Meglepő kijelentéssel indult az augusztus 10-i hajdúböszörményi Kelet-Magyarországi Agrárfórum szántóföldi növénytermesztés aktualitásairól szóló panelbeszélgetése. Bevezetőjében Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy míg az utóbbi években állandóan közel 1 millió hektár volt a kukorica hazai vetésterülete, ám a legfrissebb adatok szerint ehhez képest mintegy 130 ezer hektárral kevesebb területen folyt idén termesztés.

Hozzátette: ennek az az oka, hogy míg korábban becsléssel állapították meg a kukoricaföldek nagyságát, addig most a SAPS alá hivatalosan is bejelentett földek alapján számították ki az új adatot.

A szakemberek, köztük Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója furcsállotta, hogy „eltűnt” ennyi terület, holott ők maguk még a majd' egymilliós vetésterületen rekordmennyiségű kukoricatermést kalkuláltak idehaza.

Egyébként – ahogy Bidló Gábor fogalmazott – az idei már a második év, hogy a kukorica globális készletmennyisége csökken, és 2018-ban is alacsonyabb termésmennyiség (1,05 milliárd tonna) várható, mint amennyi a felhasználás mértéke.

Ami pedig a búzát illeti: a szakember szerint jelentősen megváltozott a búza globális helyzete az elmúlt hetekben, amely döntően a szárazságnak és a hosszú csapadékmentes heteknek köszönhető. Hozzátette, hogy jelenleg a világ északi felén látványos termésmennyiség-csökkenés tapasztalható, és több év után most először úgy tűnik, hogy a globális termelés mennyisége nem fogja meghaladni a felhasználást.

A hazai búzahelyzet kapcsán Csáti Tamás, a Karád Agrár Kft. tulajdonosa elmondta, a legfontosabb, hogy megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre Magyarországon a belföldi piac számára, a kereskedők legfőbb feladata pedig, hogy a raktárkapacitásaik folyamatosan fel legyenek töltve. (A néhány héttel ezelőtt ismertetett adatok szerint búzából 4,8 millió tonna az idei eredmény – ez mintegy 5-7 százalékkal kevesebb a 2017-es terméshez képest –, ebből mintegy 2,5 millió tonna a jó minőségű étkezési búza, amely fedezi a hazai szükségleteket. További körülbelül 2 millió tonna búzát exportálnak majd a gazdálkodók.)

búza

A minőségjavuláshoz első lépésként a vízgazdálkodáson kellene változtatni – fotó: Shutterstock

Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy időszerű lenne a búza minőségén javítani, mégpedig legalább 15 százalékos fehérjetartalmat elérni. Ez ugyanis versenyképes lenne nemzetközi szinten is – például az osztrák és az olasz búzákhoz hasonlóan akár jegyezhetnék a nemzetközi árutőzsdéken –, és nem utolsósorban jó áron lehetne értékesíteni. Úgy vélte,

a minőségjavuláshoz első lépésként a vízgazdálkodáson kellene változtatni, illetve az öntözött területek nagyságát növelni.

Ádám Jenő szerint a betakarítási adatok azt is mutatják, hogy sok a gyenge minőségű búza: úgy vélte, a magyarázat az lehet, hogy a gazdák megvárták, míg a helyén kiszárad a gabona, ám egy váratlanul lehulló csapadék tönkretette a minőséget. Ádám Jenő szerint fontos a jó betárolás, vagyis érdemes hűteni és fertőtleníteni, így akár a toxinmennyiség is csökkenthető.

A takarmánypiaci helyzetet Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy jellemezte, hogy jelentősen megváltoztak a vevői igények, azaz egyre több gazda szeretne fix takarmányárakat. Ezt megerősítette Wágner József, a Carmeuse Hungária Kft. mezőgazdasági üzletfejlesztője, aki szerint broilertenyésztők általában kéthónapos, a sertéstenyésztők 3-4 hónapos, a szarvasmarha-tenyésztők havi fix árat kívánnak elérni.

Akár a búzáról, akár a kukoricáról van szó, nagyon nem mindegy, hogy a magok milyen minőségű földbe kerülnek.

Wágner József arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi talajok kémhatása egyre alacsonyabb, így savanyodnak, víztartó képességük is csökken, tehát ha nem történik beavatkozás, akkor a termésbiztonsággal és a minőséggel is gondok lehetnek. Talajjavításra pedig a meszet javasolta, amit megfelelő előkészítés mellett hosszú távon érdemes alkalmazni.