„A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozása egy régi szándék, mely a piaci kényszer és az oktatási rendszer átalakulásának elodázhatatlan következménye" - mondja a rektorhelyettes. A hazai agrárképzés elaprózódott, és mint mondta, nem volt szükség annyi agrárképzésre, mint amennyi megtalálható volt a rendszerben. Most egy új világ kezdődik: ahogyan a mezőgazdasági termelésben, úgy az agrároktatásban is a modernizációé és a digitalizációé a főszerep.
Az Agroinform arról kérdezte a rektorhelyettest, hogy mit kell tudnia egy jó agrárszakembernek, illetve milyen precíziós célokat tűzhet ki magának ma egy modern agráregyetem.
A MATE az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében megvalósuló PREGA 2022 Konferencia és Kiállítás szakmai partnere, a jövő precíziós tudással felvértezett agrárszakembereinek bázisa.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese – Fotó: MATE
A Magyar- Agrár és Élettudományi Egyetem számokban
A MATE két egyetem, két egyetemi szervezeti egység és a Nemzeti Agrárinnovációs Központ összevonásával jött létre 2021. február 1-jén. Jelenleg 5 campuson folyik a képzés, 13 ezer hallgatóval, több mint 3000 dolgozóval, 53 telephellyel és mint egy 11 ezer hektárnyi megművelt földterülettel.
Milyen célokat tűzött ki az egyetem vezetése? És hol van a célrendszerben a precíziós gazdálkodás?
Első lépésben az oktatási struktúra áttekintése volt a cél, a szakok, tantárgyak észszerűsítése annak érdekében, hogy az egyetemi képzés éveinek végén ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudással felvértezett szakemberek kerüljenek ki a piacra, jobban kiszolgálva ezzel az agrárium és az oktatási rendszer igényeit.
A cél tehát nem kevesebb, mint gyakorlati tudással rendelkező agrárszakemberek "kibocsátása", akik
- ismerik a legmodernebb agráriumban alkalmazandó digitális, precíziós technológiákat,
- alapos pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek,
- tudják, mire van szükség egy banki hitel elintézéséhez, és hogyan lehet hozzájutni a támogatásokhoz,
- milyen elvárásokat támaszt a Közös Agrárpolitika,
- ismerik a leghatékonyabb tárgyalási technikákat, jó kommunikációs készségeik vannak,
- felismerik, hogy mikor és milyen fejlesztési programokba kell belevágnia egy jó vezetőnek.
„Ezeket vagy tudja egy szakember, vagy szolgáltatásként kell megfizetnie" - egy agrárvállalkozás működtetésének szempontjából nem elhanyagolható szempont.
Emellett szintén nagy hangsúly került a kutatási tevékenységek áttekintésére, rendszerezésére.
„Mindez egy komplex intézményfejlesztési tervben csúcsosodott ki, melyre egy külön projektet hoztunk létre. 9 munkacsoportban dolgozunk és visszük végig a folyamatokat előreláthatólag 2026-ig" - mondja Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, aki az intézményfejlesztési terv operatív irányításáért felel.
Felkészült agrárszakember ma már a digitális tudás és a precíziós gazdálkodás ismerete nélkül elképzelhetetlen. Lesz-e precíziós gazdálkodási tanszék az egyetemen?
„Itt az egyetemen mi egy kicsit máshogyan tekintünk a precíziós gazdálkodásra. Ez nem a képzés célja, hanem egy korszerű gazdálkodáshoz szükséges új eszközrendszer, ami horizontálisan meg kell, hogy jelenjen minden egyes mezőgazdasági ágazatban a kertészettől, a szántóföldi növénytermesztésen át az állattenyésztésig a hatékony és versenyképes gazdálkodás érdekében. A precíziós gazdálkodás a mi olvasatunkban a digitalizációnak és a gazdálkodásnak egy eleme" - emelte ki a rektorhelyettes.
Mezőszentgyörgyi Dávid azonban azt is elmondta az Agroinform érdeklődésére, hogy a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó tudásnak a lehető legnagyobb figyelmet kell kapnia, ezért azt tervezik, hogy
a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetén belül létrehozzák a precíziós gazdálkodási tanszéket.
