Az élelmiszerekkel szemben egyre növekvő fogyasztói elvárások, az éghajlatváltozás, a szigorodó környezetvédelmi elvárások, valamint a munkaerőhiány közepette különösen fontos a hatékonyság növelése – mondta az agrárminiszter.

A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kiemelkedően fejlődött, kétharmadával emelkedett. A növekedés uniós összehasonlításban is figyelemre méltó, Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban és jelentősen meghaladja az EU-15, az EU-13 és a V4 országok mutatóit is – mutatott rá.

Azt mondta, cél, hogy az EU-13 tagállamok között továbbra is megőrizze előkelő helyét az ország a mezőgazdasági termelés növekedésében, és tovább erősítsék a V4 országok együttműködését. Épp ilyen fontosnak nevezte a helytállást a Kína és 16 közép-kelet-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése céljából létrehozott 16+1 együttműködésben.

A beruházások volumene 8 év alatt 43 százalékkal nőtt – fotó: Pixabay

Kitért arra, hogy a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre 2018-ban, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. A beruházások volumene 2010 és 2018 között összességében 43 százalékkal nőtt. A beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison – ismertette.

Az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít a kormány. Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A fejlesztések 2019 első felében sem torpantak meg – fotó: Pixabay

Az élelmiszeripari beruházások volumene 2010 és 2018 között több mint a duplájára emelkedett. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019 első félévében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal növekedett –sorolta. Rámutatott: a beruházások hozzájárulnak a termelés automatizálásához és ennek köszönhetően a munkaerőhiány okozta problémák mérsékléséhez is.

Ahhoz, hogy Magyarország beérje az EU legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező tagországait, elengedhetetlen az agrárágazat tudás- és technológiaalapú modernizálása és az azt elősegítő beruházások folytatása, valamint szakképzés, kutatás és szaktanácsadás fejlesztése – vélekedett a miniszter.

Közölte: az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 5,6 milliárd euró kereskedelmi többletéhez 2018-ban. Az agrárexport minden idők második legmagasabb értékét érte el 2018-ban. Az agrárkivitel 2019 első félévi egyenlege 20 százalékos bővülést mutatott az egy évvel korább mérleghez képest.