Válasz quercuserdesz #3032. hozzászólásáraNa igen,! Viszont pölö egy rendezetlen,de közel sem értéktelen erdőben a TEK fogja védeni a kényszerből odaküldött gazdálkodót és melósokat ,vagy a lentebbi anomáliába zavart erdész emberkémet kizsákmányoló gittegylet ebt-ket is fegyveresek fogják védeni? Van egy két ember,akinek ha elborul iylenek miatt az agya,az tuti molotov koktélt dob majd az erdejében dolgozó hiperszuper állam pénzén vett,majd onnan átmentett harvesterre.
Válasz csoppika #3033. hozzászólásáraSőt még durvább! Szerintem a törvény osztatlan közös rendezésére vonatkozó passzusait sem hozzáértők írták,sokkal inkább azoknak íródott,akikre majd a rendeletet fogják írni az erdőkezelőkről.
S a durvaságot még fokozza az általam felvázolt anomália lehetősége is,mikor egy erdőgazdálkodó akarna mégegy erdőrészletet a többi mellé a törvény adta lehetőséggel,használati megosztással élve,csak éppen nem fogja tudni művelni,mert azt majd egy új Ebt vagy kezelőcég fogja lerabolni,ráadásként még kötelezi is az emberkénket arra hogy fizess komám évente befele a társulatba.vagy a kezelőnek.
Szerintem nagyon sok szakmabelinek sem esett még le ez a tantusz,hát még a laikus erdőtulajdonosnak..
Lesz még ebből balhé,nem kicsi!
Válasz Matyi50 #3031. hozzászólásáramaradok... a szokásosnál.. így vagy úgy de ezt az osztatlankodásos közösködéses marhaságot fel kell számolni.
nem vezet sehova.
Válasz quercuserdesz #3032. hozzászólásáraEz kb olyan lesz, mint régen, mikor kijelöltek bizonyos embereket, kötelezvén őket jópár ha szántóföld "kényszerhasznosítására"... Magyarul p..csán rúgták öket jópár 10meg 100hektárokkal...
Válasz Matyi50 #3031. hozzászólásáraHát a helyzet felettébb érdekes. Vagy mondhatjuk úgy is káosz van. Viszont. Én azt szoktam mondani: Az a király, aki uralja a káoszt.
Ugye a kulcskérdés az erdőkezelés. Már ha egyébként nincs erdőgazdálkodó. A felügyelő kollégák szerint ez hamvában holt ötlet. Szerintem nem. Ha a fideszes fiúk nyernek, rövid időn belül lezavarják. A kérdés, hogyan?
Mi az, hogy elrendelt erdőkezelés? Ha én erdőkezelő vállalkozó vagyok, engem(eddig) hatóság nem utasíthat arra, hogy egy rendezetlen gazdálkodású erdőt kezeljek. Viszont. Készíthet egy listát sz ilyen erdőkről. A kérdés, hogy ki csemegézhet ebből a listából először. Szerintem nem én.
Vagyis miután ugye megszűnnek a megbízott erdőgazdálkodói jogviszonyok, lesz kb. 500 ezer hektár, amiből lehet válogatni.
A használati megosztás felmerülése esetén legnagyobb probléma pedig ott fog jelentkezni,azokkal a tulajdonosokkal,akik
1. akarnak de nincs pénzük,vagy pénzt nem akarnak bele fektetni,de a területet sem akarják eladni.
2. nem akarnak továbbra sem gazdálkodni,nem akarnak bejelentkezni erdőgazdálkodóként sem,pláne nem akarják,hogy nekik valaki dirigáljon,csupán ingatlanként tekintenek az erdőre,csak okoskodni,akadékoskodni tudnak,nameg követelőzni
3. annyira kis területtel rendelkeznek,hogy nem lehet önálló egységként kijelölni,csak valaki máséval együtt ( az osztatlan közösön belül mégegy közös)
na ilyenekkel a hatóság nem fog mérlegelni,a tisztességes,jogkövető tulajdonos fog velük szívni éveken át megint,aki ezek miatt nem tudja a sajátját külön méretni,mivel a használati megosztás ezek szerint mindenkire vonatkozik,vagy senkire.
Nekem is van pár erdész,,erdőgazda kolléga, ismerős aki most tapogatózik ebben a témában,mert vannak osztatlanban tulajdonrészeik, és nem tudják hogyan tovább,mert a fenti esetbe abszolut nem akarnak beletenyerelni a hasonló tulajdonviszonyok miatt,magyarán nem akarnak közösködni már senkivel a sok idiota miatt,és saját maguk akarnák a sajátjukat művelni.
Na ez ha nem is lesz lehetetlen,de roppant bonyolult megoldás és képlet kell hozzá a jelen felállás és véleményem szerint.
Válasz Matyi50 #3028. hozzászólásáraA használati rend kialakítására a Fétv. szabályai az irányadók. De miután a Fétv.-nek több mint 4 év alatt még nem sikerült összehozni a vhr-ét, így minden hatóság csak megpróbálja értelmezni. Ugyan ez érvényes az Evt.-re is.
Az egyértelmű, ahhoz,hogy a használati megosztás megfeleljen az előírásoknak, minden tulajdonostársnak ki kell jelölni a saját tulajdoni hányadát, meg kell azt jelölni a térképen, azt igazolható módon közölni kell vele, határidőt szabva annak elfogadására(min. 30 nap), és ha azt a törvényben meghatározott arányban a tulajdonosok elfogadják, akik elfogadják azoknak a térképet is alá kell írniuk) akkor már mindenkire nézve kötelező érvényű.
Ez érvényes az erdőnek minősülő földre is. Vagyis az a tulajdonostárs, aki ennek nekivág, -és nincs senkinek senkivel egyezsége a közös használatra-, mindenkinek ki kell jelölnie a tulajdoni hányadát, és azt a térképen be kell jelölni.
Viszont az erdő esetében meg kell adni a már említett koordinátákat. Erre a miniszteri indoklás szerint azért van szükség, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, a megosztás során nem keletkezett-é 30 méternél keskenyebb, vagy 1 ha-nál kisebb önálló erdőgazdálkodási egység.
Ha ez elfogadásra kerül a társak részéről akkor kezdődik a következő kör.
