Végh László, a szövetség elnöke elmondta, hogy csak a termelők kisebb hányada támogatja a védjegy használatát, a nagyobb termelők és forgalmazók azonban nem.

Az államtitkár elmondta, a szaktárca a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. Ők megbízható forrásból jussanak jó minőségű élelmiszerhez. A legjobb, ha magyar termelő állítja elő, mivel akkor a hazai hatóság felügyeli a folyamatot.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) minden védjegyet támogat, így a tojástermelőkét is - mondta Oravecz Márton, a hivatal elnöke, aki szerint a hivatal minősítése növeli a fogyasztók bizalmát. Hozzátette: vállalják a termelők ellenőrzését. A termelőkhöz negyedévente jutnának el az ellenőrök, de ha gyors intézkedésre van szükség, akkor azonnal lépnek és riasztják a társ-hatóságokat - például a rendőrséget és az adóhivatalt - is. Ha külföldi tojásra kerül magyar védjegy, akkor nemcsak szankcionálják az elkövetőt, hanem kizárják a védjegy használók köréből is.

A 400 tojástermelőből 120 tagja a szövetségnek. A közgyűlési vitában elhangzott, hogy a csúcson évi 4,3 milliárd darab tojást állított elő Magyarország, amelyből 500 milliót exportált. Ma az import 500 millió darab. Ezt a mennyiséget 1,8 millió jérce tojja, amelyek nem idehaza keltek, nem itt előállított tápot esznek, és nem magyarok a gondozóik. Ma olcsóbb az import tojás, mint a magyar előállítású, de ez csak addig tart, ameddig meg nem szűnik a hazai tojástermelés, mert utána drága lesz az import - állították a vitában felszólalók.

Javaslatként fogalmazódott meg, hogy a tojásra a jövőben ne a darabonkénti, hanem a kilogrammonkénti árat írják rá nagyobb számmal. A darabonként olcsó import tojás ugyanis kicsi méretű, így becsapják a vevőt. Végül úgy döntött a közgyűlés, hogy két hét múlva újabb összejövetelen döntenek a védjegyről, amelynek használatáért - tojásonként - 2 fillért kellene fizetni.