a szerzők szerint három körülmény nehezíti meg: a munkahelyek hiánya, a nagy- és középvárosokban összpontosuló munkahelyek megközelíthetőségének nehézségei, valamint a munkavállalást lehetővé tevő szolgáltatások hiánya. Mindez rendkívül alacsony női foglalkoztatást eredményez, s egyben a nőket újra a háztartás, a gyermeknevelés szerepeire szorítja, és nagymértékben szűkíti életpálya választási lehetőségeiket. Ugyanakkor a vidéken élő tradicionális női szerepek sok asszonynak jelentettek menedéket, könnyítették meg elviselni azt a törést, amelyet munkahelyük elvesztése jelentett. Ugyanez a tradicionalizmus jellemzi a mezőgazdálkodást is. Magyarországon a mezőgazdaság férfiarcú ágazat. Kisebbségben vannak azok a női gazdálkodók, akik a versenyszerű gazdálkodásban tevékenykednek. Többségük a háztartás igényét kielégítő mezőgazdasági termelésben vesznek részt. A szociális gazdaság és a térségfejlesztés kapcsolata G. Fekete Éva Az OECD szerint a szociális gazdaság a piacgazdaság részeként, de azon belül non-profit módon működik.
Az EU szociális politikájában a szociális gazdaság elsősorban a foglalkoztatás-politikához kapcsolódóan jelenik meg. Mindezek figyelembevételével a szerző szerint a helyi szükségletek kielégítésére épülő, erős foglalkoztatási céllal bíró szociális gazdaság jellemző területei: a szociális szolgáltatások, a település üzemeltetés, az informatikai és kulturális szolgáltatások, az erdőépítés és gondozás, a tájfenntartó gazdálkodás, a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása, a kézműipar, a turizmus és a kisipar.
A szociális gazdaság elmaradott térségekben való kiterjesztéséhez szükséges változások alapvetően az alábbi fejlesztési területeket érintik: a jogszabályi háttér alakítását, a szakember hátteret, az önkéntesek bevonását, a szervezetek infrastrukturális hátterét, az információ gazdálkodással való képességét és a szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építését.