Miután szinte kizárt, hogy az így kialakított egységek határa megegyezzen az Adattárban szereplő erdőrészlet határokkal, így ha valaki erdőgazdálkodni akar, akkor a bejelentkezés előtt kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, vagy egyéb részletek határárainak az önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Evt.-ben foglaltak szerint.
Na erről még van vita. Mármint, hogy ezt kinek kell csinálni. Mert itt nem csak a térképi megosztásról van szó, hanem új leírólapokról is. Szerintem ez az erdészeti hatóság dolga, szerintük meg nem.
Pedig benne van a törvényben. Meg kell győzni őket erről.
Válasz quercuserdesz #3027. hozzászólásáraMagyarán egy osztatlan erdőterületen ha egy tulaj elkezdi a használati megosztást,akkor az összes többi tulajnak is ugyanazt kell csinálnia,mert máskülönben nem lehet? Konkrétan ,aki elkezdi,annak az összes tulaj használati megosztását intéznie kell,ha legalább a sajátját művelni szeretné?
Na akkor mégegyszer röviden. A használati megosztást az egyik tulajdonostársnak kell kezdeményezni. Van lehetőség több tulajdonostárs tulajdoni hányadát egyben is kijelölni, ha azt közösen adják harmadik személy, vagy tulajdonostárs használatába adják, vagy társult erdőgazdálkodást akarnak folytatni.
A használati rendet erdészeti térképen ki kell jelölni, melyet jogosult szakszemélyzet készíthet. A térképen meg kell adni a használati megosztás töréspontjainak EOV koordinátáit 3 méteres pontossággal. Ilyet szerintem szakszemélyzet nem sűrűn tud készíteni. Ha ez megvan, és a tulajdonostársak többsége elfogadta, akkor ezzel a használati rendel lehet bejelentkezni erdőgazdálkodónak. A kérdés, hogy a tulajdonostársak közül kik hajlandók hozzájárulni a költségekhez. Aki nem járul hozzá, az is megnyerte a lehetőséget a gazdálkodásra.
Egyébként tényleg! Olyankor mi van,ha egy tulajdonos elkezdi ezt a használat megosztásos dolgoz intézni,a többiek meg ülnek a babérjaikon? Lesz egy darab amin erdőgazdálkodó és gazdálkodás lesz,a többi részen meg majd kijelölnek kényszerkezelőt?
Válasz quercuserdesz #3022. hozzászólásáraOsztatlan közös megszüntetését az új Etv. nem sokban,inkább semmiben sem könnyítette. Sokmindennek klappolnia kell hozzá nagyon .
Válasz Matyi50 #3019. hozzászólásáraSzóval ha az ismerősödnek a célja az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, akkor szerintem arra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ott pedig nincs szükség a tulajdonostársak beleegyezésére. Egy ilyen pert indíthat a barátod, és az összes többi tulajdonostársat perbe kell vonni.
De erről beszéljen ügyvéddel.
Ha használati rendet akar kialakítani, az egy más tészta.
Válasz quercuserdesz #3020. hozzászólásáraVégig a használati megosztásról írtam. Viszont szerinted ha így martad,a következő lépés nem a teljes megosztás felé fog a logika szerint indulni? Nem is volna rossz,de nem így.
Válasz etrz931 #3017. hozzászólásáraPersze,ez tiszta sor. A konkrét probléma azzal van,hogy adott egy erdőgazdálkodó,akinek a szomszédjában adott egy osztatlan,eddig rendezetlen terület. Most szeretné az új törvény alapján az osztatlan tulajdonát részarány szerint,minőségi osztály korrekcióval kiméretni önálló erdészeti egységre,viszont sincs többségi tulajdonban,de a területe nagysága a különmérési követelményeknek megfelelne (min 1HA).Így hiába van szaktudása,évtizedes referenciája a saját tulajdonával nem fog tudni rendelkezni most sem,mert a többségi tulajdonos és a fennmaradó többi tulaj nem engedik kiméretni neki a sajátját ,hanem a többségi tulaj és holdudvara által gesztorált társult erdőgazdálkodásban kénytelen lesz esetlegesen a semmiért évente fizetni.
Ilyen esetekből lesz aztán később az hogy a többségi tulajdonos által alakított társulat vagy erdőkezelő társaság átmenti szépen a fát is,valamint kikényszeríti a területrész eladást,s így a kisebb tulajdonosok erdejét aprópénzért szépen átjátsza saját magának.
Régebben valaki leírta,hogy nagyon úgy tünik,hogy az ellehetetlenítés korszaka és a tulajdonuk elorozása jön a kisebb tulajdonosokra. Ez egy ilyen példa,amikor sakk mattot adnak. Na ez ellen kell valamit tenni,hogy ne tudjon megtörténni.
Válasz Matyi50 #3016. hozzászólásáraHát nem egyszerű játék. Majd estefelé, ha lesz időm megpróbálom összefoglalni, amit eddig 3 megye földhivatalától, és erdészeti hatóságától eddig megtudtam erről. Ami mondjuk nem sok, mert sok dologról tőlem hallottak először.
Válasz quercuserdesz #3008. hozzászólásáraAz osztatlan erdő használati megosztás új gyakorlata szerint ha egy tulajdonos 51%al bír egy 60hektáros erdöterületen,szerinted a kisebbeknek semmi esélye kiválni pl. egyéni erdőgazdálkodóvá válni 10hektárral,ha a többségi tulajdonossal nem jut egyezségre? Mert ha igy van,bele vannak kényszerítve az ellehetetlenülésbe.S meg merem kockáztatni,hogy alkotmányellenes.S az erdejük értéke nullát fog érni,pláne olyan helyeken,ahol a többségi tulaj erre rá is fog játszani.
Bakker... Kint pecázok a Rábca parton, délután 5-kor a hód uraság 6méterre tőlem úszna keresztbe... Rá kellett szólnom, vegye észre magát... Mennyi lehet, ha nappal is látni?
Mondjuk mielőtt leülök, jól körbenézek, hogy nincs-e kidőlésig rágott fa a közelben...
Válasz gyorfy10 #3012. hozzászólásáraamikor kikönnyezte magát akkor nekiáll visszafele szívni. na akkor szeressük kenni a tuskót, mert akkor berántja a vegyszert mélyen és kidöglik teljesen.
