Gyeptelepítés alkalmával a magkeverék összeállításánál két fő szempontot kell figyelembe venni. Első szempont a termőhely adottságai, elsősorban a terület hidrológiai fekvése (valamint további talajtulajdonságok, mint pl. fizikai féleség, pH, szikesség stb.), míg a másik a hasznosítási típus. Ezek a tulajdonságok megszabják a választható fajokat – írja az allattenyesztok.hu.
Jó vízellátottságot igénylő fajt ne telepítsünk száraz ökológiai fekvésbe – fotó: pixabay.com
Mint írják, száraz fekvésben például nem tervezhető vízigényes fűfaj telepítése, illetve csak folyamatos öntözéssel lehet kielégíteni az igényét. Üde fekvésben szárazságtűrő növény még vethető, de nedves fekvésbe már nem, mert a jó vízellátásnak köszönhetően más fajok itt nagyobb terméshozamra képesek, és hamar kiszoríthatják.
Ugyanígy jó vízellátottságot igénylő fajt se telepítsünk száraz ökológiai fekvésbe. A legjobb termelő gyepeket jellemzően üde fekvésben (ahol a talaj pórustérfogatának vízzel való telítettsége átlagosan 60-80% között ingadozik) találjuk, azonban hazánkban, mivel elsősorban kedvezőtlen adottságú területeken maradtak fenn nagyobb kiterjedésű gyepek, gyakran száraz vagy éppen nedves, vizenyős fekvéshez alkalmazkodó fajokat kell választanunk – olvasható a Magyar Állattenyésztők Szövetségének a cikkében.
A termelő gyep hasznosításának módja alapvetően meghatározza a keverékek összetételét.
Két fő, – azaz legelő és kaszáló típusú – keveréket különböztetünk meg. A két kategória határán találjuk a réthasznosítást, vagyis amikor az első növedéket (anyaszéna) kaszálással, míg a sarjú(ka)t legeltetéssel hasznosítjuk.
A keverék összetétele a gyephasznosítási mód függvényében – forrás: allattenyesztok.hu
_fill_540x300_0.jpg)
