Ehhez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított támogatási lehetőséget is igénybe veszik – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a tizedik Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztiválon.

Az ágazat egyik legfontosabb feladataként azt jelölte meg, hogy tudatosítani kell a hazai méz előnyösebb tulajdonságait a külföldről vagy az Európai Unión kívülről érkezettekhez képest.

A magyar méz kiváló minőségű és zamatos,

ugyanakkor ez a Kínából származó mézekre vagy annak keverékeire már nem minden esetben igaz – tette hozzá.

Arról is szólt, hogy komoly szerepük van a folyamatos mézvizsgálatoknak, a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalagnak és a termelői mézesüveg használatának is.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió és a magyar kormány 50-50 százalékos finanszírozásában évi 4,7 millió euró támogatáshoz jut a magyar méhészeti ágazat. Ez az összeg több mint évi 15 százalékkal haladja meg az előző támogatási ciklus forrásállományát – húzta alá.

A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, 1 százalékát kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesítőipar), 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik. Az országban több olyan nagyobb mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi ezer tonnát.

méz

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát adja – fotó: Shutterstock

A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. Ez forintosítva 22-25 milliárd forintot jelent.

Az Európai Unió 27 tagállama között a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott. A méhcsaládok száma meghaladja az 1 milliót.