Válasz a2457 #3011. hozzászólásáraA glifozát lesz akkor a nyerő, ezeket ma vágtuk, de facsarodik belőle a víz, úgyhogy gondolom égni nem fognak :D Köszönöm a válaszodat ! :)
Válasz gyorfy10 #3010. hozzászólásáraközvetlen vágás után tömény glifozát.
mint a piros hetes, visz mindent.
de mivel már vágás után vagy, az is jó ha egyszerű nemességgel, ha nincsen belőle sok, felgyújtod.
Szakmabelieket kérdezném, hogy van-e valamilyen módszer fűzfatuskó kiiktatására. Elég vastagok, föld felszínnel egysíkban lefürészeltem őket, az érdekelne, hogy van-e valamilyen anyag vagy valami amivel ha lekezelem akkor kirohad vagy legalább nem hajt ki. Köszönöm előre is !
Válasz Gearboxrepair #3006. hozzászólásárainoovációra volna igény.
pl. kiváltani a hidrohajtásos erdészeti gépeket sima váltóval, az áldásos tevékenység.
nem megoldott nállunk a csoportos darabolás kérdése.
nincsen utóda a dfu-451 es gépcsaládnak, ami az akác gyérítéseket tulajdonképpen csinálhatatlanná tette.
egyszerűen nem létezik olyan gép már amivel a placcon történő feldolgozással járó anyagmozgatás korszerűsíthető volna.
régen volt kísérleti megoldásban diesel elektromos motorfűrész, értem ez alatt hogy diesel generátorról táplált elektromos hajtású fűrész. elvileg derék kímélő megoldás lett volna de anno a villanymotor nem volt még .. túl könnyű aztán a kétütemű motorok tulajdonképpen jobban beváltak.
nincsen a weimar rakodónak utóda, ami meglehetősen elterjedt volt egy időben placcon belüli anyagmozgatásra.
sorolhatom, ha műszaki téren érdekel a dolog volna mit fejleszteni... rettenetesen sok gép egyszerűen utód nélkül maradt, pedig a terjedőben levő szálaló technológia végett szükség volna alacsony talajnyomású, rendkívüli manőverezhetőségű forwarderekre is.. de egyszerűen nincsen. a vaslovas megoldás nálunk nem játszik.
sajnos az a helyzet hogy az erdőgazdálkodás addig, ameddig nem a lábon álló fa, hanem a kitermelt fa adja az erdő forintosított értékét ... hát nem 100% ig kivitelezhető.
a törvényhozásba sajnos meg nincsen beleszólás.. pedig nem volna túlontúl nehéz specifikálni mit várunk el egy "erdőtől", s pediglen az állpot fenntartásért kéne támogatásnak járnia minimum 50-80 ezer körül /év / hektár...
dehát ez van.
Válasz Gearboxrepair #3006. hozzászólásáraA megfelelő korú állomány ,megfelelő területnagyság és szakirányító,ami kell hozzá. Persze a Te szaktudásod sem utólsó. Szakirodalmat pedig elsőként Pápai Gábor-Erdőgazdák könyve ami indulásnak talán jó. Igaz nem ma íródott,de szakmailag az alapok benne vannak nagyjából. Továbbá az internet ami még nagyon jó erre. Sok publikációt lehet találni a NYm.egyetemtől is pl.
Sziasztok!
Frissen regisztráltam az oldara, még nem sikerült teljesen visszaolvasnom, de már most sok érdekes információval gazdagodtam.
A végzettségem nem kötődik az erdőgazdálkodáshoz, műszaki vonalon tevékenykedem, de érdekel a témakör és szeretnék értékes tudás birtokába jutni. Tisztában vagyok vele, hogy az elméleti ismeretek nem helyettesíthetik a szakmai és életbeli tapasztalatot, de tudnátok ehhez szakirodalmakat ajánlani?
Mit gondoltok a másodállásban végzett erdőgazdálkodási tevékenységről? Nem a meggazdagodás, simliskedés, lopás lenne szem elött tartva, hanem az erdők/gépek szeretete és a velük végzett munka, valamint egy bizonyos fokú keresetkiegészítés. Mennyire működhet ez ma Magyarországon, teljesen hivatalosan, a természet rendjének lehető legjobban való megóvása mellett?
Válasz Matyi50 #3002. hozzászólásárahát, akkor bírom ajánlani hívj fel erdészetet (államit) és kérdezd meg hogy ápolási munkát tudnak e adni. a válasz az lesz hogy most még közmunkás csinálja.
a helyzet az hogy támogatást kapnak rá, valami havi 20 ezer alá jön ki egy melós nekik.
persze hogy sokat nem érnek, dehát 4-5 főt tud alkalmazni egy árán. és ugye nem szégyenlősek, mindegyik kivétel nélkül megcsináltat velük egy sor olyan dolgot amit nem is csinálhatnak.
így olcsó volt az ápolás, a kérdés az hogy párszáz hektár felújításnál ez micsoda pénz lesz. rosszul taktikáztak, szálalni kellett volna, nem tarvágni. megfogja őket enni a felújítás költsége.
egy hektár tölgyet megkapáltatni napszámossal 2.7 es sortávval most is 150-200 ezer közt mozog nettóban. az még szerencsés ha lehet tárcsázni/szárzúzni a sorközöket, de van ahol az is kézi ápolású. főleg ahol 1.50 es a sortáv.
nehéz leszen elfogadtatni hogy ennek ilyen ára van. kaszálás se fog 7 forint alá kijönni négyzezméterbe. pótlás gödörfúróval minimum 70 forint a csemete ára nélkül.
azt meg kár gondolni hogy aki elmegy közmunkából, majd épp egy picivel többért de versenyszférában majd visszajut ugyanide.
nem fog, ha van két keze meg két lába és nem vak felveszik raklapot tologatni békával netto 150 körül. ott zárt helyen van télen nem fázik nyáron nincsen melege.
kapást találni évek óta nehéz ügy, legalábbis olyat amelyik meg is kapálja amit kell. még úgyis hogy én sikeresen gépesítettem rá, csak a sorát kell idegenelni.
namost ha működik rendesen az erdőfelügyelet akkor az ápolást ténylegesen ellenőrzik.
magyarul marad a szokásos képlet, a kitermelés árát akarják majd leszorítani , de az sem fog sikerülni.
marad az hogy drágulni fog a fa, é minimum 20-30 százalék közé teszem a tőmelletti áremelkedést.
