Január óta ugyanis a 95-ös benzin literje 74, a gázolajé pedig 87 forinttal drágult, de már az utóbbi hónapokban is masszív emelkedést mutat. Valamikor csak egy rossz álom volt a 618 forintos benzin- és a 661 forintos gázolajár, de mint tudjuk, a magyarok számára semmi sem lehetetlen, így ez sem. Persze, tudjuk, hogy az EU követelte az adótartalom emelését, meg a gazdaság és az orosz-ukrán háború, ráadásul a Vörös-tenger is ott van (már egy jó ideje), de azért na.

Híradások szerint akár hat-hét ezer forintot is spórolhat egy autós, ha Romániában tankol, de Szlovéniában is olcsóbban lehet teletankolni az autót, mint idehaza. Ez 70-80 forintos különbséget jelent literenként. Horvátországba is sok magyar jár át tankolni, mert bármilyen hihetetlen, ott is olcsóbb az üzemanyag, mint idehaza. Amúgy nemcsak az üzemanyag, mindhárom országba járnak ismerőseim élelmiszert vásárolni is, mert azon akár több tízezer is spórolható, persze, a vásárolt áruk összetételétől és összértékétől függően.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy horvátoknál a magyarral ellentétben az élelmiszerek legtöbbjének nem 27, hanem mindössze 5 százalék az áfatartalma (amit valószínűleg nem nyelnek be a kereskedők).

üzemanyag

Minőség? Elmegy... Hát az ár? Na, az nagyon nem super... – forrás: Pixabay

Érdekesség, hogy a Világgazdaság tudósítása szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése alapján 0,5 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára januárban az előző hónaphoz, decemberhez képest. Ebben azonban a szakértő kételkedett, egészen pontosan ez jelent meg a hírportálon:

"Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter arra emlékeztetett, hogy januárban csak a jövedékiadó-emelés miatt 41 forintos drágulás ment végbe a literenkénti árakban, ráadásul a nagy- és kiskereskedelmi árképzés ugyancsak emelkedést mutatott havi bázison. Mind az adóemelés, mind az árszint emelkedése ténykérdés, ezért is merülhetett fel, milyen módszertan áll a háttérben, és hogyan számol pontosan a KSH."


A válasz pedig az: a hivatal az üzemanyag-forgalom alapján súlyoz. Ennek az eredménye, hogy a decemberi 1–20. időszakhoz viszonyítva (amely valóban magasabb árazást hozott) január 1–20. között az üzemanyagok ára, ha minimálisan is, de mérséklődött – papíron legalábbis. Valójában egyébként a magyar üzemanyagárak Ausztria árszínvonalát verik. (Azt csak halkan jegyzem meg saját tapasztalat alapján, hogy a minőség még nem feltétlen.)

És naná, hogy a folyamatos emelkedés (bár most szerdán "csak" a benzin nagykereskedelmi ára emelkedik 4 forinttal, a gázolajé nem, hurrá) begyűrűzik majd minden szektorba, drágul (még jobban) például az élelmiszer, hiszen azt is szállítani, sőt, megtermelni kell.

Úgy tűnik, tudja ezt a kormány és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, ugyanis azt kérte a MOL-tól és az üzemanyag-forgalmazóktól, hogy regionális szinten is versenyképes árszínvonalú (ami azt jelenti, hogy olcsóbb – a szerző) üzemanyagot biztosítsanak Magyarországon. Ám az árcsökkenés csak rövid ideig tartott.

Mindeközben a MOL-csoport adózás előtti eredménye tavaly 37%-kal csökkent 2022-höz képest, de még így is 1,936 milliárd dollár (691,4 milliárd forint) lett.

Szóval szegényebb lett a MOL-csoport, de akkor mit lehet tenni?

Egy hír az Adózóna hírportálról, 2009 márciusából:

"Csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját és a benzin jövedéki adóját a Fidesz - jelentette be Szijjártó Péter szóvivő. A benzin árát terhelő jövedéki adó az uniós minimumszintre csökkenne, a jelenlegi 103,5 forintról 87 forint/literre, szemben a kormány javaslatával, amely 109 forintra emelné az adót. Szijjártó Péter szerint - szemben a kormány 20-ról 23 százalékra történő áfaemelési terveivel - az áfacsökkentés eredményeként havi 4.000 forinttal járnának jobban a családok. A benzin jövedéki adójának mérséklésével pedig 1.350 forintot lehetne megspórolni egy átlagos tankoláson - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy módosító indítványban kezdeményezik majd: a gázolaj jövedéki adója maradjon a jelenlegi szinten, szerintük ugyanis a kormány ezt is növelné, amivel nehéz helyzetbe kerülnének a fuvarozók, és emelkedne a termékek szállítási költsége is, ami az árakban is megjelenne. Emlékeztetett arra: a Fidesz áfacsökkentésről szóló javaslatát most harmadszorra nyújtja majd be."

Csak halkan jelezném: itt az idő a negyedikre. Ha máshogy nem, akkor a bevételarányos 4,5 százalékos mértékű, szintén a fogyasztók által fizetett kiskereskedelmi adót (merthogy ilyen is van) lehetne elengedni, pontosabban "beforgatni" a már meglévő adótartalom, illetve végülis az üzemanyagár kvázi mérsékléséhez – ennek összege 20 forint körül alakul most. A számítások szerint azonban a nettó 32,50 forintos jövedéki adóemeléssel 240 milliárd forintos bevételnövelés (190 milliárd jövedéki adó + ennek 27% -os ÁFA hatása, 50 milliárd forint) realizálódott a központi költségvetésben.