Az ülésen Magyarországot Poprády Géza közigazgatási államtitkár és dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár képviselte.

A jogszabálycsomag elfogadása mind Magyarország, mind a tagállamok számára fontos lépés, hiszen a gazdák az új szabályok ismerete alapján tudják meghatározni, hogy milyen irányba tervezhetik gazdaságuk fejlesztését.

Magyarország jelentős mozgásteret kapott az új támogatási rendszer bevezetéséhez a közvetlen támogatási rendeletben. Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető az alaptámogatási (BPS) rendszer, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít, 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, vagy fiatal gazda, esetleg új mezőgazdasági termelő. Nagy eredmény, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás (top up) utódjaként alkalmazott átmeneti nemzeti támogatás, fokozatosan csökkenő keretekkel 2020-ig továbbvihető.

A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre azért, hogy azok részesülhessenek támogatásban, akik fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű. A tagállamoknak kötelezően kell alkalmazni egy új negatív listát, amely azokat az üzleti tevékenységeket tartalmazza, amelyek ki vannak zárva a közvetlen kifizetések köréből.

A zöldítés keretében további hektáralapú támogatásra lesznek jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok az alaptámogatási (BPS) vagy az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) forrásain felül. A tagállami pénzügyi keret 30%-át kell erre a valamennyi tagállam számára kötelező intézkedésre fordítani. A követelmények be nem tartása szankciót von maga után. A zöldítés keretében számos, részben vagy egészben mentesülő üzemtípus elismertethető (pl. biogazdaságok).

A zöldítés keretében az alábbi három feltételt kell teljesíteni:

    az állandó legelők fenntartása: 5%-al lehetne megváltoztatni a nagyságát 7 év alatt és nemcsak termelői, hanem nemzeti szinten is teljesíthető;

    a terménydiverzifikáció keretében 10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között min. 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig min. 3 növényt kell termeszteni;

    ökológiai célterületet (EFA) csak azoknak a gazdálkodóknak kell kijelölni, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt. Az első évben 5%, majd bizottsági felülvizsgálattól függően akár 7%-ra emelkedhet a kijelölendő EFA mértéke.

A termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. Ennek megfelelően a közvetlen EU-s támogatási keret jelenlegi 3,5%-a helyett, 13%-ot lehet erre a célra fordítani, valamint további 2%-ot pedig fehérjenövényekre. A generációváltás elősegítése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folyató fiatal (40 évnél nem idősebb) gazdák a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatást kaphatnak, amire a tagállami keret maximum 2%-át lehet fordítani.

A kisgazdaságok támogatási rendszerét a tagállamok önkéntesen vezethetik be, amelyre az adható átalányösszeg legfeljebb 1250 euró lehet. A rendszerhez csatlakozó termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól. A 150 ezer eurónál magasabb alaptámogatási vagy SAPS összegekre a tagállamnak legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni, de a támogatási összegből a munkabérek és bérjellegű járulékok is levonhatóak.

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet esetében kiemelkedő eredmény, hogy egyedüli tagállamként Magyarországnak sikerült elérnie, hogy izoglükóz kvótája 30 ezer tonnával emelkedjen. Szintén fontos eredmény a cukorkvóták 2017-es megszűnése, amely Magyarországon is elvi lehetőséget biztosít új cukorgyárak megnyitására.

Illusztrációk: europarl.europa.eu, dunakanyarregio.hu, vedegylet.hu

Vidékfejlesztési szempontból fontos eredmény, hogy a következő hét év vidékfejlesztési programjainak prioritásai, illetve fókuszterületei közé bekerült a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar. Jól mutatja az ágazat környezetvédelmi elkötelezettségét, hogy a program forrásainak 30%-át zöld intézkedésekre kell fordítani, illetve hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések egységesen magasabb EU-hozzájárulással finanszírozhatók.

Az átmeneti rendelkezések esetében jelentősen növeli mozgásterünket, hogy 2014-ben a jelenleg futó intézkedések szinte teljes palettája kifizethető lesz a következő keret terhére. A következő néhány hónapban a hangsúly az alaprendeletekhez kapcsolódó másodlagos jogszabályok véglegesítésén és jóváhagyásán lesz.

Összességében megállapítható, hogy a tárgyalásokon sikerült jól érvényesíteni a magyar érdekeket, egyértelműen a KAP nyertesei vagyunk. Olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, melyek lehetővé teszik a következő hét éves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak jutó 12,3 milliárd euró hatékony felhasználását.