Válasz Matyi50 #3002. hozzászólásáraÍgy,így.90-98 között öt segéd plusz egy polihisztor szaki elég volt az egész falut rendben tartani.Most 11 hónapra kb. negyvenen voltak felvéve,eredmény nem sokkal több.Gazdaságba meg jó pénzért se kapni embert,csak olyat,aki eldugja a flakonost,egy óra múlva meg azt látod ,hogy billeg.
Válasz a2457 #3001. hozzászólásáraJövőre szerintem drasztikus fahiány lesz, és jelentős áremelkedés.
Ez nem a közmunkaprogram megszűnésének lesz köszönhető, hanem a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony megszűnésének. Kb. 250 ezer hektár fog kiesni. És most erdőgazdálkodónak bejelentkezni egy osztatlanra művészet.
Az egy más kérdés, hogy nagyon sok szakirányító, fakitermelő/ápoló/ fog fölszabadulni.
érdekességes lesz az erdőápolási munkák alakulása az évben, megszűnik a közmunka program amit olyan kedvesen kihasznált minden zrt. (bár jegyzem meg a törvény szerint erdőt ültetni, kapálni nem lehet nekik)
ugyanakkor lehetséges hogy idén kimaradok belőle. konkrétan egy évtized lopott melósa után nehéz lesz az erdőgazdaságoknak feldolgozni hogy nem olcsó embert találni és erdőt kaszáltatni meg kapáltatni.
hogy mekkora szűken látás van mutatja az is, hogy igazából nagyon be se merek árajánlatot küldeni kaszálásra, bárhol nézem 8-15 forint körül vágnak füvet négyzetméterenként, szerintem még 7 forintra is fel lenne mindenki háborodva.
pedig 2018 ban 7 forintért kaszálni egy négyzetmétert erdőn nem tartozik a nagy bizniszek közé.
kérdés hogy a fa árát ez hogyan fogja befolyásolni.
Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai *
19. § (1) * Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni.
(2) A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni
a) * az erdőgazdálkodó 18. § (7) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)-be) alpontja szerinti adatait,
b) * a 18. § (7) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
c) * a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.
Egyébként az erdőfelújítási biztosítékról minden szerződéstípusnál rendelkezni kell. Akkor is ha a bérbeadó nem kér biztosítékot.
A szívességi földhasználathoz csatolni kell a házassági, vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát, amellyel igazolod a közeli hozzátartozói viszonyt.
Help!
Erdőre vonatkozó szivességi földhasználati szerződéssel kapcsolatban van erre külön tartalmi és formai követelmény közeli hozzátartozók esetén?
Tudomásom szerint ezt nem kell hatósági jóváhagyással ellátni,sem kifüggeszteni.
Válasz csontii #2992. hozzászólásáraEz még tervezet, kell egy párhónap,mire megjelenik. 2018. dec. 31-ig lehet használni a régi szállítójegeket. Szerencsére. Ez az új már szívás lesz.
Válasz Matyi50 #2990. hozzászólásáraAz új formanyomtatvány január közepén került föl, addig a régit kellett használni. Azon meg még rajta volt a záradékolás.
Válasz Matyi50 #2988. hozzászólásáraRosszul tudod. Ha egy földrészlet, vagy alrészlet erdő művelési ágban szerepel, és arra valaki fásításból fakitermelést jelent be, akkor azt az erdészeti hatóság megtiltja. És felhív a művelési ágváltozásra.
Az Evt. módosítását követően a fásításból fakitermelést bejelentést már nem záradékolják, és nem küldenek vissza a bejelentőnek semmit.
Vhr.
44.§
(6) Fásításban, szabad rendelkezésű erdőben a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentés másolati vagy másod példányát és a benyújtást igazoló dokumentumot.
Válasz neo. #2981. hozzászólásáraElőfordul ilyen,hogy a földhivatali nyilvántartásban pl egy helyrajzi szám alrészlete erdőként szerepel,de az erdőállomány adattárban meg sosem szerepelt. Az ilyen területen egyszerűen fásításból fakitermelés nyomtatvánnyal tudsz fahasználatot folytatni.
A szakigazgatási hivatalnál érdeklődj utána,de nem valoszinü hogy a hatósági bizonyitvány meg a művelési ág váltás kelleni fog.
A 21nap nem 21nap,hanem visszapostáz egy ellenjegyzett példányt a hatóság a bejelentésbőlmcsak annak birtokában lehet munkát kezdeni. Fásításban így működik a fakitermelés.
4536 hozzászólás
Van a pincében kb. 500-600 db akác csemete. (40-60 cm)
A következő évre, hogy lehetne eltenni őket.
Válasz quercuserdesz #3032. hozzászólásáraNa igen,! Viszont pölö egy rendezetlen,de közel sem értéktelen erdőben a TEK fogja védeni a kényszerből odaküldött gazdálkodót és melósokat ,vagy a lentebbi anomáliába zavart erdész emberkémet kizsákmányoló gittegylet ebt-ket is fegyveresek fogják védeni? Van egy két ember,akinek ha elborul iylenek miatt az agya,az tuti molotov koktélt dob majd az erdejében dolgozó hiperszuper állam pénzén vett,majd onnan átmentett harvesterre.
Válasz csoppika #3033. hozzászólásáraSőt még durvább! Szerintem a törvény osztatlan közös rendezésére vonatkozó passzusait sem hozzáértők írták,sokkal inkább azoknak íródott,akikre majd a rendeletet fogják írni az erdőkezelőkről.
S a durvaságot még fokozza az általam felvázolt anomália lehetősége is,mikor egy erdőgazdálkodó akarna mégegy erdőrészletet a többi mellé a törvény adta lehetőséggel,használati megosztással élve,csak éppen nem fogja tudni művelni,mert azt majd egy új Ebt vagy kezelőcég fogja lerabolni,ráadásként még kötelezi is az emberkénket arra hogy fizess komám évente befele a társulatba.vagy a kezelőnek.
Szerintem nagyon sok szakmabelinek sem esett még le ez a tantusz,hát még a laikus erdőtulajdonosnak..
Lesz még ebből balhé,nem kicsi!
