Rekordhideg április!
Az első tavaszi hónaphoz, márciushoz hasonlóan – az előző évtizedeket jellemző emelkedő hőmérsékleti trenddel szemben – az április is hidegebb volt a sokévi átlagnál. A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 2 – 4 fokkal volt alacsonyabb az utolsó 30 év átlagánál. A hónap elejének szélsőségesen enyhe, szinte kora nyárias időjárásának véget vető markáns hidegfront sokfelé 15 fokot meghaladó lehűlést, téliesen hideg időt hozott, ahogy az alábbi ábra is mutatja.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján ez az ápilis volt a 21. század leghidegebbje, az 1901 óta vezetett mérések közül pedig a 15. helyen szerepel a legzordabb április hónapok között.
Idén a második tavaszi hónapban sok helyen több hó esett, mint egész télen, ráadásul extrém hőmérséklet-ingadozásokat is át kellett vészelnünk – nekünk és a növényeinknek. Ahogy az OMSZ Instagram oldalán összefoglalta, több rekord is megdőlt a hónapban:
- április 1-én Tokajban 80,7 mm csapadék hullott
- Budapesten 1-én 26,1 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, 2-án Budapesten mindössze 14,0 fokig csökkent a hőmérséklet
- 15-én Kékestetőn csak - 0,6 fokig melegedett fel a levegő
- 16-án Budapesten csupán 4,3 fokot mértünk
- 26-án -5,7; 28-án pedig -5,9 fokig hűlt le a levegő Zabarban.
Nézzük a részleteket
A hónap első harmadában jellemzőek voltak az éjszakai fagyok, a leghidegebb éjszakákon, 8-a körül az ország nagy részén -2 fok alá csökkent hajnalonként a hőmérséklet, az Alföld fagyzugos területein és az Északi középhegység völgyeiben nem volt ritka a -5 foknál keményebb fagy sem, ahogy az OMSZ alábbi térképén is látszik.
Ez az erős lehűlés sokfelé komoly veszélyt jelentett a virágzó gyümölcsfákra. Nemcsak a több helyen tetemes fagykárok révén, de a beporzást végző rovarok, főként a méhek tevékenységének akadályozásával is rontotta a terméskilátásokat.
A meglehetősen hosszú hideg időszakot átmeneti erős melegedés váltotta fel. Az enyhe időnek a 13-ára átvonult, sokfelé kiadós csapadékkal kísért, nem egy helyen ismét 15 fokot meghaladó lehűlést hozó hidegfront vetett véget. A több mint egy hetes hideg időszak során nem voltak olyan erős hajnali fagyok, mint a hónap első harmadában, de a növények jelentős része így is megsínylette a hideget.
Természetesen a talaj is erősen lehűlt, az 5 cm-es mélységben országszerte tartósan 10 fok alá, néhol 6 – 7 fokig csökkent a talajhőmérséklet napi középértéke, ami a kukorica vetését nagy mértékben hátráltatta, illetve nehezítette az elvetett magok kelését.
A harmadik dekád elején rövid időre kissé az átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, amit ismét hosszabb hideg időszak követett. A hidegebb éjszakákon a Kisalföldön, az Északi középhegység völgyeiben, és a Nyírség fagyzugos részein ismét fagyott több helyen, Zabarban 26-án -5,7 fokig, 28-án -5,9 fokig csökkent a hőmérséklet, ami alacsonyabb, az eddig ezeken a napokon mért legalacsonyabb hőmérséklet.
A korábbiakkal együtt ez a hideg időszak is gátolta, visszafogta a növények többségének fejlődését, sok esetben több hetes az elmaradás az egyes fenofázisok bekövetkezésének átlagos időpontjaihoz viszonyítva.
Jelentős késés mutatkozik az alma virágzásban, sok gyümölcsfajta virágzása elhúzódik. Legtöbb szőlő fajtánál is lassabban indulnak az életfolyamatok, Szent György napján sokfelé még a rügyfakadás is alig kezdődött el. A hónap utolsó napjaiban lett vége a hideg időnek, a talajhőmérséklet 28-a után mindenütt 10 fok fölé emelkedett a vetési mélységben, ami végre kedvező volt az elvetett kukorica számára.
A kajszi- és őszibarackfák komolyan megsínylették a tavaszi hideget, de a szántóföldi növények fejlődése is visszamaradt – fotó: Agroinform.hu
Átlagot meghaladó csapadék északon
A rendkívül száraz március után áprilisban az ország északi területein a sokévi átlagot kevéssel meghaladó, délen annál kevesebb csapadék esett. A hónap elején átvonult frontok még nem hoztak az ország nagy részén jelentős mennyiséget, de a nyugati, délnyugati határszélen, illetve az északi országrészben többfelé volt havazás, ezeken a területeken 1 - 7 cm-es, az Északi középhegység magasabb részein 10 – 15 cm-es hótakaró alakult ki átmenetileg.
A hónap közepe felé azonban végre kiadós, országos csapadékot hozott az erős lehűléssel együtt egy ciklon, ahogy az alábbi grafikon is mutatja. Területi átlagban 12 mm-nél is több esett. Az eső mellett sokfelé havas eső, hó is hullott, rövid időre vékony hótakaró alakult ki az ország jelentős részén, a Bakonyban és a Mecsekben 10-20 cm-es hóvastagság is előfordult átmenetileg. Fonák módon áprilisban több hó esett sok helyen, mint a tél folyamán. Ahogy az ábrán is láthatjuk a következő napokban is sokfelé volt több-kevesebb csapadék, de már nem az egész országban.
A hónap utolsó hetében az északkeleti területek kivételével az ország nagy részén ugyan nem esett jelentősebb mennyiségű eső, de a növények többségének fejlődését nagyobb vízhiány nem akadályozta. Április utolsó napjaiban a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország legnagyobb részén meghaladta az 50 %-ot, néhol – főként északkeleten – 70 %-nál is magasabb volt.