Mint mondta, az egyetem mind tudásban, mind méretben, mind kapacitásban eléri hamarosan azt a szintet, hogy közép-európai viszonylatban vezető szerepet töltsön be a komplex digitális mezőgazdasági tudás bázisaként és az agrobusiness meghatározó szereplőjeként.
A precíziós gazdálkodás ma elsősorban a növénytermesztési ágazatot juttatja ugrásszerű hatékonyságnöveléshez, de mint tudjuk, az állattenyésztési ágazat számára is a hatékonyság növelése jelentené a nagyobb jövedelmezőséget. Hogyan és mikor fognak érvényesülni a precíziós elvek az állattenyésztésben?
Az állattenyésztésben több okból is lassabban halad a digitalizáció, és így a precíziós technológia térnyerése is. Ennek oka egyrészt az, hogy azok a kipróbált módszerek, amelyek bizonyítottak a szántóföldön, nem feltétlenül értelmezhetőek egy fedett állattartó telepen, ilyen például GPS alapú gépirányítás.
Az állattenyésztésben az alacsonyabb mértékű jövedelmezőség nehezebbé teszi a modernizációt – Fotó: Envato
Emellett az is igaz, hogy az állattenyésztési ágazatban jellemző tőkehiány a növénytermesztéshez képest alacsonyabb mértékű jövedelmezőség miatt is nehezebbé teszi a modernizációt célzó, tőkeigényes beruházásokat.
Az állattenyésztés hatékonyságának növelése azonban lassan létkérdés: nagyrészt azon múlik a jövedelmezőség, hogy egy kilogramm hús előállításához mennyi takarmány és víz felhasználására van szükség. Nagyszerű megoldásokat kínálnak a nem GPS alapú digitális megoldások mind az állategészségügyi adatok begyűjtésére, mind a takarmányozás legtakarékosabb megoldása és a sertések súlymeghatározása kapcsán is.
Szintén nagy eredményt várhatunk az 5G és az IoT megjelenésétől, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy az állattenyésztés utolérje a növénytermesztést.
„Nem mehetünk el amellett sem, hogy a precíziós gazdálkodás legfőbb eleme a precíz gazda. A támogatás vagy akár a kormányzati segítségnyújtás nem old meg mindent, a változás és a hatékonyságnövelés a szándéknál kezdődik. Az egyetemen mi pedig mindent megteszünk azért, hogy a tudáshiány biztosan ne legyen akadály!"
A tudás nélkülözhetetlen eleme pedig a jól értelmezett agráradat. A Digitális Agrárstratégia keretében létrehozott Digitális Agrárinnovációs Központ feladatát hogyan lehet körülírni? Ebben a központban fog megvalósulni az agráradatok integrált gyűjtése?
„A közelmúltban jelentettük be, hogy megszületett a megállapodás a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a MATE között, amely biztosítja a Digitális Agrárakadémia működését. Minden, ami digitális, ami adat, ami modern: cél a népszerűsítés és a tájékoztatás, bemutatóüzemmel, honlap létrehozásával, tananyagok közzétételével, videófilmekkel" - mondja a rektorhelyettes.
Az egyetem álláspontja az, hogy az adatok legjobb helye független szereplőknél van, ahol a feldolgozás során sem sérülnek a GDPR előírások, az adathoz való jogok és az abból való jövedelemszerzéshez való jogok. Ilyen független szereplő az egyetem. Itt elsősorban kutatási célokra kívánják felhasználni a gazdálkodásból származó adatokat, amelyek végső soron az adatok eredeti gazdájától függetlenül egy jobb és modernebb gazdálkodás alapjaiként szolgálhatnak. Fontos szerep jut az információk komplex tudásanyaggá való fejlesztésében is az egyetemnek: egy-egy adat tulajdonosa ma csak a saját területe kapcsán tud információkhoz jutni, de nem látja, hogy az hogyan hasznosul az állattenyésztésben vagy egy vezetői információs rendszerben. A mostani fejlesztések biztosítják, hogy komplexebb tudásanyagok álljanak rendelkezésre.