Válasz Matyi50 #3031. hozzászólásáramaradok... a szokásosnál.. így vagy úgy de ezt az osztatlankodásos közösködéses marhaságot fel kell számolni.
nem vezet sehova.
Válasz quercuserdesz #3032. hozzászólásáraEz kb olyan lesz, mint régen, mikor kijelöltek bizonyos embereket, kötelezvén őket jópár ha szántóföld "kényszerhasznosítására"... Magyarul p..csán rúgták öket jópár 10meg 100hektárokkal...
Válasz Matyi50 #3031. hozzászólásáraHát a helyzet felettébb érdekes. Vagy mondhatjuk úgy is káosz van. Viszont. Én azt szoktam mondani: Az a király, aki uralja a káoszt.
Ugye a kulcskérdés az erdőkezelés. Már ha egyébként nincs erdőgazdálkodó. A felügyelő kollégák szerint ez hamvában holt ötlet. Szerintem nem. Ha a fideszes fiúk nyernek, rövid időn belül lezavarják. A kérdés, hogyan?
Mi az, hogy elrendelt erdőkezelés? Ha én erdőkezelő vállalkozó vagyok, engem(eddig) hatóság nem utasíthat arra, hogy egy rendezetlen gazdálkodású erdőt kezeljek. Viszont. Készíthet egy listát sz ilyen erdőkről. A kérdés, hogy ki csemegézhet ebből a listából először. Szerintem nem én.
Vagyis miután ugye megszűnnek a megbízott erdőgazdálkodói jogviszonyok, lesz kb. 500 ezer hektár, amiből lehet válogatni.
Válasz quercuserdesz #3030. hozzászólásáraRég benne vagyok én is a szakmában,de ez nekem is új,mint kisgyereknek a férfivázas biciklizés.
A használati megosztás felmerülése esetén legnagyobb probléma pedig ott fog jelentkezni,azokkal a tulajdonosokkal,akik
1. akarnak de nincs pénzük,vagy pénzt nem akarnak bele fektetni,de a területet sem akarják eladni.
2. nem akarnak továbbra sem gazdálkodni,nem akarnak bejelentkezni erdőgazdálkodóként sem,pláne nem akarják,hogy nekik valaki dirigáljon,csupán ingatlanként tekintenek az erdőre,csak okoskodni,akadékoskodni tudnak,nameg követelőzni
3. annyira kis területtel rendelkeznek,hogy nem lehet önálló egységként kijelölni,csak valaki máséval együtt ( az osztatlan közösön belül mégegy közös)
na ilyenekkel a hatóság nem fog mérlegelni,a tisztességes,jogkövető tulajdonos fog velük szívni éveken át megint,aki ezek miatt nem tudja a sajátját külön méretni,mivel a használati megosztás ezek szerint mindenkire vonatkozik,vagy senkire.
Nekem is van pár erdész,,erdőgazda kolléga, ismerős aki most tapogatózik ebben a témában,mert vannak osztatlanban tulajdonrészeik, és nem tudják hogyan tovább,mert a fenti esetbe abszolut nem akarnak beletenyerelni a hasonló tulajdonviszonyok miatt,magyarán nem akarnak közösködni már senkivel a sok idiota miatt,és saját maguk akarnák a sajátjukat művelni.
Na ez ha nem is lesz lehetetlen,de roppant bonyolult megoldás és képlet kell hozzá a jelen felállás és véleményem szerint.
Válasz Matyi50 #3028. hozzászólásáraA használati rend kialakítására a Fétv. szabályai az irányadók. De miután a Fétv.-nek több mint 4 év alatt még nem sikerült összehozni a vhr-ét, így minden hatóság csak megpróbálja értelmezni. Ugyan ez érvényes az Evt.-re is.
Az egyértelmű, ahhoz,hogy a használati megosztás megfeleljen az előírásoknak, minden tulajdonostársnak ki kell jelölni a saját tulajdoni hányadát, meg kell azt jelölni a térképen, azt igazolható módon közölni kell vele, határidőt szabva annak elfogadására(min. 30 nap), és ha azt a törvényben meghatározott arányban a tulajdonosok elfogadják, akik elfogadják azoknak a térképet is alá kell írniuk) akkor már mindenkire nézve kötelező érvényű.
Ez érvényes az erdőnek minősülő földre is. Vagyis az a tulajdonostárs, aki ennek nekivág, -és nincs senkinek senkivel egyezsége a közös használatra-, mindenkinek ki kell jelölnie a tulajdoni hányadát, és azt a térképen be kell jelölni.
Viszont az erdő esetében meg kell adni a már említett koordinátákat. Erre a miniszteri indoklás szerint azért van szükség, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, a megosztás során nem keletkezett-é 30 méternél keskenyebb, vagy 1 ha-nál kisebb önálló erdőgazdálkodási egység.
Ha ez elfogadásra kerül a társak részéről akkor kezdődik a következő kör.
Miután szinte kizárt, hogy az így kialakított egységek határa megegyezzen az Adattárban szereplő erdőrészlet határokkal, így ha valaki erdőgazdálkodni akar, akkor a bejelentkezés előtt kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, vagy egyéb részletek határárainak az önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Evt.-ben foglaltak szerint.
Na erről még van vita. Mármint, hogy ezt kinek kell csinálni. Mert itt nem csak a térképi megosztásról van szó, hanem új leírólapokról is. Szerintem ez az erdészeti hatóság dolga, szerintük meg nem.
Pedig benne van a törvényben. Meg kell győzni őket erről.
Válasz quercuserdesz #3022. hozzászólásáraCsak az erdészet közreműködése nem elegendő?
Anno ha 2 ha-t meghaladta a terület, akkor ......
Az új törvénynek van-e már végrehajtási utasítása?
Válasz quercuserdesz #3027. hozzászólásáraMagyarán egy osztatlan erdőterületen ha egy tulaj elkezdi a használati megosztást,akkor az összes többi tulajnak is ugyanazt kell csinálnia,mert máskülönben nem lehet? Konkrétan ,aki elkezdi,annak az összes tulaj használati megosztását intéznie kell,ha legalább a sajátját művelni szeretné?
Válasz Matyi50 #3026. hozzászólásáraLeírtam a választ, erre elment a net.
