A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatóságának kezdeményezésére ugyanis Budapestre látogatott és tartott előadást nagy érdeklődés mellett Christian Jochum, az osztrák agrárkamara marketingigazgatója és Martin Greßl, az osztrák AMA-marketing minőségirányítási vezetője az agrár-élelmiszeripari ágazat egészére kiterjedő osztrák AMA minőségrendszerről. A rendezvényre sokan voltak kíváncsiak az élelmiszerszakma és az élelmiszeripari vállalatok szakemberei közül.
Az AMA védjegy 3 pillére: a követelményeknek megfelelő, tanúsított kiváló minőség; a nyomon követhető eredet; és az előállítástól a bolti értékesítésen át a fogyasztóig terjedő független ellenőrzés. Ez így együtt jelenti a teljes értékláncot és a teljes körű minőségbiztosítást a termőföldtől az asztalig.
Az osztrák fogyasztók többsége AMA védjeggyel ellátott termékeket választ vásárlásai során – fotó: Shutterstock
Az AMA-marketing finanszírozásában a termékpálya minden szereplője részt vesz. A költségvetés legfontosabb összetevői az AMA szövetségi törvény szerint szabályozott, ágazatonként eltérő mértékű járulékokból befolyó adó jellegű díjak, az EU-társfinanszírozás és értékesítés, ezek összege együtt körülbelül 20 millió eurót tesz ki évente.
Az AMA értékrendjében fontos szerepet tölt be a regionalitás, a differenciálás, ezért támogatja a hozzáadottérték-teremtő stratégiai szövetségek és partnerségek létrehozását, figyelembe véve az állatjóléti és környezetvédelmi elvárásokat, a piaci trendeket és a változó fogyasztói igényeket is.
De hová is jutott Ausztria az AMA-minőségrendszernek köszönhetően? Termékfajtáktól függően ugyan eltérő mértékben – a tej és a tojás tekintetében ez 95% –, de a védjegyes termékek piaci részesedése bőven meghaladja az 50%-ot az osztrák kiskereskedelmi forgalomban. A védjegy ismertsége 95 százalékos, az osztrák mezőgazdasági termékek exportja pedig több mint hatszorosára nőtt Ausztria 1995-ös európai uniós csatlakozása óta.
Szóljon hozzá!