A rendszerváltás előtt Magyarországon tízmillió felett is volt a sertések száma, ez a mainak durván a háromszorosa, de az elmúlt időszakban, ha szerény mértékben is, ismét nőtt a tartási kedv. Az, hogy van jövőkép az ágazatban, önmagában húzóerő, mondják a gazdák, de sokat segít a nemzeti forrásokból finanszírozott, 8,5 milliárd forintos állatjóléti támogatás, valamint a hasonló keretösszegű anyakoca-támogatás is. A többletforrás azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy az ágazat magára találjon, kellene egy erősebb piaci kereslet is, hiszen míg a ’80-as években az egy főre eső fogyasztás meghaladta az évi 40 kilót, ma kevesebb, mint évi 25 kiló disznóhús kerül az asztalra.

Az alacsony szinten rögzült felvásárlási árak, a jelentős szintű szürke- és feketekereskedelem, valamint a gyenge minőségű import miatt évek óta agonizáló, hosszú ideje válságjelenségekkel küzdő sertéstenyésztési ágazat szereplői különleges intézkedéseket várnak. Horváth István kiemelt programokért felelős miniszteri megbízott szerint erre van is némi esély.

Bár Brüsszelben konkrét intézkedés még nem született, a következő, holland uniós vezetéstől az eddigi egyeztetések nyomán stabilizáló, a piaci zavarokat mérséklő, jövőképet adó javaslatot vár az sertéságazat, amelyet a magyar agrárkormányzat is jelentősen megemelt nemzeti forrásokkal igyekszik segíteni.

sertés

A 2010-es 6 milliárd után erre idén már 8,5 milliárd jut a sertéságazatnak – fotó: Shutterstock

A termelők több jogcímen kaphatnak segítséget – hívta fel a figyelmet a Hajnaltájban Czerván György szakállamtitkár. A sertéshízó-állatjóléti támogatás évek óta jól működik. Friss pénz is érkezik az ágazatba 250 ezer koca termelésének segítésére: a tenyészkoca-állatjóléti támogatást 2015 második félévétől hirdették meg, jövőre pedig már annak teljes 8,6 milliárdos éves kerete lehívható lesz. Folyamatosak a kifizetések a teljes sertéságazat tevékenységét segíteni hivatott kormányzati sertésstratégia végrehajtásához kapcsolódóan is, és bár ezeket a pénzeket nem közvetlenül a gazdák kapják, közvetlen előnyeiket ők is élvezik.

Itt 2015-ben 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 850 milliót már ki is fizettek, illetve le is kötöttek. Az egyik jelentős tétel a sertéshús-marketing, amelyre 200 millió, a másik pedig a mesterséges termékenyítő állomás volt, ahova mintegy 350 millió forint jutott. De a tenyésztők kisebb jogcímeken is kapnak pénzt, például állatgyógyászati költségeikre, állatihulla-ártalmatlanításra, és várhatóan lesz majd keret a bevezetendő kocanyilvántartás költségeire is.