Na akkor mégegyszer röviden. A használati megosztást az egyik tulajdonostársnak kell kezdeményezni. Van lehetőség több tulajdonostárs tulajdoni hányadát egyben is kijelölni, ha azt közösen adják harmadik személy, vagy tulajdonostárs használatába adják, vagy társult erdőgazdálkodást akarnak folytatni.
A használati rendet erdészeti térképen ki kell jelölni, melyet jogosult szakszemélyzet készíthet. A térképen meg kell adni a használati megosztás töréspontjainak EOV koordinátáit 3 méteres pontossággal. Ilyet szerintem szakszemélyzet nem sűrűn tud készíteni. Ha ez megvan, és a tulajdonostársak többsége elfogadta, akkor ezzel a használati rendel lehet bejelentkezni erdőgazdálkodónak. A kérdés, hogy a tulajdonostársak közül kik hajlandók hozzájárulni a költségekhez. Aki nem járul hozzá, az is megnyerte a lehetőséget a gazdálkodásra.
És itt még nincs vége.
Válasz quercuserdesz #3025. hozzászólásáraNagy valószinűséggel a többi tulajdonos magasról tojik rá,vagy mind a többségi tulajdonos zsebében van.
Egyébként tényleg! Olyankor mi van,ha egy tulajdonos elkezdi ezt a használat megosztásos dolgoz intézni,a többiek meg ülnek a babérjaikon? Lesz egy darab amin erdőgazdálkodó és gazdálkodás lesz,a többi részen meg majd kijelölnek kényszerkezelőt?
Válasz Matyi50 #3024. hozzászólásáraA kérdés, hogy a többi tulajdonos nem akar gazdálkodni? Mert használati megosztás nélkül nem fog.
Megjegyzem,ha mindenki a saját tulajdoni hányadán akar gazdálkodni, az eléggé bonyolult, és drága mulatság lenne.
És igen, ha nem lesz egyezség akkor majd lesz erdőkezelés. Ha lesz egyáltalán.
Válasz quercuserdesz #3022. hozzászólásáraOsztatlan közös megszüntetését az új Etv. nem sokban,inkább semmiben sem könnyítette. Sokmindennek klappolnia kell hozzá nagyon .
Válasz Matyi50 #3021. hozzászólásáraEgyszerre írtunk.
Válasz Matyi50 #3019. hozzászólásáraSzóval ha az ismerősödnek a célja az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, akkor szerintem arra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ott pedig nincs szükség a tulajdonostársak beleegyezésére. Egy ilyen pert indíthat a barátod, és az összes többi tulajdonostársat perbe kell vonni.
De erről beszéljen ügyvéddel.
Ha használati rendet akar kialakítani, az egy más tészta.
Válasz quercuserdesz #3020. hozzászólásáraVégig a használati megosztásról írtam. Viszont szerinted ha így martad,a következő lépés nem a teljes megosztás felé fog a logika szerint indulni? Nem is volna rossz,de nem így.
Válasz Matyi50 #3019. hozzászólásáraNe keverd a használati megosztást az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével. A kettő nem ugyan az.
Válasz etrz931 #3017. hozzászólásáraPersze,ez tiszta sor. A konkrét probléma azzal van,hogy adott egy erdőgazdálkodó,akinek a szomszédjában adott egy osztatlan,eddig rendezetlen terület. Most szeretné az új törvény alapján az osztatlan tulajdonát részarány szerint,minőségi osztály korrekcióval kiméretni önálló erdészeti egységre,viszont sincs többségi tulajdonban,de a területe nagysága a különmérési követelményeknek megfelelne (min 1HA).Így hiába van szaktudása,évtizedes referenciája a saját tulajdonával nem fog tudni rendelkezni most sem,mert a többségi tulajdonos és a fennmaradó többi tulaj nem engedik kiméretni neki a sajátját ,hanem a többségi tulaj és holdudvara által gesztorált társult erdőgazdálkodásban kénytelen lesz esetlegesen a semmiért évente fizetni.
Ilyen esetekből lesz aztán később az hogy a többségi tulajdonos által alakított társulat vagy erdőkezelő társaság átmenti szépen a fát is,valamint kikényszeríti a területrész eladást,s így a kisebb tulajdonosok erdejét aprópénzért szépen átjátsza saját magának.
Régebben valaki leírta,hogy nagyon úgy tünik,hogy az ellehetetlenítés korszaka és a tulajdonuk elorozása jön a kisebb tulajdonosokra. Ez egy ilyen példa,amikor sakk mattot adnak. Na ez ellen kell valamit tenni,hogy ne tudjon megtörténni.
Válasz Matyi50 #3016. hozzászólásáraHát nem egyszerű játék. Majd estefelé, ha lesz időm megpróbálom összefoglalni, amit eddig 3 megye földhivatalától, és erdészeti hatóságától eddig megtudtam erről. Ami mondjuk nem sok, mert sok dologról tőlem hallottak először.
Válasz Matyi50 #3016. hozzászólásáraVéleményem szerint vonatkozik rá a Fétv. 71§ (1).
Válasz quercuserdesz #3008. hozzászólásáraAz osztatlan erdő használati megosztás új gyakorlata szerint ha egy tulajdonos 51%al bír egy 60hektáros erdöterületen,szerinted a kisebbeknek semmi esélye kiválni pl. egyéni erdőgazdálkodóvá válni 10hektárral,ha a többségi tulajdonossal nem jut egyezségre? Mert ha igy van,bele vannak kényszerítve az ellehetetlenülésbe.S meg merem kockáztatni,hogy alkotmányellenes.S az erdejük értéke nullát fog érni,pláne olyan helyeken,ahol a többségi tulaj erre rá is fog játszani.
Válasz a2457 #3013. hozzászólásáraKöszönöm a válaszod :)
Bakker... Kint pecázok a Rábca parton, délután 5-kor a hód uraság 6méterre tőlem úszna keresztbe... Rá kellett szólnom, vegye észre magát... Mennyi lehet, ha nappal is látni?
Mondjuk mielőtt leülök, jól körbenézek, hogy nincs-e kidőlésig rágott fa a közelben...
Válasz gyorfy10 #3012. hozzászólásáraamikor kikönnyezte magát akkor nekiáll visszafele szívni. na akkor szeressük kenni a tuskót, mert akkor berántja a vegyszert mélyen és kidöglik teljesen.
