Az MTI érdeklődésére az államtitkár elmondta: a Négy Mancs ellen jelenleg két kártérítési per van folyamatban: az egyiket a Hungerit Zrt., a másikat a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. indította 2012-ben.

Emlékeztetett: a Hungerit Zrt. azért kezdeményezett jogi lépéseket a Négy Mancs ellen, mert a szervezet "piacromboló tevékenysége nyomán a társaság jelentős piacvesztést és így rendkívül nagy bevételkiesést szenvedett amiatt, hogy a Négy Mancs hamis színben tüntette fel a Hungerit Zrt.-t a kacsa- és libatömés elleni kampányában". A Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. hasonló indokok alapján perelte be a Négy Mancsot, mivel a szervezet tollfosztás elleni kampánya során kifogásolta a társaság tevékenységét.

Budai Gyula utalt arra is, hogy a már említett kártérítési perek mellett a Négy Mancs magyarországi működésének több büntetőjogi vetülete is van. A Négy Mancs képviseletében Gabriel Paun kampányfőnök korábban ugyanis több termelőt személyesen jelentett fel állatkínzásért az illetékes hatóságoknál. Ezen ügyek mindegyikében megszüntették azonban a nyomozást bűncselekmény hiányában.

A Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. ezt követően hamis vád miatt ez év júliusában tett feljelentést a Debreceni Nyomozó Ügyészségen ismeretlen tettes ellen. A feljelentést azonban az ügyészség augusztusban elutasította arra való hivatkozással, hogy a bejelentést tevő Gabriel Paun nem vádolt hamisan, csupán helytelen következtetést vont le egyes tényekből.

Az államtitkár - ahogyan arról az MTI-t tájékoztatta - a feljelentést elutasító ügyészégi határozat indoklását tarthatatlannak ítéli, mivel így a hamis vád esete soha, egyetlen bűnügyben sem valósulhatna meg, hiszen minden hamis vádló kimentené magát azzal, hogy ő csak helytelenül következtetett. Hozzátette: a feljelentést elutasító határozat ellen a sértettek jogorvoslattal éltek ugyan, de a panaszt a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség elutasította. Budai Gyula szerint a főügyészségi elutasítás akadályozza, hogy a többi, hamisan megvádolt termelő ügyében is büntető eljárások induljanak.

Utalt arra is, hogy az egyik folyamatban lévő kártérítési perben a felperes lúdtenyésztő indítványozta, hogy a bíró tegyen feljelentést a Négy Mancs korábbi kampányfőnöke, Marcus Müller - "valódi nevén Friedrich Mülln" - ügyében. Ebben a perben ugyanis számos, a valóságban ezen a néven nem is létező Marcus Müller nevét tartalmazó okirat, közokirat keletkezett. Ez pedig felveti "az intellektuális közokirat-hamisítás", a hamis tanúzás illetve a magánokirat-hamisítás gyanúját. A bíróság ezt az indítványt is elutasította.

Budai Gyula úgy vélte: hasonló bűncselekmények gyanúja merülhetett fel Marcus Müller hamis nevével kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék előtti kártérítési perben is. A Négy Mancs Marcus Müller idézési címeként egy bécsi átmeneti szállás címét adta meg a magyar bíróságnak. Egy nem létező névhez egy nem létező címet - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az államtitkár úgy vélekedett: a Négy Mancs és egyes tisztségviselői ellen az illetékes hatóságok előtt számtalan különböző büntető eljárást lehetne indítani, ahol fennáll az alapos gyanú és megállhatnak a vádak. Az eddig tapasztalt rendőrségi, ügyészségi mentalitás azonban értelmetlenné teheti ezen eljárások kezdeményezését.

Mindehhez hozzáfűzte: a magyar ügyészségnek tekintettel kellene lennie ezeknek az ügyeknek a társadalmi érzékenységére, mivel az agráriumban milliárdos kárt okozott a víziszárnyas-ágazatnak a Négy Mancs "ámokfutása". Hiszen családok tucatjai mentek és mennek csődbe mind a mai napig a szervezet gazdaságilag kártékony tevékenysége, valótlan tényeket állító és sértő negatív kampánya miatt. A magyar lúdtenyésztésből élő családok árui iránt ugyanis szinte teljesen megszűnt a kereslet Nyugat-Európában és a tengerentúlon is – mondta Budai Gyula.