Óriási mennyiségű adathalmazról lesz szó hamarosan. Hogyan lehet ezeket majd feldolgozni?
Kétségtelen, hogy a Mesterséges Intelligencia nélkül erre már nincs esély, ehhez már a legmodernebb szuperszámítógépekre lesz szükség.
Egy hónapja jelentették be, hogy az Információs és Technológiai Minisztérium az OTP-vel karöltve Európa legnagyobb szuperszámítógépének fejlesztésébe kezd. Ebben minden bizonnyal helye lesz az agráradatok kezelésének.
„Most folynak a tárgyalások arról, hogy milyen adatok fognak ebbe a rendszerbe érkezni, valószínűleg a PREGA 2022-es konferencián, februárban erről már részletesen be foguk tudni számolni" – emelte ki Mezőszentgyörgyi Dávid.
Az adatok gyűjtésének célja az, hogy mindenki számára előnyös fejlesztések alapjául szolgáljanak, a kutatási eredményeknek gyakorlatban beváltható "tudásvalutaként" kell visszakerülniük a gazdákhoz. Hosszú távon az adatok felhasználása szolgáltatásként is megjelenhet, de egyelőre azt tartják szem előtt az egyetemen, hogy ne sérüljenek az adatokhoz való jogok és az üzleti érdekek.
Térjünk vissza a hallgatókra! Milyen lehetőségeik lesznek, hogy gyakorlati tudást szerezzenek?
Egyrészt a duális képzés keretében most is van lehetőség arra, hogy a hallgatók a gyakorlati képzést élesben végezzék, tehát nem szimulált gyakorlati foglalkozások keretében, hanem mezőgazdasági vállalkozásoknál.
Hosszú távon azonban az a terv, hogy egy, a duális képzésnél is magasabb szintű cégérdekeltséggel kapcsolják össze a vállalatokat a hallgatókkal: a kooperatív képzésben a hallgatók ösztöndíjat kapnak attól a cégtől, ahol a gyakorlatukat töltik, a vállalkozásnak saját érdeke lesz, hogy olyan tudás megszerzéséhez segítse hozzá a gyakornokot, amelyből maga a vállalat is profitálhat a későbbiekben.
Az elméletben és gyakorlatban egyaránt felkészült agrárszakemberek képzésére fekteti a hangsúlyt a MATE – Fotó: Envato
A következő 5 évben a mintegy 11 ezer hektárnyi területből 2800-3000 hektár körülire tervezik azt a földterületet, mely bemutatóüzemi struktúrával fog működni, a lehető legmodernebb technológiai megoldásokkal felvértezve. A modern ismeretek tanüzemi keretek közötti megismerése ráadásul a hallgatók mellett a termelők számára is nyitott lesz.
A tanüzemi hálózat fejlesztésére több 10 milliárd forintos beruházási keretösszeget terveznek az egyetemen a következő öt évben.
A gyakorlatorientált képzés fajsúlyos eleme lesz az is, hogy a tanított tárgyak 30 %-át a tervek szerint vállalati vezetőkre bíznák. A néhány héttel ezelőtt létrehozott Rektori Tanácsadó Testület is azzal a céllal alakult, hogy az egyetemi oktatásban nagyobb szerepet kapjanak a magyar mezőgazdaság legnagyobb és legeredményesebben működő vállalkozásai.
A tanácsadó testület tagsága:
- Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója,
- Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója,
- Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója,
- Csikai Miklós, az Árpád Zrt. elnök-vezérigazgatója,
- Fazekas Sándor (Fidesz) kormánybiztos, országgyűlési képviselő,
- Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója,
- Makai Szabolcs, a Talentis Agro Holding vezérigazgatója,
- Németh István, a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója,
- Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója,
- Szabó László, a Mediaworks vezérigazgatója,
- Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója,
- Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke.
Jelen pillanatban a MATE Intézményfejlesztési Tervének megvalósításához a testület külső szakértők delegálásával is hozzájárul.