Válasz a2457 #3011. hozzászólásáraA glifozát lesz akkor a nyerő, ezeket ma vágtuk, de facsarodik belőle a víz, úgyhogy gondolom égni nem fognak :D Köszönöm a válaszodat ! :)
Válasz gyorfy10 #3010. hozzászólásáraközvetlen vágás után tömény glifozát.
mint a piros hetes, visz mindent.
de mivel már vágás után vagy, az is jó ha egyszerű nemességgel, ha nincsen belőle sok, felgyújtod.
Sziasztok!
Szakmabelieket kérdezném, hogy van-e valamilyen módszer fűzfatuskó kiiktatására. Elég vastagok, föld felszínnel egysíkban lefürészeltem őket, az érdekelne, hogy van-e valamilyen anyag vagy valami amivel ha lekezelem akkor kirohad vagy legalább nem hajt ki. Köszönöm előre is !
Válasz Gearboxrepair #3006. hozzászólásárainoovációra volna igény.
pl. kiváltani a hidrohajtásos erdészeti gépeket sima váltóval, az áldásos tevékenység.
nem megoldott nállunk a csoportos darabolás kérdése.
nincsen utóda a dfu-451 es gépcsaládnak, ami az akác gyérítéseket tulajdonképpen csinálhatatlanná tette.
egyszerűen nem létezik olyan gép már amivel a placcon történő feldolgozással járó anyagmozgatás korszerűsíthető volna.
régen volt kísérleti megoldásban diesel elektromos motorfűrész, értem ez alatt hogy diesel generátorról táplált elektromos hajtású fűrész. elvileg derék kímélő megoldás lett volna de anno a villanymotor nem volt még .. túl könnyű aztán a kétütemű motorok tulajdonképpen jobban beváltak.
nincsen a weimar rakodónak utóda, ami meglehetősen elterjedt volt egy időben placcon belüli anyagmozgatásra.
sorolhatom, ha műszaki téren érdekel a dolog volna mit fejleszteni... rettenetesen sok gép egyszerűen utód nélkül maradt, pedig a terjedőben levő szálaló technológia végett szükség volna alacsony talajnyomású, rendkívüli manőverezhetőségű forwarderekre is.. de egyszerűen nincsen. a vaslovas megoldás nálunk nem játszik.
sajnos az a helyzet hogy az erdőgazdálkodás addig, ameddig nem a lábon álló fa, hanem a kitermelt fa adja az erdő forintosított értékét ... hát nem 100% ig kivitelezhető.
a törvényhozásba sajnos meg nincsen beleszólás.. pedig nem volna túlontúl nehéz specifikálni mit várunk el egy "erdőtől", s pediglen az állpot fenntartásért kéne támogatásnak járnia minimum 50-80 ezer körül /év / hektár...
dehát ez van.
Válasz Gearboxrepair #3006. hozzászólásáraHa nincs saját tulajdonú erdőd, akkor először földművesnek kell lenned.
Válasz Gearboxrepair #3006. hozzászólásáraA megfelelő korú állomány ,megfelelő területnagyság és szakirányító,ami kell hozzá. Persze a Te szaktudásod sem utólsó. Szakirodalmat pedig elsőként Pápai Gábor-Erdőgazdák könyve ami indulásnak talán jó. Igaz nem ma íródott,de szakmailag az alapok benne vannak nagyjából. Továbbá az internet ami még nagyon jó erre. Sok publikációt lehet találni a NYm.egyetemtől is pl.
Sziasztok!
Frissen regisztráltam az oldara, még nem sikerült teljesen visszaolvasnom, de már most sok érdekes információval gazdagodtam.
A végzettségem nem kötődik az erdőgazdálkodáshoz, műszaki vonalon tevékenykedem, de érdekel a témakör és szeretnék értékes tudás birtokába jutni. Tisztában vagyok vele, hogy az elméleti ismeretek nem helyettesíthetik a szakmai és életbeli tapasztalatot, de tudnátok ehhez szakirodalmakat ajánlani?
Mit gondoltok a másodállásban végzett erdőgazdálkodási tevékenységről? Nem a meggazdagodás, simliskedés, lopás lenne szem elött tartva, hanem az erdők/gépek szeretete és a velük végzett munka, valamint egy bizonyos fokú keresetkiegészítés. Mennyire működhet ez ma Magyarországon, teljesen hivatalosan, a természet rendjének lehető legjobban való megóvása mellett?
Válasz Matyi50 #3002. hozzászólásárahát, akkor bírom ajánlani hívj fel erdészetet (államit) és kérdezd meg hogy ápolási munkát tudnak e adni. a válasz az lesz hogy most még közmunkás csinálja.
a helyzet az hogy támogatást kapnak rá, valami havi 20 ezer alá jön ki egy melós nekik.
persze hogy sokat nem érnek, dehát 4-5 főt tud alkalmazni egy árán. és ugye nem szégyenlősek, mindegyik kivétel nélkül megcsináltat velük egy sor olyan dolgot amit nem is csinálhatnak.
így olcsó volt az ápolás, a kérdés az hogy párszáz hektár felújításnál ez micsoda pénz lesz. rosszul taktikáztak, szálalni kellett volna, nem tarvágni. megfogja őket enni a felújítás költsége.
egy hektár tölgyet megkapáltatni napszámossal 2.7 es sortávval most is 150-200 ezer közt mozog nettóban. az még szerencsés ha lehet tárcsázni/szárzúzni a sorközöket, de van ahol az is kézi ápolású. főleg ahol 1.50 es a sortáv.
nehéz leszen elfogadtatni hogy ennek ilyen ára van. kaszálás se fog 7 forint alá kijönni négyzezméterbe. pótlás gödörfúróval minimum 70 forint a csemete ára nélkül.
azt meg kár gondolni hogy aki elmegy közmunkából, majd épp egy picivel többért de versenyszférában majd visszajut ugyanide.
nem fog, ha van két keze meg két lába és nem vak felveszik raklapot tologatni békával netto 150 körül. ott zárt helyen van télen nem fázik nyáron nincsen melege.
kapást találni évek óta nehéz ügy, legalábbis olyat amelyik meg is kapálja amit kell. még úgyis hogy én sikeresen gépesítettem rá, csak a sorát kell idegenelni.
namost ha működik rendesen az erdőfelügyelet akkor az ápolást ténylegesen ellenőrzik.
magyarul marad a szokásos képlet, a kitermelés árát akarják majd leszorítani , de az sem fog sikerülni.
marad az hogy drágulni fog a fa, é minimum 20-30 százalék közé teszem a tőmelletti áremelkedést.
