Azokat a kérdéseket feszegeti, amelyek a gyakorlati szakembereket (gazdálkodókat, hitelintézeteket és nem utolsó sorban a közigazgatást) nap, mint nap foglalkoztathatja. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy az agrárszabályozás ezzel a két fontos támogatási eszközzel hogyan tudja, illetve képes-e egyáltalán az évek óta felhalmozódott problémákat kezelni.

A hitelprogramok mindig is meghatározó szerepet játszottak a hazai agrárszabályozásban. Lehet ezeknek egyes elemeiről, elemeinek „jóságáról” vitatkozni, arról azonban nem, hogy ezek nélkül elképzelhetetlen lett volna a mezőgazdaság talpon maradása. Javarészt ezek a konstrukciók járultak hozzá ahhoz, hogy az időjárás szeszélyeit és a piaci zavarokat némileg konszolidálják.


Másrészt, tekintettel arra, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagjává vált, a csatlakozás hatásának, a szabályozási rendszer változásának nyomon követését, a nemzetközi kitekintést szintén fontos célnak tartottam. Az uniós csatlakozást követően, a szabályozási elemek átvételével, majd azok teljes érvényesülésével várhatóan az állami kamattámogatás és az állami kezességvállalás szerepe változni fog, és előtérbe kerülnek a garancia szervezetek.

A hazai állami kezességvállalás és kamattámogatás rendszere rendkívül sokszínű, változatos lehetőségeket kínál(t) az agrár szakigazgatás, és így a gazdálkodók számára egyaránt.

A könyv megírását több évig tartó kutató-, elemző munka előzte meg, melyet a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet segített. Ezúttal köszönöm a fenti intézményeknek a lehetőséget, ugyanis támogatásuk nélkül e könyv nem készülhetett volna el.