Válasz Matyi50 #3002. hozzászólásáraÍgy,így.90-98 között öt segéd plusz egy polihisztor szaki elég volt az egész falut rendben tartani.Most 11 hónapra kb. negyvenen voltak felvéve,eredmény nem sokkal több.Gazdaságba meg jó pénzért se kapni embert,csak olyat,aki eldugja a flakonost,egy óra múlva meg azt látod ,hogy billeg.
Válasz a2457 #3001. hozzászólásáraJövőre szerintem drasztikus fahiány lesz, és jelentős áremelkedés.
Ez nem a közmunkaprogram megszűnésének lesz köszönhető, hanem a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony megszűnésének. Kb. 250 ezer hektár fog kiesni. És most erdőgazdálkodónak bejelentkezni egy osztatlanra művészet.
Az egy más kérdés, hogy nagyon sok szakirányító, fakitermelő/ápoló/ fog fölszabadulni.
Válasz a2457 #3001. hozzászólásáraA közmunka és a közmunkás = csőd
2normális napszámos megcsinál egy nap alatt annyit,amit 10közmunkás egy hónap alatt.
Ráadásul nem csekkolják le mit lehet ellopni.
érdekességes lesz az erdőápolási munkák alakulása az évben, megszűnik a közmunka program amit olyan kedvesen kihasznált minden zrt. (bár jegyzem meg a törvény szerint erdőt ültetni, kapálni nem lehet nekik)
ugyanakkor lehetséges hogy idén kimaradok belőle. konkrétan egy évtized lopott melósa után nehéz lesz az erdőgazdaságoknak feldolgozni hogy nem olcsó embert találni és erdőt kaszáltatni meg kapáltatni.
hogy mekkora szűken látás van mutatja az is, hogy igazából nagyon be se merek árajánlatot küldeni kaszálásra, bárhol nézem 8-15 forint körül vágnak füvet négyzetméterenként, szerintem még 7 forintra is fel lenne mindenki háborodva.
pedig 2018 ban 7 forintért kaszálni egy négyzetmétert erdőn nem tartozik a nagy bizniszek közé.
kérdés hogy a fa árát ez hogyan fogja befolyásolni.
Válasz zolika756 #2999. hozzászólásárana az nem piskóta
Sokmindentől függ : fekvés,kor,fatömeg,sürgősség
Vágásos? Hány éves? Gyérítésre gondolsz?
üdv ki tudna segiteni 1 ha erdőt menyiért ritkitanak ki lenne 100 ha tölgy
Válasz quercuserdesz #2997. hozzászólására
Köszi!
Válasz Matyi50 #2996. hozzászólásáraEnnyi:
Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai *
19. § (1) * Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni.
(2) A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni
a) * az erdőgazdálkodó 18. § (7) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)-be) alpontja szerinti adatait,
b) * a 18. § (7) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
c) * a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.
Egyébként az erdőfelújítási biztosítékról minden szerződéstípusnál rendelkezni kell. Akkor is ha a bérbeadó nem kér biztosítékot.
A szívességi földhasználathoz csatolni kell a házassági, vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát, amellyel igazolod a közeli hozzátartozói viszonyt.
Help!
Erdőre vonatkozó szivességi földhasználati szerződéssel kapcsolatban van erre külön tartalmi és formai követelmény közeli hozzátartozók esetén?
Tudomásom szerint ezt nem kell hatósági jóváhagyással ellátni,sem kifüggeszteni.
Válasz csontii #2992. hozzászólásáraEz még tervezet, kell egy párhónap,mire megjelenik. 2018. dec. 31-ig lehet használni a régi szállítójegeket. Szerencsére. Ez az új már szívás lesz.
Üdv!Érdeklödni szeretnék munkadíjjak felől.
Fakitermelés , értem ez alatt:véghasználat ill. gyérités. Fafajok: akác.tölgy.nyír.nyár.éger ill. gyertyán---
Vadkerítés építése.ha én adok mindent:oszlop.drót.szeg.karánfa stb.Vagy ha a megbízott munkavállaló adna mindent.
Csemete ápolás: Kaszállás: sorköz ill sorkibontás.
Kedvezö munkadíj árhoz szeretnék hozzájutni.Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz Matyi50 #2990. hozzászólásáraAz új formanyomtatvány január közepén került föl, addig a régit kellett használni. Azon meg még rajta volt a záradékolás.
Válasz Matyi50 #2991. hozzászólásáraMikortól lehet kapni ezeket az új szállítójegyeket?
Módosult az eutr szállítójegy
Válasz quercuserdesz #2989. hozzászólásáraAkkor még mindig hatósága válogatja a módszereket,mert van ahol még mindig így van :D
Válasz Matyi50 #2988. hozzászólásáraRosszul tudod. Ha egy földrészlet, vagy alrészlet erdő művelési ágban szerepel, és arra valaki fásításból fakitermelést jelent be, akkor azt az erdészeti hatóság megtiltja. És felhív a művelési ágváltozásra.
Az Evt. módosítását követően a fásításból fakitermelést bejelentést már nem záradékolják, és nem küldenek vissza a bejelentőnek semmit.
Vhr.
44.§
(6) Fásításban, szabad rendelkezésű erdőben a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentés másolati vagy másod példányát és a benyújtást igazoló dokumentumot.
Válasz neo. #2981. hozzászólásáraElőfordul ilyen,hogy a földhivatali nyilvántartásban pl egy helyrajzi szám alrészlete erdőként szerepel,de az erdőállomány adattárban meg sosem szerepelt. Az ilyen területen egyszerűen fásításból fakitermelés nyomtatvánnyal tudsz fahasználatot folytatni.
A szakigazgatási hivatalnál érdeklődj utána,de nem valoszinü hogy a hatósági bizonyitvány meg a művelési ág váltás kelleni fog.
A 21nap nem 21nap,hanem visszapostáz egy ellenjegyzett példányt a hatóság a bejelentésbőlmcsak annak birtokában lehet munkát kezdeni. Fásításban így működik a fakitermelés.